A magyar társadalom a titok kapujában áll. A titok 2010 végén, 2011
elején tárul majd fel. Vége lesz a populista illúziónak, annak a
voluntarista felfogásnak, hogy minden csak elhatározás kérdése, amely
megoldja a nemzeti felemelkedést, a gazdasági jólétet és a politikai
stabilitást. Ki fog derülni, hogy koncepciótlan lózungok, a mindenbe
belekezdve, semmit sem befejezve, mindig a hatalomra veszélyes
érdekcsoportok részére való osztogatás, a politikai fusizással egyenlő.
A gazdasági válságból nem az a kivezető út, hogy hangzatos jelszavakat
hirdetünk, hanem végre kell hajtani az elodázhatatlan szerkezeti
átalakításokat, a nagy társadalmi rendszerek reformját, melyet Orbán
Viktor eddig sikeresen megakadályozott.
Jelen ismereteink szerint Orbán Viktor a következő választáson nyerésre áll. Mit várhatunk el tőle? Amióta, 2006-ban Gyurcsány Ferenc legyőzte őt, csak a bosszú és a megtorlás az éltető eleme. Még akkor is, ha ez szemben áll a nemzet érdekeivel: utcai ultimátum, kordonbontás, parlamentáris kormányzást megbénító népszavazás, titkos adatgyűjtés az NBH elnökéről, a H1N1 elleni védőoltás politikai síkra terelése, a kórház-privatizáció megakadályozása, a gyöngyösi gumigyár létrejöttének ellehetetlenítése, a XII. kerületi turulszobor bontási határozatának megtagadása a bíróság ellenében, a pécsi vízműfoglalás, útelzárás. Bár mindezek szimbolikus jelentésű cselekedetek, nem egy távolabbra néző politikusra vall, mert mindez a jogállamiságot ássa alá. Igazi politikus, államférfi nemcsak cselekszik, hanem folytonosan és magas színvonalon gondolkodik cselekvései-nek módozatairól, hatékonyságáról, eszközeiről és mindezek következményeiről az idő függvényében. Az Orbán által hangoztatott állami kiadások csökkentése mint marketingfogás jól hangzik, de sajnos nem lesz mögötte tartalom, mert a Gyurcsány-kormány jelentős racionalizálást és létszámcsökkentést vitt véghez, aminek következtében nemigen maradt tartalék a rendszerben.
Orbán eddigi teljesítménye, cselekedetei, megnyilatkozásai alapján jövőbeni munkásságának eredménye nem lehet más, mint Magyarország újra eladósodása, a kamatok emelkedése, a stabilizált árfolyamok megingása, majd következményként a növekedés lassulása és az euróövezethez való csatlakozás halasztása. Napjainkban az orbáni populizmus el akarja hitetni a társadalommal, hogy minden bajnak Gyurcsány Ferenc az oka, mintha a világválság nem is létezne, melynek jó táptalajt adott az elavult, korhadt, korrupt gazdasági szerkezet és intézményi háttér.
Szembe kellene nézni végre azzal a ténynyel, hogy a magyar társadalom értékrendje közelebb áll a kelet-európai, a balkáni kultúrához, mint a polgárosult nyugat-európaihoz. Ha a társadalmi fejlődést nyugati irányba szeretnénk fordítani, ha Ady komp-Magyarországát mentálisan is a nyugati parton akarjuk rögzíteni, akkor hosszú távú társadalomformáló trendeket kell elindítani, hogy legalább esély legyen a valódi modern társadalom felépítésére. Ehhez viszont hatékony piacgazdaság, általános jólét, demokratikus berendezkedés, integrált társadalom, racionális gondolkodásmód és kultúra szükséges. Ennek a kiépítésére Orbán Viktor képtelen lesz, mert nem integráló személyiség, és nincs birtokában a szükséges makro-közgazdasági ismereteknek.
Miként hirdeti a Biblia? Megméretik az embernek fia, és ki mint vetett, azon képen arat. Ennek leszünk tanúi 2010 végén és 2011 elején.
Dr. Spáth Tivadar, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!