A zöldmezős beruházás harmadának megfelelő területet át kell adniuk az ingatlanfejlesztőknek fele-fele arányban az önkormányzat, illetve a régió számára a beruházás miatt megnövekvő közfeladatok ellentételezéseként – Tajvanon. A kínai népességű szigetország messze van, nem csupán kilométerben! Magyarországon az adófizetők pénze bánja, ha egy-egy új lakópark miatt több óvodára, iskolára, közlekedési infrastruktúrára van szükség a környékén. Erről az ellentmondásról is szó volt a Magyar Urbanisztikai Társaság Fejlődés vagy növekedés? elnevezésű konferenciáján.
A jogszabályok elvileg már 2006-ban megteremtették a feltételét, hogy az önkormányzatok településrendezési szerződést kössenek az ingatlanfejlesztőkkel. Így át tudnák hárítani a beruházás járulékos költségeit. Ez azonban legfeljebb települési szinten működik, a térségi, regionális hatások ellentételezése – mint amilyen például az elővárosi közlekedés kiépítése, iskolák, munkahelyek teremtése – nincs megoldva Ongjerth Richárd, a rendezvény házigazdája szerint. Így az állam – azaz az adófizető állampolgárok – kénytelenek a zsebükbe nyúlni. Ráadásul egy szomszédos település, amelyre mondjuk negatív hatással van egy-egy beruházás, többnyire még az előnyeiből sem részesül annak, hiszen az iparűzési adó, a személyi jövedelemadó helyben maradó része nem az övé lesz. A települések rendezési tervei és a regionális, térségi fejlesztési tervek nincsenek köszönőviszonyban egymással – mutatott rá egy másik gondra Schuchmann Péter, a fővárosi agglomeráció területrendezési tervének vezető tervezője, a Pestterv Kft. ügyvezető igazgatója, a MUT elnökségi tagja. A rendezési tervek nem a megvalósítást szolgálják, csupán egy szabályozási keretrendszert adnak, miközben a „végrehajthatósággal” nem is foglalkoznak, ezért az építési törvényt is át kellene alakítani, többek közt a környezet védelme okán is. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint több kontrollra lenne szükség, s arra, hogy a rendre megfogalmazott szép szólamok végre megfelelő szabályokban öltsenek testet, növelni kellene a civil kontrollt, s erősíteni a szakma szerepét a tervezési folyamatokban. A szakmai napon arról is megállapodás született, hogy Páty, Biatorbágy, Telki és Budakeszi olyan nyitott tervezési műhelyt hoz létre, ahol a szakemberek, tervezők kötetlenül vitathatják meg a térség jellegzetes urbanisztikai problémáit, keresve – s remélhetőleg megtalálva – a legjobb megoldásokat.G.M.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!