Településeink többségén nem kíváncsiak az idősek véleményére

 A felhívás célja, mint ismertették, hogy növelje az idősüggyel valóban felelősen foglalkozó önkormányzatok körét, s rávilágítson az idősödés problémás területeire és a közös cselekvés szükségességére. Ám e levéltől aligha lesz több pénzük a településeknek a szépkorúak gondjainak a megoldására; akkor vajon mit várnak ettől a lépéstől? – tudakoltuk a felhívás egyik aláírójánál, Mihalovics Ervinnél, a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnökénél.
– A körlevél alapja a minisztériummal kötött megállapodásunk. És elsősorban azt várjuk tőle, hogy végre intézményesen foglalkozzanak ne csupán országosan, de helyben is a már létező idősügyi stratégia megvalósításával.

Másrészt valóban nagyok a kihasználatlan – főképp szellemi – tartalékok a helyi időspolitika kialakításában. Sok helyütt ugyanis egyáltalán nincs ilyen; a mintegy 3200 hazai településnek talán a 40 százalékáról mondható el, hogy érdemben és kellően társadalmasítva – a helyi szervezetekkel és a nyugdíjasok csoportjaival együtt – felelősen próbálja megoldani a korosztály problémáit. Az idősügyi stratégiából emiatt sem valósulhatott meg eddig sok minden. Az idősek ellátása, a róluk való gondoskodás, a szociális problémáik enyhítése, a nyugdíj, az egészségügyi ellátás, a közbiztonság is befolyásolja élethelyzetüket, az életminőségüket és a közérzetüket. S mindegyikért sokat – vagy legalábbis a jelenleginél többet – tehetnek az önkormányzatok. Még a nyugdíj sem kivétel, hisz’ az önkormányzati szakemberek kidolgozhatnak számos lehetőséget, hogy bevonják őket a helyi feladatok megoldásába. De a településfejlesztéstől kezdve szinte valamennyi helyi tennivalóban jobban lehetne hasznosítani a tapasztalataikat, tudásukat. Az idősügyi tanácsok közreműködésével az önkormányzatok a saját érdekükben is gyorsabbá, hatékonyabbá tehetnék a nyugdíjasok tájékoztatását. Ahol van a régiókban és a kistérségekben időspolitika, ott ez is jobban működik. Ahhoz pedig nem kell a szűkös forrásaikból többet költeniük az önkormányzatoknak, hogy a figyelmüket az idősekre fordítsák, a szervezeteikkel erősítsék a kapcsolatokat, elvárják a részvételüket a bizottságok munkájában és meghallgassák, mit is gondolnak. Van erre bevált gyakorlat: egy sor önkormányzat működtet szenior tanácsadó testületeket, s szinte minden terv, feladat kimunkálásakor ki is kérik a véleményüket. Hiba, ha nem így cselekszenek, hisz’ ma az ország népességének az egyharmada nyugdíjaskorú, mondta Mihalovics.
Választási kampányok közeledtével rendre előkerül a nyugdíjvita, ami érthető a nyugdíjasok nagy száma miatt. Idén sem történt másképp. Vegyük csak sorra, mi is történt!
Január 7-én, csütörtökön kezdődött az újabb forduló azzal: Varga Mihály Fidesz-alelnök a Figyelő hasábjain
arról beszélt: ha pártja kerülne kormányra, akkor felelevenítené a „virtuális tőkésítési nyugdíjmodellt”. Erre 2001-ben tett már elvi kísérletet. A lényege, hogy rendszerszinten az éves nyugdíjkifizetések megegyeznének a járulékbefizetésekkel, az egyéni nyugdíjjárulékot egyéni számlákon vezetnék, a járadékot pedig az addig befizetett összeg alapján állapítanák meg. Ez a modell továbbra is felosztó-kirovó rendszerű lenne, ám az adófizetők pénzét nem lehetne átcsoportosítani a nyugdíjkassza lyukainak a betömésére.
Másnap, 8-án Mesterházy Attila, az MSZP kormányfőjelöltje sajtótájékoztatóján így reagált: a Fidesz által javasolt modellel 70 évre nőne a nyugdíjkorhatár, 10-20 százalékkal is csökkenhetnének a nyugdíjak, s előfordulhat, hogy a már most nyugdíjban lévőknek is kevesebb lesz a nyugdíja, mert a Fidesz nem kívánja kiegészíteni költségvetési forrásokból a nyugdíjkasszát. Azt kérdezte a Fidesztől és Orbán Viktortól: tényleg a svéd modellt kívánják-e bevezetni? S úgy vélte, e modell bevezetése a magyar nyugdíjasok számára katasztrófát jelentene.
Ugyanaznap Varga Mihály – pártja siófoki tanácskozásának szünetében – saját korábbi szavainak részben ellentmondva – már úgy nyilatkozott: „politikai fordulatra van szükség a munkahelyek és a nyugdíjak megvédéséhez”, s nem hagyják, hogy az MSZP privatizálja a nyugdíjrendszert. „Eltökéltek és határozottak vagyunk abban, hogy a nyugdíjasok pénzét, azt a nyugdíjalapot, amelyet az emberek befizetéseiből hozunk létre, mindenképpen állami keretek között tartsuk”. S közölte: „A svédektől legfeljebb Zlatan Ibrahimovicot szeretnénk átvenni, és semmiféle modell átvételében nem gondolkodunk”.
Január 9-én, szombaton Bajnai Gordon kormányfő egy olvasói levélre válaszolva azt írta a Népszabadságban: „A ma nyugdíjasainak legfontosabb érdeke meggyőződésem szerint az, hogy ne csak ma vagy holnap, de jövőre – vagy akár tíz év múlva is – biztonságban tudják és megkapják életük keresményét, jogos járandóságukat, azt, amiért megdolgoztak… A nyugdíjrendszer hosszú távú biztonsága mindennél előbbre való”.
Sajótájékoztatóján Korózs Lajos az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a svéd modell ott lehet sikeres, ahol a gazdaság évről évre legalább 5 százalékkal növekszik szerinte a Fidesz által javasolt svéd nyugdíjmodell sem nem igazságos, sem nem humánus, annak bevezetése „nyugdíjkatasztrófához” vezetne.
Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője is sajtótájékoztatót tartott aznap:  pártja garanciát vállal, hogy hatalomra kerülése esetén megvédi a nyugdíjasokat, megőrzi a nyugdíjak reálértékét és az állami nyugdíjalapot is. Megerősítette: semmilyen modellben nem gondolkodnak, betartják a nyugdíjasok felé a két legfontosabb vállalásukat.
Január 11-én, hétfőn Varga Mihály az ATV reggeli adásában már „műviharnak” titultálta az újabb nyugdíjvitát. Budai Bernadett, az MSZP szóvivője kifejtette, az MSZP továbbra is úgy gondolja, hogy nyugdíjkatasztrófához vezetne a Fidesz által javasolt svéd nyugdíjmodell. S nemcsak a Fidesz, de Pusztai Erzsébet szavai szerint az MDF is úgy véli, hogy a svéd modell jó kezdeményezés és megvalósítható. A szóvivő azt mondta: a Fidesz és az MDF olyan államot képzel el, amely felmondja a nyugdíjasokkal vállalt szolidaritást és a nyugellátások finanszírozásához egyetlen forintot sem tesz hozzá.
Korózs Lajos bejelentette: a nyugdíjas szervezetek képviselőinek kezdeményezésére Bajnai Gordon miniszterelnök jövő csütörtökre – január 21-re – rendkívüli ülésre hívta össze az Idősügyi Tanácsot, hogy egyeztessenek „az aktuális nyugdíjpolitikai fejleményekről”, a Fidesz nyugdíjrendszert módosító terveiről.
Az atv.hu hírportál ezen a napon ismertette: a birtokába került dokumentum bizonyítja, hogy a KDNP 2007 őszén a svéd modellre „hajazó” törvényjavaslatot nyújtott be a nyugellátásról, amit a parlament ifjúsági bizottsága meg is tárgyalt; Bajnai Gordon csütörtökön a Klubrádióban kijelentette: „Varga Mihálynak a svéd nyugdíjmodell bevezetését előirányzó javaslata a legrosszabb megoldás. Olyan nyugdíjrendszer kell, amilyet a nyugdíjasok is szeretnének; nem nélkülük, hanem velük együtt kell meghozni a döntést”.
Január 15-én, pénteken a Fidesz nyugdíjastagozata elnökének és a párt frakcióvezetőjének duója szólalt meg: „A svédcsavart kivégeztük” – jelentette ki Iván László, Navracsics Tibor pedig azt: „a Fidesz elnöksége garantálja, hogy ha a párt kormányra kerül 40 évnyi szolgálati idő után, életkortól függetlenül minden nő nyugdíjba mehet”.  Budai Bernadett ezt kommentálta: „A Fidesz úgy küldené nyugdíjba a nőket negyven év munkaviszony után, hogy minimális, néhány tízezer forintos nyugdíjat kapnának”.

Összeállította: Vasvári G. Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!