Idén még többet várakozhatunk műtétekre

Vegyünk példákat… Állatorvos ismerősöm – hatvanon túl is szívesen fut a budafoki erdőkben – sarokfájdalommal küszködik: a bajt  – csontkinövést a láb saroktáján – egy idő után egyszerűen csak „sarkantyúműtét” oldhatja meg. Érdekes, hogy alig pár helyen végzik, így a várakozási idő jó pár hétbe is beletellhet a fővárosban. S mint mondja – ez semmi… Budapesten, Óbudán egy szakorvosi járóbeteg-intézményben a cukorbeteg kollégámnak három hét a feliratkozási idő laborvizsgálatokra. Egy jó barátnő – évek óta visszér kínozza – szorító harisnyát és gyógyszert kap. Noha maga sincs egészen a műtét mellett, orvosa  közölte is vele: pár hónapig várnia is kellene, mert az ilyen „csekélyebb” súlyú beavatkozással takarékoskodnak az országos intézményben.

Az elmúlt pár évben egyre türelmetlenebbek a betegek, „túlkontrollálják” őket, ami gyakran okoz nehézségeket az orvosok számára – derült ki már 2008 őszén is a GfK Hungária kutatásából. Igaz, a betegellátást az orvosok szemszögéből felmérő kutatásban mind-össze 170 orvos vett részt országosan. Nota bene: a Magyar Orvosi Kamara taglétszáma jóval 30 ezer felett van. A gyógyító szakemberek véleménye szerint „egyoldalú a betegek tömegtájékoztatása és informálása”. A páciensi – milyen jó is a szó: a paciens latin eredetében „türelmest” jelent – mivoltában türelmetlenné, agresszívvá, nehezen kezelhetővé váló beteg lelki és szociális állapotát a családtagoktól-barátoktól, az internetről kapható túl nagy, a rendelőkben, kórházakban elérhető személyes „infók” túl kis száma is eredményezi. Az egészségügyiek meg úgy érzik: valójában szolgálatot kell teljesíteniük, és nem szolgáltatást biztosítaniuk. Ennek következtében azt tapasztalják, elvárás a betegek részéről, hogy az orvos mindig mindenki számára rendelkezésre álljon, elérhető legyen, tökéletesen teljesítsen, sőt mindazért vállaljon felelősséget, amiről nem is tehet. A felmérés szerint a fővárosban nagyobb mértékű a türelmetlenség, mint vidéken: ezek miatt fogalmazódott meg az orvosokban, hogy a betegjogi képviselő mintájára orvosjogi képviselőre is szükség lenne!
Az elmúlt két esztendőben tízezernél több beteg, hozzátartozó fordul a 2007 óta létező Egészségbiztosítási Felügyelethez merő, amúgy érthető türelmetlenségből. Egyébként a felügyelet honlapján megtudható: a törvények megkülönböztetnek központi, azaz országos várólistákat, valamint intézményi váró- és betegfogadási listákat, az előbbin néhány nagy költségű ellátás (PET/CT-vizsgálat és gamma sugársebészet), illetve a szervátültetések esetén kell alkalmazni. A transzplantációs listák: felnőtt és gyermek  csontvelő, szív, máj, tüdő, vese, vese-hasnyálmirigy. E listák is az egyéni kódot és a listára kerülés dátumát tartalmazzák, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Transzplantációs Társaság honlapján elérhetőek: mivel a szervátültetésnél fontos szempont a donor és az új szervet kapó közti minél erősebb egyezés, az ellátás időpontját döntő mértékben ez – s nem a várólistára kerülés időpontja – határozza meg. Hisz’ van olyan időszak, amikor – sajnos – nincs is donorjelentés, s akad időpont, amikor több is: a múlt esztendő végén – emlékszünk – egyszerre több intézményben végeztek azonnali szervátültetéseket, megmentve ezzel hét életet… A Dénes László főigazgató vezette Mohácsi Városi Kórház egynapos traumatológiai sebészetének listáján jelenleg két kódolt beteg van nyilvántartva: a január 26-án regisztrált műtétjére február 3-án kerül sor, a január 8-án bejegyzettére február 17-én. Ez nem azért van, mert az egyik protekciós, hanem azért, mert a beavatkozás a hivatalos egészségügyi protokoll szerint így és ekkor történhet meg. Az Egészségbiztosítási Felügyelet adatai jelzik: a jelentések alapján készült összesítés szerint 2009 nyarán 9602 beteg szerepelt valamelyik intézményi várólistán; 48 százalékuk nyolc hétnél régebben került fel. A csípőprotézisre várakozókról 28 intézmény küldött adatot. Ezek közül 11 helyen (39%) növekedett a várakozás várható hossza, 5 intézményben csökkent, 12 szolgáltatónál nem változott a várakozási idő. Térdprotézis-beültetésről 27 intézményből érkezett jelentés, ezek közül 9 esetén a várható várakozási idő az egy évet is meghaladta. A Zalaegerszegi Zala Megyei Kórházban 12 hónapról 19-re nőtt a várakozási idő, a szombathelyi Markusovszky Kórházban elvégzendő pedig már két és fél évnyit kell sántikálni…
Szürkehályog-műtétre vonatkozó adatot 38 intézmény jelentett, ebből 15 esetben növekedett, 13 esetben csökkent, 10 esetben változatlan maradt a várható – pár hetes – várakozási idő. Tavaly, a nyár végén – elvégre pollen időszak volt – a járóbeteg-szakellátás keretében az allergológia és klinikai immunológia, endokrinológia, anyagcsere és diabetológia; fogszabályozás, gyermek-gasztroenterológia, és MRI szakrendelések esetében kellett átlagosan több mint egy hónapot várni. Az egy hónapot meghaladó várakozási idő a rendelések 4,1%-ára jellemző, és az esetek több mint felében viszont akár egy héten belül is fogadni tudták-tudják a betegeket.
Rácz Jenő traumatológus, a Veszprém megyei Cholnoky Ferenc Kórház főigazgatója – a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke – a Vasárnapi Híreknek elmondta: a héten kedden volt a kórházszövetségnek ülése, ahol kiszámították, hogy az idén átlagosan 10-12 százalékban csökken a teljesítményvolumenkorlát – magyarán a kötött ellátás – alapján a betegszolgáltatás, ennek alapján megállapítható, hogy az úgynevezett tervezhető beavatkozások elvégzésére számított várakozási idő 30-40 százalékkal is nőhet. A sürgősségi, nem halasztható, baleseti ellátások betegei természetesen nem várakoztathatók: most is esik a hó, sokan elesnek, csontjuk törik. Ez azonnali ellátást követel.  Rácz Jenő szerint „nem illik és nem is szokás” a gyermekeket, a daganatos és kardiológiai vizsgálatra, kezelésre előjegyzetteket megvárakoztatni, mert ellátásuk fontos. Összességében azonban a jelenlegi átlagosan 3 hónapos bejegyzett várakozási idő 6 hónapra nőhet. Ez még mindig kevesebb, mint az ismert listaidők nagyságrendje az Európai Unióban. Még akkor is, ha az államok gazdasági helyzete, az ott működő társadalombiztosítás állapota jobb is, mint a magyar.
A főigazgató szerint Nagy-Britanniában „közmondásosan” magasak voltak a várakozási idők bármilyen műtétre, már a nemzetközi gazdasági válság előtt is: ott most valamicskét próbáltak ezen ledolgozni a szemészeti és othopédiai szakterületen, ahol egy szemlencseműtétre vagy egy csípőprotézis-beültetésre az elmúlt években három(!) évet is kellett várni. „Ők oda tartanak, ahová most mi!” – így Rácz Jenő, aki nem örül e sajátos konvergenciának… Kórházához – gazdasági társaságként működik – 600 millió forint érkezett meg január legelején, amikor is a hazai kórházak a szaktárcával még szeptemberben történt megállapodás keretében majdani fix forráshoz jutottak: ez elegendőnek bizonyult az adósságok leküzdésére, nincs kifizetetlen, előttük görgő számla, egy sem. De a 600 millió az évi 8 milliárdos költségvetéshez képest „kisnyúl” – így a havi 60-70 milliós kényszerű, a betegek érdekében történő túlköltekezés előre megjósolhatóan további eladósodáshoz fog vezetni, még náluk is. Így, amennyiben plusz egy havi forrás nem kerül az egészségügyi rendszerbe, a ma még némi levegőhöz jutó intézmények is hamarosan fulladozni fognak. Újra. Hát persze, hogy a „halasztható” – hú, de mennyire, amikor fáj, amikor családunk, magunk ellátását akadályozza! – térd- és csípőízületi, gerincstabilizá-
ciós beavatkozások a „legek” a várólistán mindenütt. De nagyok a különbségek. Attól függően, hogy milyen eljárással, s olykor az, hogy „ki” csinálja – három hónaptól másfél évig is terjed az immár valóban objektív tébélista. Előbbre kerülni csupán a véletlennek köszönhetően vagy esetleg úgy van mód, hogy a beteg saját zsebből, hivatalosan kifizeti a műtét árát. A várólista nem azonos az előjegyzéssel: egy mandulaműtétre például a gyerekeket a kiskölyök és/vagy a szülő kívánságára elő „szokás” jegyezni a kórházakban: ez az azonnalinak nevezett várakozásos lehetőség a jövőben nem biztos, hogy így maradhat, mert telítődnek a műtétnapok. Áll ez az epeműtétekre is. De kihat a területen kívülről fogadható betegekre: Veszprémben például a végbélműtétet a daganatos betegeknél speciális módszerrel végzik el – a finanszírozás és az ezzel összefüggő idő okán meg kell húzniuk a határt, így sokan, akik náluk végeztetnék el a beavatkozást, valószínűleg kénytelenek lesznek másutt, a hagyományos, sztómás, kivezetett  módozatú műtéttel élni.

Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!