Egzotikus tájakon: Helsinki (2. rész)

Sikoltozó lányok, örömtől félájult tinédzserek fogadták finnországi koncertjein az Eurovíziós Dalfesztivál norvég nyertesét, Alexander Rybakot. A helsinki koncert után két tizenéves lányt is ki kellett emelniük a tömegből a biztonsági őröknek, mert az aláírásra várók kis híján összetaposták egymást. A sztárt és kíséretét kordonnal is védték, de így is alig tudták feltartóztatni az ereklyére vágyókat. Rybak egyedül egy magyar modell-lánnyal beszélgetett a show után. A sztár honfitársunktól arra volt kíváncsi, hogy hívják azt a magyar zeneszerzőt, akinek a rapszódiáját eljátszotta a koncerten, de a nevéről megfeledkezett. Megtudta, hogy Liszt Ferenc-művet adott elő.
A lányok új kedvence belorusz származású, de négyéves korában szüleivel Norvégiába költözött. Ő képviselte a skandináv országot a dalfesztiválon Fairytale (Tündérmese) című számával, amellyel megszerezte az első helyezést. Rybak ötéves korában kezdett el hegedülni, mellette zongorázni is tanult, jelenleg Oslo közelében, Nessodenben él. A finn lányok első számú kedvence. Helsinkiben egyébként rengeteg koncert van, és a lakosság számarányához képest itt van a világon a legtöbb múzeum. A leghíresebb a városi Művészeti Múzeum, és a finn és európai festészetet megjelenítő Atheneum Művészeti Múzeum. Egyik sem a Louvre, de mindenképpen kellemes kikapcsolódás, főleg ha kint hideg van. A finn Természettudományi Múzeum főleg Lapföld és környékének élővilágával foglalkozik, a Kiazma nevű múzeum pedig a modern művészetet dolgozza fel. Természetesen a finn fővárosban van skanzen is. elvégre ez skandináv specialitás. Itt ezt Szaura szárinak hívják, és nagyjából 5 perc alatt elérhető, hiszen elég közel van a városközponthoz. Túl nagy csodára nem számítsanak, de meg lehet nézni a finn népviseleteket, illetve az eredeti falusi házakat. Persze a múzeumokon kívül is rengeteg a látnivaló, a finn városban nem fogunk unatkozni, az biztos.
A finnek viszonylag jól élnek, és elég nagy a vásárlóerejük. Megcsodálhatjuk a bőséges árukínálatot, sőt akár vásárolhatunk is. Az árak meglehetősen magasak. Persze nem annyira, mint Oroszországban vagy Párizsban, de sokkal drágábbak, mint Közép-Kelet-Európában. Fel kell fedeznünk az izgalmas kis kávézókat, éttermeket, a főteret, a tengeröböl környékét, a csatornákat, a katedrálisokat. Bár Helsinki lakóinak csak 6%-a svéd, mégis mindent kiírnak svédül is. Szerintük bármilyen kicsi egy kisebbség aránya, erre szükség van, mert ez a megbecsülés jele. Még a hivatalokban is csak olyanok dolgozhatnak, akik nem csak finnül, hanem svédül is tudnak. Emellett mindenki remekül beszél angolul is.

Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!