Egy napilapban olvastam, hogy a sajtószabadság megsértéséért
megbírságolta Magyarországot a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok
Európai Bírósága. Előzménye az volt, hogy Karsai László történész
panaszt nyújtott be a bíróságon azt követően, hogy az „állítsanak-e
szobrot Teleki Pál néhai miniszterelnöknek” sajtóvitájában egy
jobboldali sajtóterméket, annak cikkíróját a „zsidók szidalmazásával”
vádolta meg.
Az általa antiszemitának minősített cikk bírálata miatt becsületsértésért beperelték. A Fővárosi Ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság is helyt adott a keresetnek, a bíróságok Karsait elmarasztalták.
Az elmarasztalás több mint kínos. Azt sugallja, hogy hazánkban a véleménynyilvánítás szabadsága differenciált. Egyrészt elfogadhatatlan és észérvekkel egyszerűen
megmagyarázhatatlan korlátozásokkal, másrészt a magyar demokrácia nem nagy dicsőségére korlátlanul, mások méltóságát, biztonsághoz való jogát is sértve, felelősség és következmények nélkül is érvényesül. Hosszasan lehetne sorolni azokat az eseteket, amelyek ezt igazolják. Mindez az elmúlt húsz évben kialakult/kialakított siralmas érték- és normarendszer egyenes következménye. Ebben a botrányos, önsorsrontó politikai közegben, kultúrában, a pártok, a közélet szereplői között meglévő, elsősorban a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz-KDNP által gerjesztett, már-már antagonisztikus ellentétek miatt nem is lehet a demokrácia, a jogrendszer működési zavarát – amely elérte azt a kritikus szintet, amikor az ember azt mondja: elég volt – megszüntetni. Idáig jutottunk!
Parázs Béla, Szeged
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!