Milliárdokat várhatnak Orbánéktól az egyházak

A KDNP-elnök szerint „évente átlagosan 200 ezer forint körüli összeget vesz el az MSZP–SZDSZ-kormány minden egyes egyházi iskolába járó gyerektől”. Az ÁSZ jelentésére hivatkozva, ám az Oktatási Minisztérium tényszerű adatait figyelmen kívül hagyva (utóbbiak visszamenőlegesen bizonyítják, hogy az egyházi iskolák „fejkvótája” volt a magasabb), fogalmazza meg vádjait, amelyek szerint a kormány  az idei kiegészítő normatívából négy és fél milliárdot  vett el az egyházi oktatási intézményektől. Semjén szerint két dolog tehető: az első, hogy ő az üggyel az AB-hoz fordul. „Másodszor: az új Fidesz–KDNP-kormány visszaállítja az egyenlő finanszírozást, ahogy ez államtitkárságom idején volt…”

Magabiztossága, mondhatni,  „nem semmi”: a visszaállítás feltehetően nem csak az általa említett négy és fél milliárd kigazdálkodását jelentené egy jobboldali kormány részéről, hanem a korábbi évek hasonló számláinak kielégítését is. Semjén mondandójának most az kölcsönöz fokozott jelentőséget, hogy pártja az adott helyzetben kulcsszerepet játszhat az Orbán sugallta egységes jobboldal imázsának fenntartásában: nézetrendszerében közeledve a Jobbikhoz, voksokat remél Vonáéktól elhódítani, vagy visszahódítani. Ismerve a jobboldal koalíciójának belviszonyait, elképzelhetetlennek tűnik, hogy Orbán ne bólintott volna rá előzetesen Semjén e kijelentésére. Amelyik egy roppant feszített költségvetési évben szükségképpen azzal a konzekvenciával járna, hogy – például – a kórházak, rendelőintézetek, háziorvosi praxisok, vagy éppen az állami iskolák költségvetési támogatását viszont csökkentenék. Idekívánkozik az is, hogy a KDNP vezetője immár  kész tényként közli: az új kormány visszaállítja a népszámlálási kérdések közé azt, amely a vallási hovatartozást firtatja. Azt, hogy e szándék összefügg korábban említett, meghatározott egyházakat preferáló  finanszírozási tervével, saját szövege látszik bizonyítani: „Már az előző, tíz éve tartott népszámlálásnál is világossá vált, hogy a magyar társadalom háromnegyede a történelmi keresztény egyházakhoz tartozónak vallotta magát. Tehát Magyarország  nemcsak történelmileg, hanem szociológiai értelemben is keresztény Magyarország.”
Miközben a Fidesz „publikus” programja elsősorban hosszú távú elemekre koncentrál (lásd: tízéves munkahelyteremtő koncepció), az ilyen és hasonló mozaikkockákból kibontakoznak a „belső anyagként”  kezelt rövid távú prorampontok kontúrjai is. Néha ezek elszólásokból válnak világossá. Az ellenzéki párt vezető gazdaságpolitikusa a múlt esztendőt záró nyilatkozatában utalt rá, mivel óhajtják kezdeni a kormányzást. A pártközelinek tartott Lánchíd Rádiót idézzük: „Matolcsy György a Magyar Nemzetnek egyértelművé tette: ha a Fidesz győz, az első dolguk lesz a vagyonadó eltörlése, méghozzá visszamenőlegesen. A polgári párt politikusa kijelentette, amennyiben a lakosságnak tavaszig le kell rónia a közteher első felét, a majdani Fidesz-kormány a vagyonadó címén befizetett összegeket azonnal és kamatosan visszafizeti.”
Mivel nehéz lenne ennél önleleplezőbb nyilatkozatot tenni, elképzelhető, hogy Matolcsyt ezért nem dicsérték meg Felcsútról. Ugyanis a vagyonadót (amely nálunk mérsékeltebb, mint a legtöbb ezt alkalmazó országban, egy százaléknál kisebb a mértéke) csak a  30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok után kell megfizetni: ez megfelel az eredeti ötletgazda Reformszövetség koncepciójának, amelynek kiindulópontja a szolidaritásra és méltányosságra irányuló társadalmi elvárás volt. A visszacsinálás ígérete  pedig negligálja a társadalmi elvárást, viszont szerezhet további voksokat a Cinege utca, vagy a rózsadombi villanegyedek környékén.

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!