A fenti címmel jelentetett meg cikket a Táplálkozási Akadémia, amiben
sok egyéb között arra figyelmeztetnek a szakemberek, hogy télen nem
mozgunk eleget, ugyanakkor gyakrabban fogyasztunk energiadúsabb
étkeket, s így könnyen felszedhetünk néhány felesleges kilót.
Noha a szervezet védekező rendszerét támogató friss gyümölcsből és
zöldségből a nyári repertoárhoz képest szűkebb a választék, a fertőző
betegségekkel szemben a szervezetünk ellenállását hatékonyan fokozni
képes az idényjellegű nyersanyagok bőségesen találhatók.
Testünk hőszabályozó rendszerének köszönhetően szervezetünk
hőmérséklete a változó külső hőmérséklet ellenére is viszonylag
állandó, a bőrünkben összeszűkülő erek, a csökkenő verejtéktermelés
hőleadásunk mérséklődését szolgálják.
A hidegben a didergés, toporgás, az önkéntelenül növekvő izomaktivitás az intenzívebb hőtermelést segíti, akárcsak a fokozódó alapanyagcserénk. A hideg környezet, a megfelelő öltözködés mellett néhány százalékkal ugyan, de nőhet az energiaszükségletünk. Hazánkban ez legfeljebb olyan hideg januárban fordulhat elő, amilyen ritkán tapasztalható. Akkor meg kérdés, vajon télen sokaknál mitől kúszik fel mégis az a nem kívánt néhány többletkiló?
Tény, a zsírszövet szerepet játszik a test hőszigetelésében, s ez egyfajta magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért is gyarapítjuk önkéntelenül zsírpárnáinkat a hidegebb hetekben. A legújabb kutatások szerint a kevesebb napfény és a csökkenő hőmérséklet az emberben az úgynevezett barna zsírszövet – amiről kimutatták, hogy háromszázszor (!) több hőt képes egységnyi mennyiségre vetítve termelni, mint más szövetféleség – fokozott termelését is beindíthatja. Mivel azonban a hideg évszakban többnyire fűtött helyiségben tartózkodunk, a barna zsírszövet szerepe ma már nem olyan kifejezett, mint egykoron lehetett.
A téli súlygyarapodás fő oka alapvetően nem a természetes folyamatokban, hanem a mértékvesztésben keresendő, vagyis, bár a hideg környezet miatt ugyan kicsivel nőhet az energiaszükségletünk, azonban ennél nagyobb szerepe van annak, hogy gyakran többet fogyasztunk, illetve a megszokottnál kevesebbet mozgunk.
Védelmi stratégia a hideg ellen
Ahhoz, hogy szervezetünk felvehesse a harcot a kórokozókkal szemben, rendszeresen, kellő mennyiségben tápanyagokról és folyadékról gondoskodnunk szükséges. A megfelelő folyadékellátottságnak a hideg beálltával elmaradhatatlan része a meleg innivaló, a különböző teaféle, a kakaó, a tejeskávé, a kávé. A kiegyensúlyozott táplálkozás során a betegségmegelőzés szempontjából a C-vitaminnak kitüntetett szerep jut. Miután vízben oldódik, könnyen kiürül a szervezetből, ezért fontos, hogy naponta pótoljuk a megfelelő mennyiségű bevitelét. Megtalálható a friss zöldségekben, gyümölcsökben – lásd a citrusfélékben, kiviben –, és ne feledkezzünk el a hazánkban tradicionális téli C-vitamin-forrásról, a savanyú káposztáról, a télálló körtéről, az almáról sem. Immunrendszerünk erősítését szolgálja továbbá, ha a sárgarépa, a sütőtök, a zöldleveles zöldségek stb. rendszeres fogyasztásával gondoskodunk testünk béta-karotin ellátottságáról. A télen is kapható zöldségféle a petrezselyemgyökér, a zeller, a cékla, a karalábé, a retek, a fekete retek, a kígyóuborka egészséges. A felsorolásból ki ne maradjanak a hüvelyesek: a szárazbab, a lencse, a sárgaborsó. Ezek nemcsak vitamin- és ásványianyag-, hanem rosttartalmuk miatt is ajánlottak. Szervezetünk E-vitamin-szükségletét fedezni tudjuk kevés mandula, mogyoró, napraforgómag, napraforgóolaj, búzacsíra, búzacsíraolaj, avokádó fogyasztásával. Lényeges, hogy megfelelő arányban szolgáltassuk a különböző ásványi anyagokat, köztük a cinket, a szelént is. A vörös húsfélék, a teljes kiőrlésű kenyerek és gabonafélék a cinkben bővelkednek. Szelént a napraforgómag, a tonhal konzerv, a tőkehal tartalmazza. Stressz hatására a vitaminok és az ásványi anyagok fokozottabban ürülnek a szervezetből, s ezt az étrend összeállításnál figyelembe is kell vennünk. Ismertek a vírusellenes hatású növények, olyanok, amelyek között például a fokhagyma a magyar konyha egyik jellegzetes ízesítőanyaga. A pre- és probiotikumok rendszeres fogyasztása bélflóránk megfelelő működését segíti, s így a szervezetünk védelméhez is hozzájárul.
A Táplálkozási Akadémia néhány ötlete
Reggeli: probiotikus joghurt zabpehellyel vagy tejben főtt gabonakása friss gyümölccsel, mandulával.
Tízórai /uzsonna: mézes sárgarépa-alma saláta, vagy szezámmagos káposztás tönkölypogácsa.
Ebéd: kelbimbós-laskagombás csirkeraguleves, fokhagymás grillezett hal, brokkolival töltött sajtos burgonya, céklasaláta, fahéjas sült alma, vagy lencseleves, spenótos göngyölt csirkemell, zöldséges barnarizs, ecetes kígyóuborka-saláta, sütőtökpuding.
Vacsora: avokádókrémes melegszendvics citrommal ízesítve, vagy padlizsános-cukkínis főtt durumtészta vegyes salátával.
Ha figyelünk az elmondottakra, nem átvészelni, hanem élvezni fogjuk a közelgő telet, és az új esztendőt bizakodóbban kezdjük.
K. É.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!