Százmilliós károkozás büntetlenül?

Az MTV épületére kőzáport zúdítottak, nagy értékű berendezéseit összezúztak, volt, amit eltulajdonítottak. Baló György műsorvezető gépkocsiját teljesen kiégették. Az MTV-nek az első becslés szerint 29 millió forint kárt okoztak, a rendőrség eszközeiben 70 milliós kár keletkezett. A kettő együtt csaknem százmillió. És a 125 sebesült közül 114 rendőr volt. Az elkövetők egy csoportja most pénteken került bíróság elé. (A korábban befejeződött perekben általában felfüggesztett börtönbüntetéseket szabtak ki, amelyek egy része fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Letöltendő szabadságvesztést ketten kaptak, az ő ítéletük nem jogerős. Más szóval senki sincs rács mögött a szélsőséges vandálok közül.)
Most pedig az MTV-ostromhoz kötődő pénteki verdiktről. Valamennyi vádlottat közérdekű üzem működésének megzavarásával vádolta az ügyészség, több esetben a vád rongálás, vagy hivatalos személy elleni erőszak volt, miután az ügyész általában felfüggesztett szabadságvesztést kért. A PKKB egy letöltendő és hét felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki és három vádlottat felmentett. A védelem szerint nem valószínű, hogy az ügyben bárki is rács mögé kerüljön.
Esetenként előfordul: bizonyos ügyek az ügyészség határozata alapján egyáltalán nem, vagy csak „soft” formában kerülnek bíróság elé. Az utóbbi „lágyított” formát példázza a minapi ügyészségi határozat annak kapcsán, hogy a rendőri eljárás alá vonták – másokkal együtt – az Új Magyar Gárda budapesti kapitányát egy engedély nélküli demonstráción való részvétele miatt. A kapitány, K. S. ügyében az ügyészség a védelem álláspontját egy pontban elfogadva, így döntött: a „panaszok a megalapozott gyanú vonatkozásában alaposak. Az egyesülési joggal visszaélés vétségét az követi el, aki feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt. A jelenlegi rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá, hogy K. S. a 2009. július 2. napján feloszlatott Magyar Gárda vezetésében, irányításában részt vett.” Az pestiesen szólva „egy dolog”, hogy a védelmet magára vállaló, a Jobbikhoz közeli Nemzeti Jogvédő Szolgálat előre ivott a medve bőrére és ezt úgy értelmezte félre, hogy az ügyben teljes győzelmet aratott, holott a nyomozás nem szűnt meg. Az azonban tény, hogy K. S. hasonló, budapesti gárdakapitányi tisztséget töltött be a gárda feloszlatása előtt is! Nem akármilyen tisztséget, hiszen a budapesti kapitány posztja kulcspozíció, a legfontosabb az országos főkapitány után! Az interneten fellelhető a „jogelőd” Magyar Gárda egyik 2009. május 25-i – tehát a feloszlatás előtti – közleménye („Trianoni megemlékezés + plakát” címmel). Eszerint K. S. (akit ott megneveznek: Kormány Sándor) pontosan ugyanazt a funkciót töltötte be a „régi” Magyar Gárdában, mint amit az „újban”. Ő volt a budapesti kapitány és ebben a minőségében a Magyar Gárda Mozgalom és a Rákosmente Jobbik alapszervezet 2009 júniusi Trianon-megemlékezésének szónoka, együtt Murányi Levente pártalelnökkel, valamint Vörös Jolandával, az Attila Király Népfőiskola igazgatójával.
Nem véletlen tehát, hogy mind többen vannak, akik aggódnak, s attól tartanak, hogy esetleg nem „tisztán jogalkalmazásról” van szó. Mint Debreczeni József, aki szóvá teszi – Arcmás címmel megjelent legutóbbi könyvében –, hogy az ügyészség keveset változott azóta, amióta a fideszes Polt Péter helyét új legfőbb ügyész foglalta el 2006-ban. (Polt egyébként a testületnél maradt a büntetőbírósági osztály vezetőjeként). A közíró szerint most – amikor demonstratívan láncon vezetik, a tv képernyőjén látható módon, a vád alá helyezett politikai szereplőket – az ügyészség szerepe „kezd igazán félelmetessé válni”.

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!