Biztonságérzetünk javítása a legfontosabb

z Elődje, Draskovics Tibor december 2-án azzal indokolta a lemondását, hogy „a vállalt jogalkotási és más feladatok túlnyomó részét munkatársaival együtt sikerrel elvégezték, a következő időszak pedig sokkal inkább a pártpolitikáról, mint a szakmai munkáról szól majd”. Ön miért vállalta e posztot oly kurta időre, mint Deák Ferenc, aki 1848-ban alig öt hónapig állt az igazságügyi tárca élén?
– Az elődöm szavait nem kommentálnám, ez nem illik bele az értékrendembe. Indítékom több is akad. A közéleti az, hogy szeretném tőlem telhetően segíteni a miniszterelnök erőfeszítéseit az ország gazdasági stabilitásának megerősítésére és politikai nyugalmának megőrzésére. A személyes okom pedig az: a jogi végzettséggel, a sokesztendős jogi egyetemi oktatói múlttal, a fontos kormányzati és köztisztségekkel a hátam mögött igazán megtisztelőnek vettem a felkérést. Arról pedig szó sincs, hogy a választásokig hátralévő hónapokban már ne lenne itt feladata az igazságügyi és rendészeti miniszternek. A meghallgatásomon ezeket három szóba sűrítettem: törvényesség, rend, konszolidáció. Az előbbi kettőt aligha kell kifejtenem, a harmadikon pedig azt értem: az elmúlt évek nagyszabású jogalkotási folyamatát le kell zárni; végrehajtási rendeleteket kell alkotni, szervezeti változtatásokat kell végigvinni, s maradt még előkészítendő jogszabály is. A rendészeti szakmai tennivalók közül pedig kiemelkedik a parlamenti választások rendjének a biztosítása.
z Attól tart, hogy zavargások, rendbontások kísérhetik a voksolást?
– Ilyesmit semmi estre sem vetítenék előre. Ám tény, hogy Magyarországon viszonylag alacsony szintre jutott a jogkövetés, nem csekély részben azért, mert a nagy politikai feszültségekre a gazdaságiak is rárakódtak. Ráadásul a közvélemény gyakran olyan ügyekben is a rendőrségtől vár megoldást, amelyek nem is tartoznak a rendőri feladatok közé. Akadnak közjogi problémák, amelyekben nem igazítanak el a húsz évvel ezelőtti alkotmányos jogszabályok – példa rá a gyülekezési jog – s ezeket, bár a helyzet rég megérett rá, mégsem sikerült a kor követelményeihez igazítani, mert a politikai megosztottság miatt hiányzott az Országgyűlés kétharmados egyetértése. Remélem, ezek ellenére „európai módon” zajlanak majd a választások, s nem csupán hazánk nyugalma érdekében, hanem azért is, mert Európa figyelme ránk irányul. A spanyolokat követő belgáktól mi vesszük majd át az unió soros elnökségét 2011-ben, s nem mutathatjuk előtte egy olyan ország képét, ahol jogállami rend helyett „felfordulás” van.
z Emlékezetes a 2006-os turulszobordöntés-sorozata: a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjeként megváltoztatta az I. kerület által kiadott fennmaradási engedélyt, elutasította a XII. kerület fennmaradási kérelmét, s 30 napon belüli bontási határozatot hozott. Emiatt még lámpavasra húzással is megfenyegették. A szobor viszont ma is áll. Mi lesz a szobor sorsa ön szerint?
– A meggyőződésem, hogy ez az ügy nem méltó európai jogállamiságunkhoz, és árt az ország nemzetközi megítélésének is. Félre ne értsék: nem a turul szimbolikája körüli vita miatt, hanem mert Magyarországon egy fővárosi kerületi önkormányzat vezetői és jegyzője megengedhették, megengedhetik maguknak, hogy nyíltan szembeszegüljenek a hatályos jogszabályokkal. Márpedig ez történt az engedély nélküli szoborállítással, a fennmaradási engedély kiadásával is. Ugyancsak jogsértés, hogy a jogerős bírósági ítéleteket nem hajtották végre, és a jogorvoslati lehetőségekkel is visszaéltek. A többlépcsős jogorvoslat intézménye ugyanis elsősorban az igazukért a hatóságokkal viaskodó és azoknál jóval kiszolgáltatottabb állampolgárok védelmét szolgálja. A XII. kerületi önkormányzat évek óta folytatott jogsértő gyakorlata szerintem azért összeegyeztethetetlen a jogállamiság elvével, mert egy önkormányzat jegyzője – maga is hatóság. A turulszobor-saga most éppen a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásánál tart; az LB mondja majd ki a végső szót. S hogy ez mi lesz – azaz mi történik a szoborral –, azt én semmiképp nem kívánom megelőlegezni. A bíróság önálló hatalmi ág, és a döntései mindenkire, az önkormányzati vezetőkre és az igazságügyi miniszterre is kötelezőek.
z Elégedett a bűnözési helyzet alakulásával?
– Amíg vannak bűncselekmények, addig egy hivatalból is rendpárti miniszter nem lehet elégedett. Az elmúlt év egészének adatait ugyan még nem ismerem, de 2009 első 11 hónapjának statisztikája azt mutatja, hogy az ez idő alatt ismertté vált 326 895
bűncselekmény 5,8 százalékkal volt kevesebb, mint amennyi az előző év novembere végéig történt. Szinte minden bűncselekmény-kategóriában csökkenés mutatkozik. Ám az ördög a részletekben lakik, s van olyan részlet, amely kivétel ez alól: a személy elleni bűncselekmények száma 16 százalékkal nőtt. Ez még akkor is ok az elégedetlenségre, ha tudható, hogy az ilyen ügyek egynegyedét a zaklatás jogsértései adják. Van egy másik „ördöglakta” részlet is: a gazdasági bűncselekmények miatti lezárt nyomozásokból is 4,5 százalékkal több volt, mint egy éve. Ebben a 11 hónapban egyébként az összes ismertté vált bűneset 63,7 százaléka a vagyon ellen irányult, s közöttük az ország egyes régióiban változatlanul sok volt a csekély értékű; talán ez a magyarázata, hogy a javuló bűnözési adatok ellenére sem erősödött meg az állampolgárok biztonságérzete; ezért még többet kell tennünk.
z És a rendőrség helyzetével? Hisz’ azzal „debütált”, hogy meg kívánja védeni a rend őreit a méltatlan politikai támadásoktól.
– A rendőrség létszáma a 2001–2007 közötti 37 000
–38 500-ról tavaly december 1-jére a határőrséggel való integrációnak is köszönhetően 43 642-re emelkedett. Ezen belül a végrehajtásban részt vevők és a tiszthelyettesek száma is a tervezettnek megfelelően nőtt. 2997 településen van már körzeti megbízott, és mintegy 100 településen legalább visszatérő járőrözést végeznek. A meghallgatásomon az országgyűlési bizottság előtt, majd az állományértekezleten is elismerésemet fejeztem ki a rendőrség vezetőinek a teljesítményért, amit nyújtottak, nyújtanak, kiváltképp nehéz körülmények és közjogi tisztázatlanságok közepette. Feszes, fegyelmezett és a jogkövetésben példaadó munkát várok el tőlük. De valóban politikai védelmet ígértem, és ehhez is kívánom tartani magam. Nagyon nyomós okból. Úgy gondolom, ha a rendőrséget kívülről – például a politikusoktól, a médiából is – túl sok támadás éri, akkor elbizonytalanodik. Ennek pedig mindannyian megihatjuk a levét; a demokratikus jogállamot és az állampolgárok biztonságát veszélyezteti minden – a rendőrséggel szembeni – politikai célú támadás.
z  Mit gondol az önkormányzati rendészet megerősítéséről?
– A sokakat irritáló kis értékű lopások és hasonló cselekmények világítottak rá, hogy a közbiztonság javításában a megerősített rendőri jelenlét mellett nagyobb szerepet kell vállalniuk – kivált az ország „halmozottan hátrányos helyzetű” körzeteiben – a települési önkormányzatoknak. A kormány a közbiztonság-erősítő feladatterv részeként lehetővé tette, hogy ehhez központi forrásból idén 2,1 milliárd forint támogatást kapjanak az önkormányzatok. Összesen mintegy 3 millió forintból fejleszthetik a megelőzés érdekében településőri és közterület-felügyeleti hálózatot. Eddig 863 község és város kért támogatást a „Településőr Programhoz”. Önkormányzati alkalmazásban állnak a település-őrök, és a helyi rendeletek szabják meg teendőiket. Ezek közül alapvető, hogy közreműködjenek a helyi bűnmegelőzésben, az élet- és a vagyonbiztonság jobbításában és segítsék a közterületek rendjéért felelős állami és önkormányzati szerveket. Az pedig csak jó, ha az ország első seriffje – aki Polgáron koordinálja a településőrök tevékenységét – ismert és népszerű, nagy tapasztalatú nyugállományba vonult rendőr. Az a fő, hogy javuljon az emberek biztonságérzete…
z Mit szól ahhoz, hogy a köztársasági elnök a korrupcióellenes törvénycsomag egyes részeit megfontolásra visszaküldte a parlamentnek?
- Megnyugtatónak tartom, mert e döntése arra vall: ő is úgy ítélte meg, hogy alkotmányos az antikorrupciós csomag. A házelnöknek a csomag egyik elemét, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt küldte vissza az államfő, de a tisztességes eljárás védelméről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló elemeket nem kifogásolta. Ez fontos körülmény. Ha úgy gondolta volna, hogy nem alkotmányos a törvénycsomag, akkor államfői jogköréből adódó felhatalmazása alapján előzetes normakontrollt kért volna az Alkotmánybíróságnál. A megfontolandókat pedig nyilván fontolóra fogja venni az Országgyűlés.
z Jónak tartja a hazai jogbiztonságot? Hogy más példát ne említsek: Kaiser Ede ügye, vagy Balla Irma fiáé…
– E konkrét ügyekről, amelyek még a bíróság előtt vannak – s pláne első fokon –, nem foglalhatok állást. Ismétlem: tiszteletben tartom a bíróságok és a bírák autonómiáját. Ám úgy vélem, a jogbiztonság általában – közügy. Ezt a büntetőjog-alkotás azzal tudja a legjobban szolgálni, ha állandóságra és kiszámíthatóságra törekszik, s azzal árthat neki a legtöbbet, ha túl gyakran és egymásnak is ellentmondóan változtatja a jogszabályokat. Hibának tartom, ha a büntetőjog-alkotók, akik persze a valódi társadalmi problémákra keresnek megoldást, nem az élet tendenciaszerű, „hosszú távú” negatív tapasztalataihoz – amilyen például a családon belüli erőszak vagy a színesfémlopások terjedése – igazítják a törvényeket, hanem ehelyett az épp aktuális politikai-társadalmi eseményekre, s az azokról szóló hírekre próbálnak reagálni. A kedvezőtlen jelenségek elleni hatékony fellépéshez pedig minden esetben mérlegelni kell, vajon a jogszabályon változtassunk-e, vagy a joggyakorlatot vizsgáljuk felül, alakítsuk át – például az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban a bíróságokkal együttműködve, jogegységi döntéseket szorgalmazva –, de tényleg hosszú távra, mert azzal teremtünk jogbiztonságot.
z Az igazságszolgáltatás egyesek szerint túl gyengekezű, mások szerint túl kemény, sokan meg úgy vélik: a kis halak fennakadnak rajta, a nagyok pedig megússzák. Ön szerint több szigor kell vagy kevesebb? És kikkel szemben?
– A büntető jogszabályok egyenlően és azonos mértékben vonatkoznak mindenkire; a jog szigora nem függhet attól, hogy „kis hal” vagy „nagy hal” az illető. Bűntett nem maradhat büntetlenül. S az a meggyőződésem, hogy helyes, ha a személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőit súlyosan, a társadalmi normákat tudatosan és rendszeresen megszegőket pedig szigorúan büntetik. Viszont nem tartom indokoltnak, ha az első alkalommal, kis súlyú, illetve gondatlan bűncselekményt elkövetőket súlyos szankciókkal sújtják. A büntetőjog fontos szempontja az arányosság; erre a jogalkotónak, a jogalkalmazónak is figyelemmel kell lennie.
z A szélsőjobbról erősen támadják, politikailag irányítottnak tartják a rendőrséget, s a Magyar Gárda-ítéletek után a bíróságot is. Hogyan vélekedik erről?
– Számomra teljesen elfogadhatatlan, hogy egy, az Európai Parlamentben mandátumot szerzett párt, a Jobbik támogat egy olyan szervezetet, amelyet a Magyar Köztársaság bíróságai törvénysértő működése miatt feloszlattak. A rendőrség a gyülekezési joggal kapcsolatban rendre jogszerűen és szakszerűen, s az arányosságot is szem előtt tartva intézkedik. Az pedig a jogállamiság alapvető feltétele, hogy a gyülekezési jog gyakorlását érintő rendőrségi intézkedéseket a bíróság felülvizsgálhassa; állampolgári alapjog, hogy ilyen ügyekben bárki a bírósághoz fordulhasson. Ám a jogszabályokat nemcsak a rendőrségnek, de mindenkinek – így a feloszlatott Magyar Gárda tagjainak is – be kell tartani. S nem kibúvó ez alól, ha arra hivatkoznak, hogy magánszemélyek élnek a gyülekezési jogukkal, amikor a volt gárdisták – új néven nevezve magukat és kissé megváltoztatott egyenruhában – megmozdulásokat, masírozásokat tartanak. Ha bűncselekményt vagy szabálysértést követnek el, akkor a rendőrség köteles intézkedni.
z Mit tart a legfőbb feladatának 2010-ben?
– Az év első felében a rövid országgyűlési ülésszak miatt már csak a beterjesztett törvényjavaslataink elfogadására van mód, de ezek is igen nagy fontosságú kérdéseket rendeznek, mint például a hagyatéki eljárások ügye, itt 50 év után születhetne új szabályozás. Egyébként idén hatályba lép a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt érintő több módosítás is, amelyekhez hozzá kell igazítani az alacsonyabb szintű jogszabályokat. Az alkotmányjog területén a tárca és a magam legfőbb céljának a jogalkotásra vonatkozó törvényi szabályozás előkészítését tartom. Ugyanis az Alkotmánybíróság decemberben kimondta, hogy a jogalkotási törvény rendelkezései nincsenek összhangban az alkotmány jogforrási rendszerével, s a törvényt 2010. december 31-i hatállyal az AB megsemmisítette. De addig még van lehetőség arra, hogy a helyébe a megfelelő és alkotmányos szabályozást iktassa a jogalkotó. Ezen dolgozunk majd. A rendészet szakterületén a lakosság biztonságérzetének javítását és az ország közbiztonságának megőrzését – ezen belül is a választások rendőri biztosítását – tartom a legfontosabbnak.

Vasvári G. Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!