Országgyűlési felszólalásaimban, írásaimban neves külföldi
szaktekintélyek – Mitchke, Miirlees, Peterson, Feldstein – tanulmányait
is felhasználva bizonyítottam, hogy az adókulcs csökkentése
következtében több profit és munkabér marad a vállalkozóknál, illetve a
munkásoknál. A nagyobb profitot a termelés bővítésére lehet fordítani,
ezért nő az adóalap, így kisebb adókulcs mellett is több adó folyik be
a központi költségvetésbe.
Ezért az adókulcscsökkentést 2010-ben úgy valósítja meg az Országgyűlés, hogy két évtizede nem látott mértékben jelentősen csökkent a munkát terhelő adó és járulék, ugyanakkor a közvetett adók, így a forgalmi adó kulcsát növelni kellett úgy, hogy a szegények által vásárolt áruk adókulcsát csökkentették. Ez az adórendszer a foglalkoztatást támogatja, a munkát, a többletteljesítményt ösztönzi. Jelentősen megemelkedik az alsó kulcs sávhatára az adókulcsok csökkentése mellett. Így évi 5 millió forintos jövedelemig az adó mértéke 17 százalék, e felett pedig 32 százalék. A személyi jövedelemadózás sávhatárának jelentős emelésével 2010-ben az adózók több mint 90 százaléka az alsó, a 17 százalékos adókulcs szerint adózik.
A kis- és középvállalkozások számára foglalkoztatási képességük növelése érdekében az Országgyűlés eltörölte a munkáltatók által fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulást. Az adó- és járulékcsökkentéseknek köszönhetően 2010-re havi 200 ezer forintos bruttó jövedelem után havonta 15ć705 forinttal nő a munkavállalók nettó bére, a munkáltató pedig 11ć950 forinttal kevesebbet fizet utána. 300 ezer mikro-, 26 ezer kis- és 13 ezer középvállalkozás, valamint 250 ezer egyéni vállalkozó számára lesz alacsonyabb az általános járulékteher. Eddig 100 forint nettó kereset után 117 forint adót és járulékot kellett fizetni, 2010-ben ez a közteher csak 84 forint lesz. A vállalkozások adózása jelentősen egyszerűsödik.
A munka terheinek csökkentéséhez elő kellett teremteni a forrásokat. Ezért nőnek a fogyasztás – a jövedéki adók és az áfa terhei, a vagyon után a módosabbaknak adót kell fizetni. Az önkormányzatok a hazai lakásállomány 45 százalékát eddig is adóztatták. 2010-től a 30 millió forintos forgalmi értéket elérő lakó- és üdülő ingatlanokra, a vízi- és légi járművekre, a nagy teljesítményű személygépkocsikra vetnek ki adót. Az adó mértéke a forgalmi érték alapján differenciált: 50 millió forintig 0,35, afelett 0,5 százalék. Bevallást csak azon lakóingatlanok után kell benyújtani, amelyik a 30 millió forintot eléri. Az idősek és rokkantnyugdíjasok 10 millió forintos adóalap- mentességben részesülnek. A gyermekek számától függően kedvezményt vehetnek igénybe a három- vagy többgyermekes családok. Az idős, a rokkant, a munkanélküli, a kiskorú lakástulajdonosok, amennyiben számukra nehézséget okoz az adó megfizetése, alanyi jogon kérhetik az adófizetési kötelezettség későbbi időpontra halasztását. A felmérések alapján a lakosság jelentéktelen részét érinti az ingatlanadó-befizetési kötelezettség.
Dr. Takács Imre szakközgazdász,
az Országgyűlés
MSZP frakciójának tanácsadója,
Hajdúszoboszló
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!