Megkönnyebbült nyilatkozatok sorozata hangzott el szombaton az indonéziai Bali szigetén megtartott ENSZ-klímakonferencia befejeztével, miután kompromisszumos megállapodást kötöttek a globális felmelegedés elleni nemzetközi szerződéshez vezető tárgyalások megkezdéséről. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár méltatta az Egyesült Államok és más országok „rugalmasságát”.


Ez tette lehetővé a megállapodást, és mandátuma kulcsfontosságú pillanatának nevezte a tanácskozás eredményes befejezését. Yvo de Boer, a klímaváltozással kapcsolatos ügyekért felelős ENSZ-főtitkárhelyettes, biztatónak nevezte, hogy az Egyesült Államok végül feladta elutasító álláspontját, ezt a „kompromisszumkészség igazi jelének” tekintette. Hassan Wirajuda indonéz külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a résztvevők között kialakult teljes konszenzus nemcsak jó alap lesz, hanem irányadó az elkövetkező évekre. Kapil Szibal indiai tudomány- és technológiaügyi miniszter fontosnak ítélte meg, hogy „Kiotó nem hígult fel”.
Ugyancsak rendkívül fontosnak nevezte Jean-Louis Borloo francia környezetvédelmi miniszter, hogy az Egyesült Államok, az egyetlen olyan fejlett ipari ország, amely nem ratifikálta a kiotói egyezményt, szintén „megjelent a fedélzeten”. Hilary Benn brit környezetvédelmi miniszter „teljes áttörésről” beszélt. Holland kolléganője, Jacqueline Cramer a „kényes egyensúly körüli konszenzus” sikerét méltatta, szerint a „77-ekben” megvolt az akarat, hogy engedjenek a megegyezés érdekében, senki sem akart úgy távozni, hogy ne szülessen meg a „bali útiterv”. Sigmar Gabriel német miniszter árnyaltabban fogalmazott: „Többet értünk el, mint amennyit reméltünk, még akkor is, ha ez kevesebb, mint ami szükséges lenne a probléma sürgősségét tekintve.”
A civil szervezetek csalódásuknak adtak hangot, miután az Egyesült Államok követelésére kimaradt a megállapodásból a gázkibocsátásokra vonatkozó minden számszerű adat, valamint azok csökkentésének szükségessége, csupán a nemzetközi klímaszakértői csoport (GIEC) munkájára hivatkoznak: a szakértők azt javasolták, hogy a fejlett ipari országok 10-40 százalékkal csökkentsék 2050-ig gázkibocsátásaikat. Mint Jean Jouzel francia klimatológus hangsúlyozta: ezzel a Föld elkerülné a 3 Celsius-foknál nagyobb felmelegedést.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!