Dárdai és Hajnal, a bokán rúgottak

Elsőként Dárdai Pált kérdeztük arról, hogy milyen állapotban van a sérülése, és mikor térhet vissza a pályára.
– Hét héttel ezelőtt műtöttek, egy csontszilánkot vettek ki a bokámból, ami a Hamburg elleni meccsen kapott rúgás következménye, nehezen gyógyul, több meccsen is beinjekciózva tudtam csak pályára lépni, aztán egyik pillanatról a másikra bedagadt a bokám, és ekkor döntöttek az operáció mellett.
 Mennyi ideig tartott a műtét?
– Altatásban voltam, pontosan nem tudok válaszolni rá, de ki kellett tisztítani, mert a csontszilánk betokosodott, és begyulladt mellette az ín. Azt mondták az orvosok, úgy hat-hét  után már játszani tudok.
És tud?
– Sajnos egyelőre érzem a sérülést, de két héttel a műtétet követően elkezdtem kerékpározni, hogy az erőnlétem rendbe jöjjön. Naponta közel harminc kilométert bringázom. A kezelésekre is kerékpárral jártam be a városba, mert Berlin külvárosában lakom.
Nem veszélyes egy ilyen műtét után a nagy berlini forgalomban biciklizni?
– Csodálatos kerékpárutak vannak kiépítve, és az autósok is igencsak odafigyelnek a „porfelhőlovagokra”.
Minek tulajdonítja csapatának őszi gyászos szereplését?
– Az együttes egy része kicserélődött, a tavalyi szárnyalással ellentétben most hátul kullogunk. Nem az a gond, hogy a játékosok nem végzik el az edzésmunkát, hiszen mindenki teljes odaadással tréningezik, hanem a mentális tartással van gond: a mérkőzésekre hiába vannak felkészülve, egyszerűen összezuhannak a teher alatt.
Egy csodálatos klubrekord előtt áll: 13 éve koptatja a Hertha öltözőjét, és eddig több mint 270 mérkőzésen húzta fel a berliniek mezét, nagyon megközelítve az eddigi rekordert. Hány meccs hiányzik még ahhoz, hogy a Herthában legtöbbet szerepelt játékossá váljon?
– 278 mérkőzésen szerepeltem eddig, a klubrekord pedig 280, tehát ahhoz, hogy én legyek a csúcstartó még három találkozón kell pályára lépnem.
És mikor léphet?
– Az ősszel sajnos már nem sikerült. Akkor viszont majd tavasszal kísérlem meg a rekord felállítását.Bár sérülésem nem javul annyira, mint vártam, illetve várták, ezért nem tudom elkezdeni az alapozást, ám bízom benne, hogy nemsokára bekapcsolódhatom az edzésekbe.
Mind a három fia imádja a labdarúgást. Korábban többször említette, hogy a három srác közül kettő megszállottja a focinak. Jelenleg, hogy megy nekik a játék?
– Mind a három meghatározó szerepet játszik a csapatában, a különböző korosztályokban. Esténként megy közöttük a zrika, hogy ki játszik jobban, ki lőtt több gólt a csapatban. Arra nagyon büszke vagyok, hogy Palkó fiam legutóbb részese volt egy 9-1-es győzelemnek, s 6 alkalommal ő vette be az ellenfelek kapuját.
Jobb- vagy ballábasok a srácok?
–Amiben hiány van mindenütt a fociban, az a ballábas játékos. Fiaim közül ketten igencsak ballábasok, még pontosabban: ballal nagyon jól kezelik és lövik a labdát.
A magyar válogatott utóbbi mérkőzésén sem lehetett ott sérülés miatt. Eddig 60 alkalommal húzhatta fel a címeres mezt. Láthatjuk-e még a nemzeti csapatban?
– 33 éves vagyok, és úgy érzem, hogy nem kopott meg az erőnlétem, a sprinteknél is felveszem a versenyt a csapattársaimmal, és nagyon bízom benne, ha sikerül visszaszerezni a helyemet a sérülés után a Herthában, s megfelelő formába kerülök, akkor ott lehetek még a nemzeti csapatban.

Hajnal Tamást korábban műtötték meg, mint Dárdai Pált, de úgy tűnik, hogy egy kicsit komplikáltabb volt az ő operációja, mint válogatottbeli társáé. Tamás elmondása szerint ínszalagsérülést szenvedett, és egy csontdarab levált a bokájáról. Több mint valószínű, hogy ezt a sérülést a Mönchengladbach elleni találkozón szenvedte el. Több hete vették le a lábáról azt a rögzítést, amelyet viselnie kellett. Ezt követően először szobakerékpárra pattant, majd kimerészkedett a szabadba is, hogy ott kerekezzen. A középpályást Németországban több alkalommal is beválasztották a forduló válogatottjába, s korábban megkapta a magyar aranylabdát, ez is fémjelzi kvalitását. 
Mikor és hogy történt a sérülése?
– Bajnoki mérkőzésen a Mönchenladbach ellen rúgtak fel, pontosabban fordult ki a bokám, de konkrétan nem tudom megmondani. A meccset még végigjátszottam, de másnapra bedagadt a bokám, és komoly fájdalmaim voltak. Emiatt ki kellett, hogy hagyjam a következő meccseket, és a válogatottban sem lehettem ott a záró vébéselejtezőkön.
Mi volt a következő lépés?
– A kluborvossal konzultálva Antwerpenben egy specialista kése alá kerültem, több mint egyórás volt a műtét, ahol rögzítették a levált csontdarabot, és megvarrták az ínszalagnak egy részét. A csontot három helyen át is fúrták, hogy rögzíteni lehessen a szakadt szalagot.
Mennyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdődhessen a rehabilitáció?
– Két-három nappal a műtét után már járógipszet kaptam, de a fokozatosságot szem előtt kellett tartani. Ám bármennyire bíztam abban, hogy az utolsó bajnoki fordulóban már ott lehetek a pályán, sajnos erre nem volt módom, remélem, hogy a tavaszi felkészülés során már teljes értékű játékosként vehetek részt az alapozáson. Tamás jól reménykedett, ott lesz a spanyolországi edzőtáborban.
Hogyan értékeli a Dortmund jelenlegi szereplését a bajnokságban?
– Sajnos ősszel csak hét mérkőzésen lehettem ott a sérülésem miatt, de a csapat egyre érettebben, taktikusan és jól játszik. Az 5. helyen tanyázunk a bajnokságban, csak néhány ponttal vagyunk lemaradva az előttünk lévőktől. Abban bízunk, hogy a tavasz még ennél is jobb lesz, és el tudunk érni valamilyen kupaindulásra jogosító lehetőséget.
Az elmúlt évek során bizonyított Németországban, több csapatnál is megfordult. Úgy tűnik, hogy a Dortmund lesz az, ahol igazán gyökeret fog verni. Milyen érzés, hogy gyakran kellett klubot, illetve lakóhelyet cserélni?
– A profi foci már csak ilyen, a játék és a beilleszkedés az az én feladatom. A költözködéssel meg a berendezéssel kapcsolatos terheket hála istennek a feleségem leveszi a vállamról, és ahhoz, hogy jól játszszak, ilyen családi háttér szükséges.
Hogyan értékelte a világbajnoki szereplésünket, hogy megint nem sikerült kijutni a vébére?
– Úgy érzem, mindent figyelembe véve, végül is elért helyezésünk az előzetes várakozásoknak megfelelő, bár pontszámban túlteljesítettük az elvártakat. Azt gondolom, a kezünkből a Svédország elleni mérkőzéseken csúszott ki a továbblépés lehetősége, megvalósuljon, hogy 1986 után ismét résztvevői lehessünk a nagy világtalálkozónak. Sajnos azon a  kinti találkozón az első félidőben nagyon sok helyzetet puskáztunk el, ami megbosszulta magát, és végül ki is kaptunk.
Miben látja a fiatalok sikerét, és a vébébronz megszerzését?
– Egy szóval tudok rá válaszolni: a csapatszellemben.
Miért nincs több magyar labdarúgó jelenleg a Bundesligában?
– Az első osztályban jelenleg hárman szerepelünk, Dárdai Pali, Lőw Zsolt és én. A második vonalban már többen vagyunk, közülük is akadnak olyanok, akik megfordultak már az első osztályban, sőt a mostani teljesítményükkel is ott lehetnének a legjobbak között.

Fluck Miklós

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!