Lomnici szerint nem büntethető a holokauszttagadás

Simon Peresz izraeli államfő Németországban vett részt a megemlékezésen, az ottani parlamentben szólalt fel, Benjamin Netenjahu Izrael Állam miniszterelöke pedig a lengyelországi Oswie-cinben, a két egykori legnagyobb haláltábor helyszínén tartott beszédet, s hangsúlyozta: fontos az éberség és egy erős állam, erős katonai sereggel. Ezzel Ahmadinezsád iráni elnök gyakori üzenetére reagált, aki már számos alkalommal szólította fel híveit Izrael megsemmisítésére és tagadta a holokausztot.
Az ENSZ 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitz–birekenaui haláltáborok felszabadításának napját a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává, s tűzte ki céljául az emlékeztetést és tanítást, vagyis a holokauszt tanulságainak levonása révén a jelen nemzedékeinek toleranciára és egymás elfogadására nevelését. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) a 2010. évi nemzetközi emléknapon Auschwitzban tartott miniszteri konferencián bemutatta azt az első, az EU összes országát felölelő tanulmányt, amely a történelmi emlékhelyek és múzeu-mok oktatási szerepét vizsgálja a holokauszt és emberi jogok tárgykörében. A széles kutatáson alapuló jelentés kiemeli: a holokauszt intézményeinek a megemlékezésen túl elsődleges célja az, hogy a soá tanulságainak ismertetésével is aktív szerepet vállaljanak az ifjú generációk nevelésében, az együttélés és az alapvető emberi jogok betartásának népszerűsítésében.
A budapesti Holokauszt Emlék-központban tartott rendezvény fő témája az emlékezés mellett szintén az oktatás-nevelés volt. Ennek kapcsán Török Zsuzsanna, a Holokauszt Emlékközpont kommunikációs vezetője ismertette az intézmény legújabb kezdeményezését, amely Egy/Másért címmel húsz olyan nemzetközi programot mutat be, amelyeket világszerte a tolerancia és a másság elfogadásának témakörében kormányzati, civil és gazdasági szervezetek működtetnek az élet legkülönbözőbb területein (sport, zene, üzleti élet, oktatás, kultúra, emberi jogok). A külföldi és a nemzetközi projektek közül több könnyen adaptálható, illetve jelenleg futó kampányaihoz, az interneten keresztül csatlakozni lehet. A kiadvány és a honlap az egyes fejezeteket rövid, figyelemkeltő tartalmakkal, interjúkkal, linkgyűjteménnyel, fiatalos formavilággal teszi az olvasók számára vonzóbbá. E mellett Réz András és Bódis Kriszta válogatásában húsz filmet és könyvet ajánl a téma iránt mélyebben érdeklődőknek. 
Az emléknapon beszédet mondott Dr. Molnár Csaba kancelláriaminiszter is, aki hangsúlyozta a holokauszt mának szóló üzenetét, és azt, hogy a mindennapokban ma is mindennél előbbre való a megértés, az együttélés és egymás elfogadása.
Mesterházy Attila az MSZP miniszterelnök-jelöltje újságíróknak kifejtette, szeretné, ha a holokauszt-
tagadás minél előbb büntethetővé válna. Ehhez az Országgyűlés többségi szavazata szükséges. Nem lát esélyt a holokauszttagadás büntethetővé tételére a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Lomnici Zoltán. A Klubrádióban úgy fogalmazott: a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság hozzáállása mellett nincs esély a holokauszttagadást jogilag szankcionálni. A holokauszt egy olyan feldolgozhatatlan tragédia, amely nem egyeztethető össze a szólásszabadsággal, azzal, hogy a túlélőket gyalázzák és az esemény megtörténtét kétségbe vonják – mondta Lomnici, aki emlékeztetett, hogy hivatalba lépésekor arra jutott: jogszabály módosítást kell kezdeményeznie, a Ptk. módosítását a parlament el is fogadta, ám a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz utalta, ahol viszont megsemmisítették a jogszabályt.

Krausz Viktória

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!