„Szétlopott irányítótornyok, félresikerült beruházások, százmilliók a
semmire” – talán hihetetlenül hangzik, de a szakember szerint egyelőre
leginkább így jellemezhető a hazai regionális repterek elmúlt húsz éve.

Az egyik hazai repülőklub vezetője pedig egyenesen úgy fogalmaz: a repterek mérgezett ajándékok voltak az önkormányzatok számára, annak ellenére is, hogy sok helyen kifejezetten ambicionálták a megszerzésüket. Ugyanis kezdeni semmit nem tudtak velük, és a több tucat leszállópálya közül egyetlen sikertörténetről sem lehet beszámolni. Közben idén százéves a magyar repülés, amit illene méltóképpen megünnepelni.
– A hazai regionális repterek többsége volt katonai, mezőgazdasági, esetleg városi és hobbirepülőtér – magyarázza D‘Ess Gábor pilóta, az Aero Klub Foktő-Kalocsa elnöke. Szerinte némelyik reptér elmúlt húsz évének összefoglalásához az egész újság kevés lenne, annyira szövevényes és irracio-nális  történetekkel lehet találkozni. Az egyetlen közös jellemvonásuk, hogy önkormányzati, állami vagy európai uniós pályázati pénz mindegyik esetében folyt már el szinte teljesen feleslegesen.

– Gyakran anélkül költöttek százmilliókat egy-egy leszállópályára, hogy tudták volna, mi is lesz a jövőbeli funkciója és szerepe – fejtegeti D‘Ess Gábor, aki legalább azt szeretné elérni: idén ünnepeljék meg méltó módon a magyar repülés százéves évfordulóját, mert a szakember szerint a hazai repülés büszke lehet múltjára, kevésbé jelenére. A klub elnök példaként említi a Foktő-Kalocsa-Uszód repülőteret, ahol mindenfajta állami támogatás nélkül immáron ötödik éve rendezik meg a már közismert EuropAirVenture repülőnapot.
– Még azt sem tudtuk elérni, hogy a hivatalos reptér minősítést újra megkapja ez a leszállóhely, amely korábban az egyik legnagyobb hazai katonai repülőtérként működött – mondja D’Ess, aki szerint az is hiba volt, hogy mindenki rögtön valami „megaberuházásban” gondolkodott, ahelyett, hogy szép lassan kezdtek volna életet lehelni ezekbe az elhagyatott katonai objektumokba.
– A debreceni önkormányzat hoszszú távú érdeke és továbbra is feltett szándéka a Debreceni Repülőtér állandó vámúttal és határátkelőhelylyel, valamint ellenőrzött légtérrel rendelkező nemzetközi repülőtérként történő működése. Jelenleg két ilyen, a schengeni normáknak megfelelő repülőtér működik az országban: a debreceni és a ferihegyi. A reptér hasznosítására 2008 végén egyszer már sikerült megállapodást kötnie a városnak, amelytől azonban a gazdasági válság miatt a befektető a következő év elején visszalépett – mondta lapunknak Kósa Lajos, a város polgármestere, aki azt is nyilvánvalóvá tette, azóta is a város vagyonkezelő cége üzemelteti a  Debreceni Repülőteret, de folyamatosan tárgyalnak további befektetőkkel. Kérdésünkre megerősítette: a legutóbbi hasznosítási próbálkozásig közel 4 Mrd Ft-ot fordítottak a reptér fejlesztésére, melynek mindössze negyede volt pályázati támogatás, ebből valósult meg többek között a  leszállító rendszer és fénysor kiépítése, a fogadóépület lényeges bővítése, új irányító torony építése, utaskiszolgáló és utasbiztonsági berendezések beszerzése, futópálya felújítása, új tűzoltójárművek beszerzése, több száz férőhelyes parkoló és új út építése a reptér melletti főút és a fogadó épület között, az üzemi területen régi épületek és hangárok elbontása, valamint a terület környezetvédelmi kármentesítése.
 Kósa szerint ahhoz, hogy igazán versenyképessé váljon a debreceni légikikötő, elengedhetetlenül szükséges az infrastruktúra-fejlesztés, a kifutópálya-hosszabbítás, a cargo- bázis kialakítása, a logisztikai fejlesztések és a gazdasági, kereskedelmi övezet kialakítása. – Tekintettel arra, hogy ezen fejlesztések forrása nem áll rendelkezésünkre, célszerűnek látjuk magántőke bevonását azzal, hogy a működéssel és fejlesztéssel kapcsolatos garanciák biztosítása esetén az értékesítés is szóba jöhet – mondta a Vasárnapi Híreknek a cívis város polgármestere, aki sikeres reptérfejlesztés esetén sem aggódik a környezeti ártalmak növekedése miatt, hiszen „a fejlesztéseket a jelenleg hatályos Szabályozási Terv előírásaival összhangban lehet elvégezni, ebben az esetben nem érheti a várost túlzott környezeti ártalom. Amennyiben a jelenlegi Szabályozási Terv módosítása válik szükségessé a fejlesztések érdekében, úgy az csak a jogszabályokban előírt környezeti  hatástanulmányok elkészítését követően valósítható meg.”
– A repülőtér üzemeltetése sajnos pillanatnyilag veszteséges. 2009-ben kb. a költségvetése 25-30%-át termelte meg. Szóba került a repülőtér értékesítése, de a mai napig komoly érdeklődő nem jelentkezett – ismerte el Páva Zsolt pécsi polgármester, aki „a jövőbeli hasznosításnak a jó megoldását keresi és minden lehetőségre nyitott.”
– Ma Magyarországon nincsen jól működő regionális repülőtér – jelentette ki lapunknak Máté Gábor, a hazai pilótákat tömörítő Sky Alliance Zrt vezetője. Szerinte  az ország – és ezzel együtt a belföldi
légiközlekedés – lehetőségeit alapvetően behatároló trianoni szerződésen túlmenően ennek számos oka van, köztük a belföldi és regionális repülés számára előnytelen adó- és jövedéki szabályok, a vállalkozói környezet és persze nem utolsósorban a döntéshozók érdektelensége, vagy éppen ellenérdekeltsége, néhol pedig a szakértelem hiánya. „Sajnos, a Magyarországot logisztikai nagyhatalommá álmodozó elképzelések rendre üres lózungoknak mutatkoztak, egyelőre nem tudtunk élni a sokat emlegetett kitűnő geopolitikai helyzetünkkel.” A közforgalmi pilótaként dolgozó szakember szerint nagyon jó adottságokkal rendelkezik Kalocsa-Foktő, Debrecen, Pér, Mezőkövesd és Pécs, valamint az „amerikai katonák távozása után magára hagyott és szabályosan szétlopott taszári reptér.” Máté Gábor úgy véli: két-három helyszín esetében elsősorban cargo-központok és turisztikai repterek fejlesztését érdemes megcélozni, és egyszer érdemes lenne annak is utánaszámolni: hány kilométer autópálya árából lehetett volna a legfontosabb regionális reptereket rendbe tenni.


Bóday Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!