Nem lesznek kispályán kispályások

– A kontinens legjobb csapatai vesznek részt ezen a sorozaton, ahová mi, magyarok a rendező jogán kerültünk be, a többiek pedig komoly selejtezőkön vívták ki a részvétel lehetőségét.
Mi a további program a nyitányig?
– A héten befejeződött a felkészülés, ezek után a játékosok két nap pihenőt kaptak, majd Debrecenbe utazunk, ahol a cívisváros lesz Budapest mellett a másik helyszín. Itt három napot edzünk együtt, majd az Eb előtt két barátságos mérkőzést játszunk a finnek ellen, az egyiket a Főnix csarnokban, a másikat pedig Nyíregyházán.
A finnek nem tartoznak a leggyengébbek közé Európában. Miért választottuk őket?
– Északi rokonaink az európai középmezőny felső régiójába tartoznak, körülbelül hasonló szinten van a tudásuk, mint a mienk. Úgy ítéltük meg, hogy erős ellenféllel kell edzenünk a torna megkezdése előtt, a finnek harcosak, az utolsó pillanatig nem adják fel, tehát jó partnerek lesznek.
Ha ilyen erős az ellenfél, nem fél attól, hogy egy fricskát kapunk tőlük?
– A sport már csak ilyen, elképzelhető, de ismerve a játékosaim hozzáállását, az utolsó leheletükig küzdeni fognak, mind a két edzőmeccsen, mind pedig a kontinensviadalon.
Akkor most térjünk rá magára az Európa-bajnokságra. Ott milyen esélyt ad a csapatunknak?
– A nyitómérkőzést mi játsszuk Budapesten, 19-én Azerbajdzsán ellen. Ők ugyan nagypályán nem tartoznak a világ élvonalához, de a futsalcsapatuk igen erős, hiszen 9 honosított brazil játékossal, és brazil szövetségi kapitánnyal rendelkeznek, s klubbajnokcsapatuk az európai élmezőny élvonalában található. A másik ellenfelünk Csehország lesz. Ők igencsak a legjobbak közé számítanak, úgy vélem, hogy a két mérkőzésből legalább az egyiket megnyerjük, és ez elég kell, hogy legyen a továbblépéshez.
Mi a rendező jogán jutottunk most lehetőséghez. Ha selejtezni kellett volna, akkor milyen eséllyel léptünk volna pályára?
– 2005-ben ott voltunk a csehországi Európa-bajnokság döntőjében, igaz, egyetlenegy mérkőzést sem sikerült nyernünk, de a halálcsoportba kerültünk, hiszen az akkori világbajnok spanyolokkal, a világbajnoki bronzérmes portugálokkal, és a kiváló olaszokkal kerültünk szembe. Annak ellenére, hogy nem sikerült egyik ellenfelünket sem legyőznünk, mindhármukkal igen szoros meccset vívtunk. Az az érzésem, ha selejtezni kellett volna a mostani kontinensviadalra, akkor is sikerült volna kiharcolnunk, hogy ott legyünk a legjobbak között.
Az esélyeket ha megnézzük, kinek adja a legnagyobb sanszot a végső győzelemre?
– A sport és ezen belül a foci azért szép, mert sokszor egy esélytelenebbnek tartott versenyző vagy csapat felül tud kerekedni a papíron nála jobbnál is. Ám ha a realitást nézzük, akkor a legnagyobb sansza a címvédő spanyoloknak van, valamint a portugáloknak, és az olaszokat sem szabad leírni abból a szempontból, hogy megnyerhetik-e az Európa-bajnoki aranyérmet. Ez a papírforma, de már olyan sokszor felborult, remélem, hogy mi is meg tudjuk fricskázni valamelyiküket, ha szembe kerülünk.
Mióta irányítja a magyar válogatottat, és milyen labdarúgó-előélete volt, mielőtt leült a kispadra?
– Nekem nem sikerült magasabb osztályban fociznom, alacsonyabb régiókban sokáig játszottam csatárt. Egyébként 1997 óta vagyok a futsalválogatott mellett, először mint pályaedző Mucha József szövetségi kapitánysága alatt, majd amikor a neves volt fradista játékost felkérték, hogy legyen a Ferencváros edzője, akkor több hónapon át megbízott szövetségi kapitányként dolgoztam.
Mióta tölti be a szövetségi kapitányi posztot?
– Éppen hét éve, 2003 január elsején kaptam meg a kinevezésemet. Azóta több mint 110 találkozón irányítottam a kispályás válogatottat.
Ha már a kispályát szóba hozta, annak idején igen nagy népszerűségnek örvendett hazánkban ez a játékforma, hiszen különböző tornákat és bajnokságot is rendeztek. Nagy a differencia az akkori és a mostani játékmódi között?
– A legnagyobb különbség a palánk, hiszen a mi játékunkban nincsen, itt a kifejezett focitudásra van szükség, mert a palánk nagyon sokszor segítette ki a játékosokat. Annak idején a nemzetközi labdarúgó szövetség és az európai azért döntött a futsal szabályai mellett, mert a palánknak a felállítása és megépítése igen sokba került. Ha nincs palánk, akkor szinte minden tornateremben lehet ezt a játékot űzni, és ez azt jelenti, hogy meg van a kitörési lehetőségük a fiataloknak szegényebb környezetben is. Talán ennek köszönhetően egyre népszerűbb a mi játékunk. Ám nagyon oda kell figyelni az utánpótlásnevelésre és a szakág támogatására.
Amint hírlik, erre komoly hangsúlyt fektetnek a Rába-parti városban. Mert nemcsak a futsalválogatott szövetségi kapitánya, hanem a futsalbajnokságban élen álló győrieknek is a trénere. Hány játékosa van a keretben?
– Győrből hét labdarúgót hívtam meg. Ami meg a másik kérdést illeti, több általános iskolával és középiskolával, valamint egy főiskolával vagyunk kapcsolatban.
Mikor jelöli ki az Eb-n résztvevő keretét?
– A két finnországi találkozó után szűkítem le 14 főre.
Magyarországon egy-két játékos kivételével nemigen ismerik a futsalos labdarúgókat.
– Sajnos ez így van, pedig igen látványos és gyors  a játék, amit ezek a fiúk művelnek. Külföldön viszont vérprofik, tehát ebből élnek meg Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban, meg több más országban is, ahol az ottani kispályás sztárokat szinte annyira ismerik, mint a Juventus, a Milan, vagy akár a Real Madrid labdarúgóit.
– Szóba hozta a profikat. A mieink nem azok?
A profinak kettős értelme van, egy, hogy pénzért játszik, kettő pedig, hogy kiemelkedő szinten ismeri és tudja a játékot, ebből a szempontból az utóbbi fennáll a csapatunkra, a mieink zömmel amatőrök, ám fogalmazhatnék úgy is, hogy félprofik.
– Kanyarodjunk még egy pillanat erejéig vissza az Európa-bajnoksághoz. Mivel lenne elégedett?
 Ha sikerülne a csoportból továbblépni, és a nagy álmunk az, és nemcsak nekem, a játékosoknak is, hogy ott legyünk a négy között.

(fluck)

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!