Togo visszalépett a terrortámadás miatt

Cabinda felé szállító buszt. A határ közelében történt terrorakció során – amelyért egy szeparatista csoportot tettek felelőssé – a jármű angolai sofőrje, a togói szövetségi kapitány segítője és egy sajtószóvivő vesztette életét. A második számú kapus súlyosan megsebesült, őt egy dél-afrikai kórházba szállították, s egy további focistát is eltaláltak a lövedékek. A terrortámadás nyomán Afrika futballéletének irányítói – a nemzetközi szövetség, a FIFA vezérkarával egyetemben – hatékony védelmi intézkedéseket sürgettek az angolai hatóságoktól. Goncalves Muandumba, a  házigazda ország sportminisztere azt mondta: nincs veszélyben a rendezés, a bajnokságot megtartják. „Egyikünk sem áll készen a tornára. Egy futballünnepre jöttünk, most pedig olyan, mintha hadba vonulnánk” – közölte a nemzeti együttes kapusa, Kossi Agassa. Szombat estére pedig az is eldőlt, hogy a merényletet elszenvedő válogatott nem indul el a csúcseseményen. E fejlemény várható volt azt követően, hogy a togóiak csapatkapitánya, a Manchester Cityt erősítő Emmanuel Adebayor (képünkön) – aki nem sérült meg a támadásban – már a hivatalos visszalépés előtt, a válogatottból elsőként eltávozott Angolából. Klubja, a Manchester City tegnap délután jelentette be a hírt, hogy légiósa úton van vissza Angliába.

Úgy egy évtizede is még aligha támadt volna hiányérzete bármely európai futballmegszállottnak, ha ismerettárából netán kimarad, hogy labdarúgócsúcs zajlik a fekete kontinensen. S nem pusztán azért, mert akkortájt még viszonylag kevés afrofocista kergette a labdát földrészünkön. Hanem mert az érdeklődés meszsze nem volt olyan mértékű, mint manapság, amikor bizony egy Afrika-bajnokság, vagy hivatalos nevén Afrikai Nemzetek Kupája már egyértelműen a sportági élvezetek elitosztályába tartozik azon egyszerű oknál fogva, hogy arrafelé is megtanultak futballozni, s mára roppant magas szintet értek el játéktudásban a nemzeti válogatottakban is szereplő legjobbak.

Akiknek java része jó ideje Európában keresi kenyerét, olyan profi pontvadászatok élcsapataiban, mint az angol, a spanyol, az olasz vagy éppen a német bajnokság. Ebből is következően majdhogynem „kiürült” különösen a Premier League, de a Primera Division, a Serie A és a Bundesliga is, mivel országuk sportági szövetségei 2010 első hónapjára hazarendelték válogatottjaikat az év ottani gyaníthatóan legjelentősebb rendezvényére.
A „visszahívás” különösképpen érzékenyen érintette az élvonalbeli angol klubokat, mindenekelőtt a jelenlegi listavezető Chelsea-t. Mert például amíg a címvédő, s a Premier Ligában második Manchester Unitednek senkitől sem kellett átmenetileg megválnia, addig a londoni Kékek négy afrikai sztárjukról is kénytelenek voltak hetekre lemondani, ami akár az éllovas pozíció elvesztésébe is kerülhet az olasz Carlo Ancelotti irányította gárdának. Amúgy összesen 22 szigetországi vendégmunkás intett búcsút februárig, köztük a togói Emmanuel Adebayor és az elefántcsontparti Kolo Touré a Manchester Citynek, a kameruni Alexandre Song és az elefántcsontparti Emmanuel Eboue az Arsenalnak, az algériai Nadir Belhadzs és a nigériai Nwankwo Kanu a Portsmouthnak, de nem túlzás, hogy az igazi jelentős veszteség mégiscsak a Chelsea-é, amely a bajnoki küzdelmekben jó darabig nem számíthat a labdarúgás nemzetközi elitosztagához tartozó két elefántcsontparti sztárjára, Didier Drogbára és Salomon Kaloura, továbbá a ghánai Michael Essienre és a nigériai John Obi Mikelre. A „spanyolosok” közül a csúcstrió – meglehet, meglepően hangzik, de – Mali nemzeti csapatát erősíti: Seidou Keita a bajnok, BL-győztes Barcelonától vett ideiglenes búcsút, Mahamadou Diarra a Real Madridnak, Frederic Kanoute pedig a Sevillának intett átmenetileg istenhozzádot. De a mali válogatott tagja az Olaszországban, közelebbről a Juventusban játszó Mohamed Lamine Sissoko is. A legnagyobb hiányzó az itáliai bajnokságban a címvédő Internazionaléban focizó, az új idényre a Barcától érkezett Samuel Eto’o, aki a milánóiak egyik legjobbja, ám most január végéig a kameruniak szolgálatában igyekszik gyarapítani gólkollekcióját. A gyűjteményt eddig 16 találat alkotja, amivel toronymagasan vezet, s bizonyos, hogy Angolában e mennyiség jelentősen növekedni fog. Ami a Bundesligát illeti (hogy azért valami magyar vonatkozása is legyen az írásnak): Hajnal Tamás klubja, a Borussia Dortmund az Egyiptom együttesét erősítő Mohammed Zidan nélkül készül a tavaszi szezon jövő hétvégi rajtjára. A Chelsea már említett „kiürítése” ugyanakkor semmiségnek minősíthető a legerőteljesebben „Afrika-függő” francia élvonalbeli együtteséhez, a Nice-éhez ké-pest. A francia bajnokság eleve „túlfoglalkoztatja” a fekete kontinensről származó vendégmunkásokat, akik közül nem kevesebb, mint 38-nak (!) küldött  „kupabehívót” az óhaza, s e játékosregimentből 8-an (!!) viselik a Nice klubszerelését...
A ma kezdődő és január 31-ig tartó sorozat hamisítatlan labdarúgó-csemegeként ajánlható a sportág híveinek. A nyitány még 1957-ben volt, a mostani a 27. kiírás, s a háromhetes kontinenstornának Angola ad otthont; a volt portugál gyarmat első ízben házigazda. A vendéglátók azonban nem tartoznak a végső győzelemre is esélyesek közé, annál inkább odasorolható a 16 gárda közül az az öt nemzeti együttes, amely sikerrel vette a selejtezőket és kijutott az idei – amúgy szintén Afrikában, jelesül a Dél-afrikai Köztársaságban június-júliusban esedékes – világbajnokságra. Ám cseppet sem lenne meglepő, ha egy hatodik nyerne. Nevezetesen, ha a vb-ről kiszorult, de az eddig már hat ízben első, s ezzel afrikai rekorder Egyiptom megvédené 2008-as címét.  Legalább ennyire okkal fogadhatunk azonban, s most maradjunk az ábécésorrendnél: Algéria, Elefántcsontpart, Ghána, Kamerun vagy Nigéria végső sikerére, éppen a már említett kiválóságok fellépése miatt.
Az Afrikai Nemzetek Kupájának lebonyolítása azonos az Európa-bajnokságéval, vagyis négy, egyformán négycsapatos csoportokban kezdődnek a küzdelmek, a mai menüt egyetlen meccs jelenti: Angola mecscsel Malival Luandában, s a főváros mellett – nem kevésbé dallamos nevű színhelyeken: – Cabindában, Benguelában és Lubangóban rendeznek még mérkőzéseket. A kvartettekből a körmeccsek után az első két helyezett jut tovább a legjobb nyolc közé, innentől már egyenes kieséses rendszerben folytatódnak a küzdelmek, egészen a január 31-i döntőig. 
Két esztendeje Egyiptom az első helyért Kamerunt győzte le 1-0-ra, míg négy éve házigazdaként nyerte meg a kontinensvetélkedőt: akkor a kairói fináléban tizenegyesekkel bizonyult jobbnak Elefántcsontpartnál.

(jk)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!