1944. december  2-án a debreceni Nagytemplom oratóriumában kialakított
ülésteremben a 250 fős Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztotta az
Ideiglenes Nemzeti Kormányt, amely 1944. december 28-án hadat üzent
Németországnak, majd 1945. január 20-án Moszkvában aláírta a
fegyverszünetet. Ezután nekilátott a közellátás, a demokratikus
hadsereg, a  közigazgatás és az önkormányzatok megszervezésének.

Eközben a pártok – a Magyar Kommunista Párt 500 ezer taggal, a Szociáldemokrata Párt 350-400 ezer fős tagsággal, a Nemzeti Parasztpárt 170 ezer taggal, a Független Kisgazdapárt a legnagyobb, 900 ezer fős taglétszámmal, a Polgári Demokrata Párt 50-60 ezer fővel, a Magyar Radikális Párt mintegy 10-12 ezer  taggal és a Demokrata Néppárt kb. 10 ezer fővel – 1945 tavaszára-nyarára az egész országban kiépítették szervezeteiket. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy érvényt lehessen szerezni a Magyarországra nézve (is) kötelező jaltai megállapodásnak, melynek értelmében  a megszállt országokban demokratikus választásokat kellett tartani.
A Nemzetgyűlés az 1945/VIII. tc-ben szabályozta az általános, titkos választójogot, ami minden 20. életévét betöltött magyar állampolgárt megilletett. Az országos választásokra 1945. november 4-én került sor. A szavazatok 57,03 százalékát a Független Kisgazdapárt szerezte meg. Az SZDP 17,41, az MKP 16,95, az NPP 6,87, a PDP pedig 1,62 százalékot ért el. Tildy Zoltán, a kisgazdapárt vezetője 1945.
november 15-ére alakította meg kormányát, melynek sürgős teendői egyikeként rendeznie kellett az államforma kérdését. (Ugyanis az a királyság intézményének fennmaradását kimondó 1920. évi I. törvénycikk Horthy-éra alatti hatályban tartása miatt Magyarország 26 évig király nélküli királyság volt.)
A köztársasági államforma szükségességét a szociáldemokraták vetették fel, s a pártok többsége támogatta. A kérdésben „óvást emelő” hercegprímás, Mindszenty József még a Demokrata Néppártot sem tudta megnyerni a királyság ügyének, aminek egyébként a külpolitikai helyzet sem kedvezett.
A lehetséges elnökjelöltek sorában felmerült Károlyi Mihály neve is, ám a kisgazdapárt ezt az elgondolást nem támogatta. A két kisgazdajelölt, Tildy Zoltán és Nagy Ferenc közül a baloldali pártok az előbbi mellé álltak. A Nemzetgyűlés 1946. január 31-én fogadta el a köztársaság megteremtéséről szóló 1946/I. tc-et, február 1-jén pedig közfelkiáltással köztársasági elnökké választották Tildy Zoltánt.
A köztársaság ünnepélyes kikiáltása az Országház előtt még ugyanazon a napon megtörtént. A nagygyűlésről szóló rádióközvetítést a kaposvári Kossuth téren nagy tömeg hallgatta. Mi a kisiskolások karában a „nagyokkal” együtt fújtuk az új indulót: „milliók ajka zengi bízón, hogy  éljen a Köztársaság!”
64 éve él, de attól tartok, hogy most – amikor a jobboldal és a szélsőjobb választási propagandájából retrográd, önkényuralmi szándékok derülnek ki – veszélyben van. Ezért nekünk, republikánusoknak minden törvényes eszközt fel kell használnunk (pl.: minél nagyobb létszámban kell  részt vennünk és a baloldalra szavaznunk az országgyűlési választásokon) annak érdekében, hogy a közeli és a távolabbi jövőben (is) demokratikus köztársaságban, parlamentáris jogállam biztosítsa mindenkori polgárainak a biztonságos életet és a mainál „kedvesebb hazát”.
Dr. Györky Zoltán, Kaposvár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!