Különös közlekedési káosz

Most, hogy a BKV vezetése és szakszervezetei nem tudnak megegyezni, újra jött a káosz. Nem értem, hogy ha a kollektív szerződés 20 percet ír elő a buszok átvételére, hogyan lehet, hogy a Munka Törvénykönyve 65 pontban szabályozza az átvételt, időkorlát nélkül? Én úgy emlékszem, a Munka Törvénykönyve egy kis kéziszótár nagyságú könyv volt, amiben szó sem esett arról, hogy a buszvezető indulás előtt, közben után hogy járjon el, mint ahogy a pilóták több száz pontos repülési szabályait, a színészek színpadi ténykedésének előírásait nem tartalmazza, s nekem sem írja elő, hogy végezzem a műszaki tervezést. Ha mindezeket tartalmazná, a Révai Nagy Lexikona kevés lenne ezek rögzítéséhez, egész könyvtár kellene hozzá. Ha a szakszervezet nyomást akar gyakorolni a vállalat vezetésére, akkor sztrájkoljon, ne alattomos eszközökkel tartsa bizonytalanságban a tömegközlekedni kénytelen lakosokat.
Az is furcsa, hogy egyes budapesti garázsokban tömegével „hibásak” a buszok, máshol pedig „normális” a meghibásodási arány. Hogy lehetséges ez? Egyes helyekre csak jó, másokra csak csotrogány járművek kerülnek? Nagyon kilóg a ló lába.
Úgy vélem, a BKV naponta szereplő, azt ócsároló „illetékesei” igen helytelenül dühítik a közlekedőket, nem a tényleges problémákról, hanem felnagyított hiányosságokról papolnak. Azt hiszem, ők sem gondolják komolyan, hogy 1500-1800 buszt azonnal le lehet cserélni „0” kilométeresekre, főleg válság idején. Ehelyett a problémák mielőbbi, olcsóbb megoldásáról beszélhetnének, de erről pontosan, és adatokkal hitelesítve kijelentéseiket. Vagy a BKV-nál is egyes vasúti „illetékesek” szelleme bontakozik ki? Minél nagyobb a káosz, annál jobb?
Mészáros László
 nyugdíjas gépészmérnök, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!