Fico és Orbán pártja hasonló

Az írás szerint a szlovák és a magyar választási kampányban a „sportszerű vetélkedés helyett azonban kínos iszapbirkózás várható, amelynek a végén mindannyian fulladozunk majd a sártól”. A témák nagy valószínűséggel változnak, a séma azonban csaknem minden esetben ugyanaz lesz. A magyar vagy a szlovák oldalon feldobott labdát a másik fél úgy próbálja meg lecsapni,  hogy a lehető legtöbb pontot  gyűjtse be a választóktól. A különbség csupán annyi, hogy míg a Smer kampányában a magyarellenes hisztériakeltés központi szerepet játszik, a Fidesz a „felvidéki kártyát” csak dzsókerként használja, hiszen a magyarországi választók többsége inkább a szociá-lis demagógiával fűszerezett messiási ígéretekre harap – véli Molnár Iván, az Egy nép, egy párt, egy vezér című írás szerzője.
A Smer és a Fidesz „azonban egyben megegyeznek: a legtöbb választót úgy szerezhetik meg, ha »alattvalóik« nagy részét etnikai lövészárkokba hajtják, elhitetve velük, hogy csak ők, és senki más nem képes megvédeni a nemzetüket. A Smer és a Fidesz ideológiája így egyre kísértetiesebben közelít egy olyan modellhez, amelyet egy, a II. világháborúban csúnyán leszerepelt politikus az »egy nép, egy birodalom, egy vezér« jelszóban sűrített össze. Fico és Orbán szerint csak az ő pártjuk képes felvirágoztatni és megvédeni az országot, ellenségnek tekintve mindenkit, akinek egy kicsit is más a véleménye” – írja a szerző.
Szlovákiában már megszoktuk, hogy Fico az újságírókat és az ellenzéket válogatott trágárságokkal illeti, miközben – amint ezt a magyar szerkesztőség e heti vitaműsorának a letiltása is jelzi – a közszolgálati televízióba olyan embereket ültetett, akik a legkeményebb diktatúra éveit idéző cenzúrától sem riadnak vissza. Orbánnal a magyar választóknak már volt hasonló tapasztalatuk, minden jel szerint azonban nem tanultak a történelemből, ezért az elkövetkező négy évben újra belekóstolhatnak az „egypártrendszer” áldásaiba – írja a szerző.
„Mert valójában mindkét pártnak ez a fő célja: egy, az alkotmány által többpártrendszernek titulált politikai közegben megteremteni az egypártrendszert. Egy olyan rendszert, amelyben az összes fontos politikai döntést a pártvezér és a legfelsőbb pártvezetés hozza meg, és amelyhez a parlament és a köztársasági elnök csak megtűrt, alázatosan bólogató díszletnek kell. Egy olyan rendszert, amely nem tűri a párbeszédet, és amely minden kritikus hangot a rendszer elleni frontális támadásként értékel, kriminalizálva és börtönnel fenyegetve a független újságírókat, az ellenzéket, és ha úgy hozza a sors, akár a sarki fűszerest is” – olvasható a kommentárban.
A szerző a legszomorúbbnak azt látja, hogy az „egy nép, egy párt, egy vezér” jelszava a szlovákiai magyarok jelentős részének is imponál. Csáky Pál a saját kisebbségi szemétdombján ugyanúgy kriminalizálja az ellenzékét, az őt bíráló újságírókat és értelmiségieket, mint Fico vagy Orbán, elzárkózva minden értelmes párbeszédtől.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!