Balikó Tamás, színész, rendező, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója.
Aggódik a teátrum rossz műszaki állapota miatt. És úgy gondolja, hogy a
magánéletekbe is beleeszi magát a labilitás, az amoralitás, a
bizonytalanság. De a lovak és művészet sok örömöt jelentenek számára.

 


s Január tizedikén kezdődik Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozata, a megnyitón ön is közreműködik.
– Ez egy szabadtéri, kilenc epizódból álló játék, amiben színészek, balettosok is szerepelnek. Ehhez kell egy hang, ami a kísérőszöveget mondja. Ez leszek én.
s Mit jelent a színház részére, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa?
– Semmiféle konkrét információnk nincs erről. Egy produkciós pályázaton részt vettünk. Támogatást kaptunk arra, hogy bemutassuk Sobol Gettó című darabját, amit annak idején nagy sikerrel állított színpadra Mácsai Pál a Madách Színházban. Most Béres Attila rendezi, Jávori Ferenc írja a zenét, fellép a Budapest Klezmer Band, az egyik főszerepet Haumann Péter alakítja, én pedig a gettóparancsnok leszek, akit már a Madách Színházban is játszottam.
s Miért érezték úgy, hogy erről a témáról muszáj most beszélni?
– Nem véletlenül rendeztem most éppen Miskolcon a Közjáték Vichyben című darabot, ami szintén a vészkorszak idején játszódik. Írországban például ezer diák harmincnégy százaléka azt gondolta Hitlerről, hogy egy németországi futballedző. Van, aki nem tudja, mit jelent a nácizmus. Muszáj életben tartani olyan történelmi tényeket, amelyek kikerülhetetlenek.
s Az évadnyitón kiállt a közönség elé, és azt mondta, nem tudja garantálni, hogy bármelyik előadás is befejeződik, mert olyan rossz állapotban van a színház. Azt gondolnám, ha Pécs Európa Kulturális Fővárosa, akkor ez éppen alkalmat ad arra, hogy rendbe tegyék a kulturális intézményeket.
– Én is így gondolnám. De nem mindenki gondolja így. A forgószínpad bármikor leállhat, a függöny bármikor leszakadhat. A zenekari árok süllyedőjét már életveszélyesnek nyilvánították, ahogy a Színház térre néző erkélyt is, tilos rá kilépni. Ezt a színházat Pécs polgárai építették 116 évvel ezelőtt, helyre kellene állítani.
s A pécsi színháznak most jobb a szakmai híre, az Országos Színházi Találkozón tavaly és idén is a legjobb előadás díját nyerték.
– Tanítok a kaposvári egyetemen, és onnan nagyon tehetséges fiatal színészek érkeztek, Pál András például éppen a III. Richárd címszerepét próbálja. Eleve erős a társulat, de most meglódult az Erdélyből és az Egyetemi Színházból jöttekkel. Így van ez a lovak esetében is, évekig dolgozik az ember velük, és aztán egyszer csak el kezdenek nyerni.
s Nem véletlenül hozta ezt a hasonlatot, vannak saját lovai, lótenyésztéssel is foglalkozik. Mit adnak önnek a lovak?
– Hűséget, feltétel nélküli rokonszenvet. Ez számomra szenvedély, hobbi, sport, szabadidő-eltöltés, levegőn lét, fizikai igénybevétel.
s Versenyez is?
– Nemrég a Sportarénában, a Világkupán öttusázó világbajnokokkal indultam egy mezőnyben. Ennek a versenynek a díjugratás elég kemény része volt. Hiba nélkül végigcsináltam, és erre nagyon büszke vagyok, de persze nem nyertem, mert időre megy a verseny, és jóval lassabb voltam, mint a profik. De ha belegondolunk, ötvenéves már elmúltam.
s Pesten, az Aranytíz Teátrumban háromszereplős darabban
játszik, Pokorny Liával, Vidákovics Szlávennel.
– Elképesztően jól ír a Guppi szerzője, Szigarjev. Ez egy szerelmi háromszög történet. Az egész olyan, mint egy nagy pókerjátszma, amiben mindig később derülnek ki az igazi szándékok.
s A Budapesti Operettszínházban is fellép az Abigélben. Ez az előadás is a vészkorszakban játszódik, mint a Gettó és a Közjáték Vichyben.
– Főleg fiatalok nézik, nagy részük nem fogja végigolvasni Szabó Magda regényét. De musical formájában, három órába sűrítve azért megtudják, hogy miről van szó.
s Mindarról, amit elmondott, arra következetek, hogy nem tartja túl jónak az ország helyzetét, a közállapotokat.
– Nem tartom. Nagyon el vagyok keseredve. A magánéletekbe beleeszi magát a labilitás, az amoralitás, a bizonytalanság. Mentálisan, lelkileg a magyar népnek nincs jó közösségi élménye.
s A színház valamennyire pótolhatja ezt?
– Valamennyire igyekszik pótolni. Hiszen a világirodalom nem politikailag, hanem morálisan, etikailag, művészileg, a humánum szempontjából elkötelezett. Érvényes, öröknek nevezhető értékeket dolgoz fel, és ehhez azért lehet ragaszkodni.


Bóta Gábor

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!