A stroke, másként agyi vérkeringési zavar, a vezető halálok Európában a
szívbetegségek és a rák után – becslések szerint évente 1,4 millió
ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. A számítások
szerint a következő órában 225 ember fog stroke-ot kapni, közülük 75
javul, 75 tartós rokkantsággal fog élni, 75 pedig egy éven belül meghal.
Hazánkban évente 18 ezren halnak meg szélütés következtében. A drámai kór a férfiakat 5 esztendővel előbb éri utol, mint a „gyengébbik nemet”. Becsült adatok szerint mintegy 200-250 ezer agyi infarktust elszenvedett él közöttünk, negyedük 60 évesnél fiatalabb!
Az agyvérzés az agyi katasztrófák 15 százalékát teszi ki. Az agylágyulás csoportjába, mely az agyi vérkeringés különböző mértékű károsodása miatt kialakult agyi oxigén- és tápanyaghiányos állapotokat jelöli, az agyi katasztrófák 85 százaléka tartozik. Megkülönböztetünk átmeneti vérkeringési zavart, ilyenkor az idegrendszeri tünetek legkésőbb 24 órán belül megszűnnek, illetve végleges károsodáshoz vezető, ún. iszkémiás vérkeringési zavart – olvasható e néhány mondat az origo.hu internetes portálon.
Az agyi oxigénhiányos állapot kialakulásának több oka lehet: a nagy erek megbetegedése, melynek hátterében vezető okként az érszűkület áll, az agyi kiserek betegsége, illetve a vérrögök okozta érelzáródás. A szélütés hirtelen alakul ki és súlyos következményekkel jár, jelentős terhet róva a társadalomra és az egészségügyi költségvetésre, éppen ezért mindenütt, de mindenekelőtt a közép-kelet-európai országokban, kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a hatékony megelőzésnek, az akut kezelésnek, a rehabilitációnak és a másodlagos prevenciónak.
Dr. Csiba László, a Magyar Stroke Társaság elnöke szerint javulás csak összefogással valósítható meg. Mindenütt megfelelő irányelvekkel kell rendelkezni a megelőzést, illetve a gyógyítást.
December elején nemzetközi kerekasztal-fórumán tíz közép-kelet európai ország neves neurológus szakembergárdája vett részt Budapesten. A rendezvényen egyetértettek abban, hogy a stroke gyakoriságának csökkentéséért mindent el kell követni.
A konferencián nyilatkozatot fogalmaztak meg, ennek legfontosabb célkitűzései a következők. A kelet- és közép-európai országokban nagyobb a stroke-esetek gyakorisága, mint a nyugatiakban, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a stroke megelőzésére, gyógyítására és gondozására. Fontos, hogy a betegek és a hozzátartozóik időben felismerjék a figyelmeztető tüneteket, azok észlelésénél azonnal stroke-központba kell juttatni a beteget.
A teljesség igénye nélkül a leggyakoribb tünet a gyengeség, a bénulás a végtagok valamelyikén vagy az egyik testfélen, érzészavar (érzéketlenség, zsibbadás, bizsergés, szokatlan érzékelés) az egyik végtagon, vagy valamelyik testfélteken. Ugyanígy tapasztalható látászavar (részleges vagy teljes látásvesztés, kettős látás), „elkent” beszéd, beszédképtelenség (a hallott beszéd megértésével vagy anélkül), nyelészavar, szédülés, bizonytalanságérzés, egyensúlyvesztés, a testrészek felismerésének képtelensége – írják a citált honlapon.
Súlyos esetekben eszméletvesztés, kóma alakul ki. A szélütés után érzelmi zavarok, depresszió is jelentkezhet. A szélütés következtében az agy vizenyős duzzanata alakul ki, mely agyi nyomásfokozódáshoz vezet. Az agyi nyomásfokozódás tovább súlyosbíthatja a tüneteket. Teljes szélütés esetén a tünetek hirtelen jelentkeznek, rövid idő alatt valamennyi tünet kialakul, míg súlyosbodó szélütésnél a tünetek órákig, néha 1-2 napig súlyosbodnak, egyre több agyszövet hal el, egyre többféle tünet jelentkezik.
Rendkívül fontos, hogy csökkentve a kockázatot mindenki megismerje a szélütés rizikófaktorait. Felvilágosító kampányokra, megfelelő információáramlásra, oktatásra van szükség – szögezték le a kongresszuson. Nagyon fontos, hogy mindenhol legyenek stroke-osztályok, amelyek alkalmasak a betegek ellátására, és az azt követő rehabilitációra. A specializált stroke-centrumok számát is növelni kell, s minden országnak be kell tartani a stroke-ellátásra vonatkozó irányelveket, klinikai protokollokat – jelentették ki a tanácskozás résztvevői.
A kerekasztal-beszélgetésen még közös feladatként fogalmazódott meg, hogy az egészségügyi projektekben minél gyakrabban tűzzenek ki a stroke-kal kapcsolatos célokat, növeljék a kutatás pénzügyi támogatását, ezzel is elősegítve az újabb diagnosztikus és terápiás módszerek kifejlesztését. Ugyanakkor az európai kongresszusokon nagyobb teret kell biztosítani a kelet-közép-európai stroke jellegzetességeinek és problémáinak.
Krasznai Éva
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!