Még épp csak a felénél járunk az iskolaévnek, a kisfiam máris beleunt a vajas, a sajtos, a zöldpaprikás, a körözöttes, a tojáskrémes, a padlizsános tízórai-variációimba. Volt, hogy érintetlenül hozta haza, s kiderült, a szomszédjáét előszeretettel fogyasztja. A pipától persze nem láttam, és amikor megkérdeztem, mit ettél, azt mondta, felvágottat. Na, ekkor kaptam dührohamot. Az egészséges táplálkozás híveként nem vagyok hajlandó a gyereknek sem párizsit, sem turista szalámit, sem kolbászos, de még kenhetős sajtos uzsonnát sem csomagolni. Ezután rávettem a gyereket, hozzon nekem abból a felvágottból, és hozott, sőt az anyukával is beszéltem, és azóta változott a véleményem.

Mi is volt abban a szendvicsben? A külsejétől először megrettentem, mert úgy nézett ki, mint egy akármilyen felvágott, de amikor megkóstoltam, kezdtem megérteni a gyerekem. A felvágott nem volt más, mint halból készült „husika”.
Látás, hallás,
idegrendszer, intelligencia
Magyarország napjainkban az egyik legkevesebb, fejenként évi 2-3 kilogrammnyi halat fogyasztó ország a világon. Nálunk a hal elsősorban az ünnepekhez kötődik, pedig kívánatos lenne nagyobb mennyiségben és gyakrabban fogyasztani. Legfőképpen azért, mert a kedvező ómega-3 zsírsavak elsősorban a tengeri halakban fordulnak elő. Nem árt azonban tudni, hogy a nagy testű, zsíros húsú tengeri halak, például a kardhal, a király makréla és a cápa nehézfémmel lehet szennyezve, emiatt fogyasztásuk nem ajánlott.
Közismert, hogy a zsírok fontos, energiát adó tápanyagok. Nélkülözhetetlenek a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitamin felszívódásához, védőpárnaként megóvnak a kisebb mechanikai sérülésektől, emellett a szervezet hőmérsékletének állandóságát biztosító hőszigetelő szerepük sem elhanyagolható. A zsírok alkotórészét képezik a sejtmembránoknak, az agynak, az idegrendszernek és a hormonoknak – meghatározott mennyiségben szükségünk van rájuk. Kiemelten fontos szerepet játszanak az idegrendszer és a szem fejlődésében, a jobb látás, és később a magasabb intelligenciaszint kialakulásában. Édesanyák számára kedvező hatásúak, mert csökkentik a terhességi magas vérnyomás és a koraszülés előfordulási gyakoriságát, mérsékelik a várandósság alatti és a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét. Hozzájárulhatnak a könnyebb szüléshez, később a csecsemő nyugodtabb alvásához, az allergiás megbetegedések megelőzéséhez, valamint a viselkedési és tanulási zavarok esélyének csökkentéséhez. Az ómega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatása elősegíti a reumás ízületi gyulladás (arthritis) okozta fájdalmak enyhítését, illetve előnyös ekcéma, pikkelysömör (psoriasis), allergiás bőrtünetek, gyulladásos bélbetegségek és menstruációs fájdalmak ellen is.
Garantált szálkamentessége,
minimális halíz
A hazai szálkamentes halból készült virsli-, párizsi-, sonkakészítmények jó forrásai a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és a D-vitaminnak. A halak mellett ómega-3 zsírsavakat  tartalmaznak a repce-, a szója-, a lenmagolaj, és a natúr olajos magvak. Segítségükkel szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket, így növelik a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A  készítményekben nem használnak fel melegvérű állati termékeket, így bátran fogyaszthatják tej- és tojásérzékenyek is.  Európában egyedüli gyártástechnológiát alkalmazva a különleges halhúskészítmények ízben, választékban, magas táplálkozási értékeikben gazdagok, így az egészséges táplálkozást  szolgálják.
A fejlesztések során  rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a termékek minél természetesebb megjelenítésére, ezért hozzáadott tartósítószereket sem találunk bennük. Kiemelt szerepük van a lisztérzékenyek és a különböző táplálékallergiában szenvedők étrendjében. Ezért fontos a gyermekélel-
mezésben. A termékek nagyobb bevásárlóközpontokban és a mintaboltban vásárolhatók  meg.  Külföldi rokonomtól halottam, hogy ő itt ismerte meg, egy színvonalasabb  hazai szállodában. A harcsából készült halsonka, a halpárizsi, a halvirsli és a halnyárs különlegesen jó ízét a kisgyermekek és a halat nem kedvelők is elfogadják.
Halfogyasztás és iskolázottság
Egyes kutatások szerint az iskolázottsági szint növekedésével párhuzamosan nő a hal kedveltsége: az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében 60, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 72 százalék szereti a halat. A halrajongók tábora a fővárosban a legkisebb: 57 százalék, a legnagyobb pedig a Dunántúlon és Dél-Dunántúlon: 76 százalék. Közép- és Észak-Dunántúlon 74-74 százalék.
Nem kell jövő karácsonyig vagy a nyári grillnyársakra váni, napszaktól és évszaktól függetlenül fogyaszthatjuk a halból készült virslit, a sonkaféléket diétához, könnyű vacsorához, az ínyencek pedig a kukoricás halkocsonyát. Felhasználásuknak csak a fantázia szab határt.

Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!