Magyarország már (még?) nem „Komp-ország” (Ady), hanem „Ha-ország”. Itt
minden a „ha” szócskával indul. A bankok, az utazási irodák, a
nagykereskedelmi áruházak, a pártok, a televíziók, az írott sajtó zöme
feltételes módban nyilatkozik meg (ha, kéne, kellene, esetleg, akár –
ezek a varázs-szavaik).

Semmi bizonyosat, ez a fő elv! Kiváló írásában Avar János pl. azt írja Orbán túlhatalmával szembeni  magatartásunkról, hogy a magyar állampolgároknak „bizonyítani kellene” szándékukat (VH, dec. 27.) s elmenni szavazni. Miért csak kellene? El kell menni! A „kellről” pedig ész és érzelmi érvekkel meg kell győzni az ország értelmesebb – több mint fele – lakosságát! Kell! Kell, mert az akadozó demokrácia nem óvott-védett  eléggé szép hazánkban. Ezért határozottabban, módszeresen, finoman, gondolkodásmódjuk módján meg kell győzni őket. Mert egyelőre még nosztalgiáznak a drágák. Egy részük Kádár János és Pató Pál, más részük Horthy és Koppány után sóvárog. (Műveltségünk szuper bizonyítékaként.) Ugyanis, ezt az ajándékba kapott rendszert sem nem érti, sem nem éli (jól) a magyar. De hát, „ez van”, mondja ismét csak a szlogen. Akkor pedig ezt az „ez van”-t kell pontosan bemérni és erre – kell építeni a baloldal politizálását. Épkézláb emberekkel, profi szakembereket megnyerve. Csak megemlítem – talán „maradt még” az olyan művelt, értő, szakmáját magas fokon művelő emberből, mint például Avar János, Bauer Tamás, Bolgár György, Csányi Vilmos, Debreczeni József, Glatz Ferenc, Friderikusz Sándor, Kósa Ferenc, Németh Péter,   Martin József, Szilágyi Ákos, Várkonyi Tibor stb. „Folytassa nővér” a felsorolást, ha tudja, mert ismeri és garantálja. A színvonalat. A mérce pedig – más műfajt jelezve – az olyan nevek, mint Konrád György, Nádas Péter, Esterházy Péter, Spiró György etc. (Az elhasznált politikusokból nem említettem senkit. De azért Gyurcsány Ferenc tehetségére, lehiggadó magatartására, nem oly sokára szüksége lesz a baloldalnak.)
Új gárdára – magyar és polgári – gárdára van szükség. Miért polgári? Mert ez volt az egyetlen réteg a történelem során, amelyből az új, a haladó, az értelmes, az igazán dolgozni tudó, tehát a hasznos emberek óriási gárdája kiindult és kialakult. A haladás és a szabadság emberei ők. S így ők az egyedül emberi életszemléletet és gyakorlati módot biztosító réteg. Őket kell sokszorozni. Őket kell az összes, fontos vezető helyekre kinevelni. Cselekedni kell tehát jót, s jól, „ez a feladás”! (Kölcsey)
Négyessy Lajos, Debrecen

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!