Nyelvelő

Budapesti olvasónk a következő mondatra lett figyelmes az egyik hetilapban: „Elég francia ajkú lesz Vancouverben.”. Kérdése, hogy miért nem azt írják, francia anyanyelvű vagy franciául beszélő? Írhatnák akár ezt is, de a megfogalmazás nem hiba, a kifejezések szinonim fogalmak.  
Még gyerekkorában, amikor olvasónk a nagymamájánál aludt, dunyhában aludtam. Manapság nagyon ritkán hallani ezt a kifejezést, a dunnát pedig olvasónk nem is hallotta. Használják még ma ezt egyáltalán? A fővárosban alig, vidéken gyakran. A dunyha egyébként nagyon régen a magyarba került szláv jövevényszó. A műveltségváltásnak a letelepüléssel kapcsolatos mozzanatai tükröződnek a házra és berendezésekre utaló szavakban: udvar, pitvar, asztal, dunyha, kemence stb.
Ételekből is keletkezhetnek igék – írja debreceni olvasónk. Lehet például
perecelni, vagy csak úgy céltalanul kolbászolni a városban. Sokat rizsázol – mondhatjuk annak, aki túl sokat beszél feleslegesen. Pajzán szavaink közé tartoznak a megrépáz és megmogyoróz, egyre gyakoribb a tököl kifejezés. Ha valakinek szívességet teszünk, akkor lekenyerezzük, ha összeveszünk vele, akkor figyelmeztetni kell, hogy velünk ne kukoricázzon. Van, akiből ki lehet sajtolni az utolsó fillért is, és olyan is, aki a kéregetéstől felpaprikázódik. Vagy borsózik a háta. Ha mégis ad egy kis pénzt, akkor tejel. Ha ezt előre megbeszéltük vele, akkor levajaztunk mindent.

Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!