Amerikaiorosz együttműködési igény

Hosszú idő óta először fordult elő egyébként, hogy Münchenben sem az amerikai védelmi, sem a külügyminiszter nincs jelen.  A mostani immár a 46. ilyen jellegű konferencia.
Egyetlen ország sem erősítheti biztonságát más országok biztonságának rovására – jelentette ki a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián elhangzott beszédében Szergej Lavrov. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében az Egyesült Államok, Európa és Oroszország együttműködésére van szükség. Lavrov állást foglalt a Dmitrij Medvegyev orosz államfő által javasolt új európai biztonsági rendszer mellett, és visszautasította a javaslatot ért bírálatokat. A konferencia előestéjén egyébként Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is Medvegyev javaslata ellen emelt szót, hangoztatva, hogy nincs szükség semmiféle  új intézményre, hanem a meglévőket kellene jobban kihasználni. Az orosz külügyminiszter beszédében többször is utalt az EBESZ-re, hangoztatva: a szervezet az elmúlt években nem váltotta be  a tevékenységéhez fűzött reményeket, és ezzel kapcsolatban új szabályokra van szükség.
Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója felszólalásában a transzatlanti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor állást foglalt az Oroszországgal való együttműködés mellett. James Jones tábornok a müncheni biztonságpolitikai konferencián mondott beszédében fontosnak nevezte, hogy Washington és Moszkva mielőbb megállapodjon a hadászati atomfegyverek csökkentéséről szóló, az elmúlt év végén lejárt START-I szerződést felváltó új egyezményről. Közvetve megerősítette ugyanakkor azt a tervet, hogy Romániába telepítsék az amerikai rakétapajzs egyes elemeit, ami orosz részről heves tiltakozást váltott ki. A nemzetbiztonsági tanácsadó megismételte, hogy az Egyesült Államok kész az Iránnal való tárgyalásokra, Teheránnak azonban vitatott nukleáris programjával kapcsolatban mindenképp engedményeket kell tennie. Ellenkező esetben szankciókkal, illetve elszigetelődéssel kell számolnia – fogalmazott Jones, aki a nemzetközi biztonság szempontjából másik nagy kihívásként Afganisztánt említette. A tábornok  kiemelte, hogy a Pakisztánnal való együttműködés elengedhetetlen.

Európának el kell döntenie, valóban erős akar-e lenni, és befolyásolni kívánja-e  nemzetközi politikát – fogalmazta meg a Münchenben zajló nemzetközi biztonsági konferencia tanulságaként a magyar honvédelmi miniszter, aki aktívabb európai nemzetközi szerepvállalást sürgetett. Szekeres Imre az MTI-nek adott szombati nyilatkozatában úgy ítélte meg: Európa egy helyben topog, miközben jóval kezdeményezőbb szerepre lenne szükség. A politikai, gazdasági és környezetvédelmi  döntések ugyanis látható módon több irányba tolódnak. Európának akkor lehet tényleges súlya a világ sorsának alakításában, ha kezdeményezőbben lép fel, és képes a transzatlanti viszony megújítására. Európának  elő kell állnia egy önálló védelmi és biztonságpolitikai koncepcióval, a NATO és az Európai Unió között egy egymást kiegészítő viszonyt kell kialakítani, és globális méretekben kell gondolkozni, számolva mindenekelőtt Kínával és Indiával is.
A müncheni konferencia legérzékenyebb témáival, az európai rakétatelepítés, továbbá Irán kérdéskörével kapcsolatban a miniszter kifejtette: nem tartja meglepőnek azt a bejelentést, amely szerint Románia is szerepet kap az amerikai rakétavédelmi pajzsban. Megítélése szerint azonban Traian Basescu román elnök bejelentése a sajtóban túl nagy hangsúlyt kapott, miközben a román parlament ez ügyben még nem foglalt állást.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!