A január 1-jén életbe lépő mintegy hatvan KRESZ-módosítás célja a
gyalogosok, kerékpárosok védelme. „A módosítás szemléletváltást alapoz
meg a hazai közlekedésben, így egyre többek számára jelenthet valódi
alternatívát a kerékpározás a tömegközlekedéssel vagy autózással
szemben” – közölte honlapján a közlekedési minisztérium.

Több korszerű forgalomtechnikai megoldást is bevezetnek, egyes szabályok egyszerűsödnek, egységesednek, lesznek új jelzőtáblák.
A sebességkorlátozásra vonatkozó új tilalmi jelzőtáblák alatt lehetnek hóesésre, vagy esőzésre vonatkozó kiegészítő jelzések, melyek azt jelzik, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra vagy bizonyos járműkategóriákra vonatkozik.
Az új KRESZ kimondja: „A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.” A kerékpáros forgalom segítése érdekében a rendelkezés a közös gyalog- és kerékpárutak esetében figyelmezteti a gyalogosokat a körültekintő és elővigyázatos közlekedésre. Új járműkategória a quad, továbbá a mopedautó: „a külön jogszabályban L6e járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterű, több személy szállítására kialakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelőszervekkel van felszerelve.”
A biztosítás megkötésétől, és nem január első napjától számítja a biztosítás egyéves tartamát a január 1-jén hatályba lépő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény, továbbá kötelezővé teszi a kártörténeti nyilvántartást, és nem a tulajdonos, hanem az üzembentartó kötheti meg a szerződést. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítást 2009 végéig egy 2004-ben hozott kormányrendelet szabályozza, ezt váltja fel jövő év első napjától a törvény. A szabályozás rendszere és sok előírása változatlan maradt, de új szabályok is bekerültek a törvénybe.
Újdonság az is, hogy január 1-jével megszűnik a képviselői költségtérítés, az országgyűlési képviselők a javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le; a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik.

MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!