Bioterápia, holt-tengeri fürdőztetés a psoriasisban szenvedők kezelésére

Európában a népesség mintegy 1,5-2 százalékát, Magyarországon 200 ezret, vagyis a lakosság 2 százaléka érintő kórkép, ami súlyossága, gyakorisága és krónikus volta úgy a betegekre, mint a társadalomra rendkívül komoly terheket ró, hiszen az életminőséget a daganatos, illetve a szívbetegeknél tapasztalható mértékben lerontja.
A bőrnek a szervezet és a környezet harmonikus elválasztása feladata, a felhám (epidermisz) a legfontosabb rétege. Tudni kell, hogy  az egészséges bőrben a hámsejtek 21-28 nap alatt jutnak el az alsó sejtsorból a legfelsőig, ugyanez a folyamat azonban a pikkelysömörben  szenvedőnél 3-4 napra rövidül, éppen ezért a legfelsőbb bőrréteg maggal rendelkező hámsejtjei éretlenek maradnak, a bõr külvilág felé történő lezárását képtelenek biztosítani.
A pikkelysömör nem életkorfüggő, mindkét nemnél bármikor, a születést követően bármeddig megjelenhet. A betegek nagy része jól látható, kiterjedt bőrtünetektől szenved, ezért is gyakori, hogy noha nem fertőz, a környezet kirekeszteti, sőt kitaszítja magából a psoriasisos embert, mivel sokakban undort kelt az elváltozás. Kezdetben csak meghatározott helyeken jelentkeznek a viaszfehér, alvadt gyertyacseppre emlékeztető, vaskos pikkelyes felrakódásokkal borított kiütések. Elsősorban a gyermekeknél ismert, hogy az egész testen egyszerre, kölesnyi nagyságú, rövid idő múlva hámló, apró, élénkvörös elváltozások keletkeznek. A beteg bőr nem nedvezik, nem fertőződik, nem fekélyesedik ki.
– A pikkelysömör korai diagnózissal és kezeléssel javítva ezzel az érintettek aktív társadalmi szerepeinek megőrzését megállítható. Mindehhez természetesen nem maradhat el a tájékoztatás, az orvos-beteg együttműködés – mondja Prof. Dr. Kemény Lajos, az Magyar Dermatológiai Társulat elnöke és hozzáteszi – fontos, hogy tudatosítsuk, nem kozmetikai rendellenességről van szó. Kezelésének célja a tünetmentesítés. Ez mindig a pillanatnyi állapottól függően kiválasztott szerekkel zajlik: enyhébb esetekben helyi, kenőcsös, súlyosabb esetekben gyógyszeres kezeléssel történik.
A korszerű gyógyszergyártás számos új kezelési lehetőséget kínál az utóbbi években a súlyos bőrtünetektől, ízületi érintettségtől szenvedő pikkelysömörös betegeknek. A legeredményesebb az úgynevezett biológiai terápia például alapjaiban változtatja meg a kezelési stratégiákat. Hatására az eddig nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető súlyos betegek tünet-mentesíthetők, hosszú távon kontrollálhatóak. És ezúttal a hatásosságon, valamint a hosszú távon van a hangsúly, vagyis azon, hogy ha elkezdik alkalmazni, nem szabad abbahagyni, bármennyire is költséges az egészségbiztosítónak.
A bőrgyógyászok és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyszerügyi Főosztályának vezetője Molnár Márk is állítják, a pikkelysömör kezelését forradalmasító biológiai terápia elképesztően hatásos, viszont rendkívül drága. Egy bőrgyógyászattal foglalkozó konferencia sajtótájékoztatóján felvetettem, miért ne lenne a relatíve gazdaságos holt-tengeri megoldással kezelni a magyar biztosított pácienseket? Vagyis a Holt-tenger iszapjában, vízében, továbbá az ott sugárzó napfényben – arrafelé a napsugárzás nem idéz elő bőrrákot! – kúrálni? A Holt-tenger iszapjáról ugyanis tudni való, hogy az nagyon nagy mennyiségben tartalmaz ásványi sókat, nyomelemeket, szilárd növényi és állati eredetű anyagokat. Klinikailag bizonyított, hogy a holt-tengeri iszapkúra áldásos hatása mindenekelőtt a pikkelysömör kezelésében csodás hatású. Ez a betegség öröklődik, sőt stressz hatására fokozottan megjelenik. A holt-tengeri só és iszap a pikkelyek leválasztásával és a sebgyógyulás gyorsításával hat. Ehhez igazoltan kedvez a psoriasis kezelését erősítő napfény, a nyugalom, a mesés, már-már a sci-fi kategórájába tartozó táj és a többi gyógyuló beteg látványa. Ott jártamkor bizonyságot kaptam erről, hiszen e kórképben szenvedő párom akut psoriasisos kézsebe már 3 napnyi holt-tengeri áztatás, napoztatás után eltűnt, úgy látszott, gyógyultan távozott velem. Igaz, később megint kisebesedett…  A biztosító főosztályvezetője sem vitatta az általam felemlegetett gyors kezelés lehetőségét, ám hangsúlyozta, azt a magyar egészségbiztosítás logikája szerint nem tudnák finanszírozni, nem is szólva arról, hogy krónikus betegség lévén, a holt-tengeri kezelést megfelelő időközönként ismételni, másként fogalmazva fizetnie kellene az OEP-nek, amire nincs „jogosítványa”.
– Élethosszig tartó problémáról lévén szó, rendkívül fontos, hogy az érintettek szoros kapcsolatban álljanak egymással, érdekeik érvényesítésére civil szervezetet alakítsanak, ott megosszák gondjaikat, a betegséggel kapcsolatos ismereteiket egymással. Sajnos Magyarországon a pikkelysömörben szenvedő betegek jelentős része még mindig nem részesül megfelelő kezelésben. Régóta tartó betegségüknek tüneteibe belenyugodva nem keresik az új lehetőségeket, az ezekről szóló megfelelő információ nem jut el hozzájuk. A betegség megfelelő kezelésének és saját magunk kezelésének ismerete segíthet az embereknek megbirkózni a fájdalommal és a betegség egyéb velejáróival, ezen kívül segít önálló és sikeres életet élni – hangsúlyozza Hullmann László, a Szegedi Prosirasis Kub vezetője. Egyébként Magyarországon egyelőre négy ilyen betegszervezet működik: Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Kaposvárott, hamarosan Pécsett és Egerben is létrejön egy betegklub.

Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!