Nagy a káosz a vagyonadó körül

Nesze nektek, önkormányzati bérlakásotokat – amelyben éltek –, akkor bagóért részletre, ám jobbára lerobbanva megvásárló „újtőkések”! S nesze nektek is, az adózott jövedelmetekből, jó nagy, később újra megemelt OTP-vel terhelt „szövetkezeti” és „öröklakás” – már a szó is tutira jó – tulajdonosai! Meg persze sorolhatnánk az üdülőhelyeken, falvak zártkertjeiben kijelölt-megvásárolt zsebkendőnyi telkekre faházat, fészert, apró, típustervkőházat felhúzó állampolgárokat, és örököseiket, akiknek ma jócskán kell adózni, helyben is…
Megkezdte – az alkotmányban 11 főre kalibrált, ám „hála” a pártalkuképtelenségnek még mindig csak 9 fős – Alkotmánybíróság (Ab) a 2009. 07. 08-án, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról elfogadott 2009. évi LXXVIII. tv. – a vagyonadó törvény – alkotmányossági vizsgálatát. Amúgy éppen jókor… Merthogy a jelen jogszabály 2010. 01. 01-jétől, jószerivel már három hete hatályos. A taláros testületi döntés még az első adóbevallási határidő, február 25-e előtt várható – a Pénzügyminisztérium bízik a törvény alkotmányosságában.

Igencsak esélyes, hogy az alkotmánybírák „átengedik” a törvényt. A törvény által előírt adóalap – az ingatlan jelen forgalmi értékének – megállapításához segítséget nyújtó APEH vagyonadó-kalkulátor elérhető az adóhivatal honlapján. Némi izgalmat keltett – mert már az első napokban vagy 170 ezren kattantak rá a kalkulátorra –, hogy adóazonosító számmal lehet csak számolgatni, így sokan gondolták, hogy „a nagy testvér figyel!”, s a kattintással ripsz-ropsz bekerülünk az adatbázisba. Időközben az adatvédelmi biztos felhívására az adóhatóság által javított kalkulátornál csak akkor kéri az adóazonosító jelet, ha magunk döntünk úgy: elfogadjuk az APEH számításait magunkra nézve. Amúgy adatvédelmileg kétesnek tűnik fel: pontos paraméterek ismeretében bárki ingatlanával kapcsolatban „csókoltat” kellő felvilágosítással az adóhivatal. Nem kell ahhoz tulajdonosnak vagy haszonélvezettel bírónak – elég kellően
érdeklődőnek lenni. S persze az is lehet, hogy a becsült és a tényleges forgalmi érték akár köszönő viszonyban sincs egymással.
A 2010 új adónemét bevezető törvény szerint a 30 millió forint feletti lakó- vagy üdülőingatlan, a 15 milliót meghaladó értékű második ingatlan, nagy teljesítményű autó, méregdrága vitorlás vagy motoros hajó, azaz jacht, repülő, helikopter után kell vagyonadót fizetni – az utóbbi kettő után lényegé-ben „súlyadót”, minden megkezdett száz kiló után. Amúgy az Ab-hoz több beadvány is érkezett már nyáron is a vagyonadóról, mindegyik magánszemélytől. Ebből is látszik: nincs igazán törvénykezési uborkaszezon, mert „az emberek” résen vannak. Az egyik szerint ellentétes az alkotmánnyal, hogy az állami vagyontárgyak után nem kell vagyonadót fizetni, miközben a köz- és a magántulajdon egyenlő jogú és egyenlő védelemben kellene részesülnie. Ebben a felvetésben amúgy van némi ráció… Meg az értékhatárban is, amit a kalkulátor kalkulál! Mert ugye ha van mondjuk két darab, egyenként 29 milliós ingatlanom, akkor nem kell fizetnem, ám ha az első értéke 30 feletti, akkor a következőért már 15 milliós érték után pengetni kell. A harmadik vagy negyedik (sőt több) ingatlan után már a teljes érték az adóalap. Ha viszont van egyetlen 46 milliós – ami mondjuk a főváros, vagy egy jobb megyeszékhely területén nem is olyan ritka –, s annak van négy tulajdonosa, akkor bizony keményen fizetni kell, a 30 feletti rész, a 16 millió után. Amennyiben ingatlanunk után helyi önkormányzati adót is fizetnünk kellene, úgy annak összegét a vagyonadónkból levonhatjuk, illetve a törvény lehetőséget biztosít az adó felfüggesztésére is – ezzel viszont jelzálogként betáblázzák az ingatlant, s majd például az örökösünk róhatja le… Ezt a 62. életévüket betöltött személyek, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban részesülők, az ingatlant öröklő kiskorúak és egyes álláskeresők kérhetik a saját lakóhelyül szolgáló értékes ingatlanjuk után. A három vagy több gyereket nevelő szülők a 3. és minden további gyermekük után 15%-kal csökkenthetik az adójukat, illetve az adónkból levonható lesz a megelőző évben végzett lakásfelújításainkhoz kiállított számlákon feltüntetett áfa is. Ez mind támpont lehet. Önmagában a kalkulátor faramuci: nem tudni például, miért pont a 16 négyzetméteres garázsméret érdekli? Egy jobb kerületben is lehet valakinek udvari vagy szuterén lakása, netán régi, bauxitbetonból készült a lakóház, amelyben a „drága” otthon van – szóval a forgalmi érték valóban nem a tényleges… A kalkulátor alig számol ezzel.
Egy siófoki úr egyébként magánindítványában az Alkotmánybírósághoz fordulva a helyi építményadót elrendelő jogszabály eltörléséért folyamodott: az építményadó – amit az országban nagyon sokan fizetnek – szerinte szorosan kapcsolódik a legnagyobb ellenzéki párt által már amúgy is beharangzott vagyonadó-eltörlési szándékhoz, amennyiben a tavaszi választásokkor kormányra kerülnek. Beadványában azt kéri: nyilvánítsák alkotmányellenessé és semmisítsék meg az önkormányzatok építményadójáról szóló törvény rendelkezéseit. Nehezményezi: egy 1990-es törvény a településekre bízza az építményadó megfizettetését, így egyes helyi önkormányzatok szinte kizsigerelik a tulajdonosokat, különösen a nyaralóval rendelkezőket. Az adónem megsemmisítéséért küzdő férfi már csak azért is igazságtalannak tartja ezt, mert azt a magyar önkormányzatoknak ötöde – a Balaton-parti önkormányzatok is ide tartoznak – veti ki. A panaszos szerint ezzel az állampolgárok esélyegyenlősége is sérül. Nota bene: a fővárosban sem szed minden kerületi helyhatóság építményadót a lakások, garázsok stb. után.
Vadász Iván közgazdász, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke a VH-nak mindezzel kapcsolatban közölte: helyi adót az összes hazai települési önkormányzat, szám szerint 3130 szed jelenleg, míg 1995-ben csupán 1200, azaz a fele sem. A Pénzügyminisztérium 2008. évi adatai szerint – merthogy 2009-es adathalmaz Vadász szerint az adminisztráció körülményessége okán még „nem tud lenni” – a hazai összes építményadó  62 milliárd forintot tett ki, a telekadó 8,3 milliárd, így ingatlanból több mint 70 milliárd forintnyi bevételük van. Összességében 406 önkormányzat vetett ki lakóingatlanra, nem lakóingatlanra 749, telekre pedig 445. De összességében hol marad mindez az iparűzési adótól, amelynek summája 465 milliárd forint… Elmondta azt is: megérzései szerint a taláros testület nem fogja alkotmányellenesnek nyilvánítani a vagyonadóról szólót, mert az ugyan törvénynek rossz, sőt csapnivaló, a kalkulátorral együtt – de sehogysem sérti az alkotmányt, amelynek 70. paragrafusában szerepel a „jövedelmi és vagyoni viszonyok szerinti arányos közteherviselés elve”. A helyi építményadó s a központi büdzsét gazdagító új vagyonadó Vadász Iván szerint nem üti egymást: merthogy „mindenki megkapja a magáét”. Azaz: nem kétszeresen kell adózni ugyanazon ingatlan után, mert annyival kevesebb vagyonadót kell állam bácsi számára leperkálni, amennyi ugyanarra kivetve a helyi építményadó. Akinek meg vagyona ugye „szárnyakat adott” – lásd repülő, hát fizessen az államnak, véli. Olyan sok bevétel nem lesz belőle, de a közteherviselésnek nem mond ellent, sőt! – megfizettetése… Vadász Iván a belvárosi irodája után – mint elárulta – évi kétszázezer forintot fog fizetni.

Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!