A Heti Válasz publicistája, Dévényi István, akinek hatására korábban
személyemet „zsidóbérenc” jelzővel (és még sok mással) is illették egy
a 168 Órában közölt hozzászólásom nyomán, újabb „gyöngyszemmel”
örvendeztette meg olvasóit a lap médiarovatának hasábjain.
Mivel ez itt nem a reklám helye, legyen elég annyi: Dévényi igencsak rossz néven veszi, hogy a fórumozók (egyébként ügyes politikai marketinggel egybekapcsolva) – ahogy ő mondja –: „jól megszórják a központilag kialakított MSZP-s véleményekkel” a netezőket. Ez pedig, mint tőle megtudhatjuk: az inter-aktivitás „gusztustalan” formája. (Ilyennel, mondjuk a Fidelitas soha nem élne.)
Aztán a már régről bevallottan jobboldali érzelmű, pártatlan köztollnok (elnézést a képzavarért) szóvá teszi még az anonimitás kérdését is a világháló fórumain. A névtelenséget erényként tünteti fel, mert az ilyenfajta beszólásoktól „hangosabb, kegyetlenebb és harcosabb” lesz a felhasználói oldal. (Csak csöndesen kérdezem, ki(k) beszél(nek) mostanság minden idők legmocskosabb kampányáról?) A baloldali „netaktivistákat” elítélő Dévényi úgy véli: „a Societas vélemény-kommandósai szétzúzzák a párbeszédeket”.
Struccpolitika ez a javából, hogy ne mondjam: „más szemében a szálkát is, a magaméban a gerendát sem”. A szakértő, a normális vita „megdöglését” az „anyázó, kemény, durva” balos ifjak nyakába varrja. (Sose olvastunk/hallottunk ilyen stílust a „másik” oldaltól.) Ezek után nem csodálkozhatunk, ha a hetilap írójának eszmefuttatásába még ez is belefér:
„ha száz felturbózott baloldali ifjú robban rá a legfontosabb fórumfelületekre, villámgyorsan tömény gyűlöletfolyammá sorvad valamennyi vitatér”. Ezzel pedig a „gonoszkodók” kiközösítik a „jó szándékú, a világ dolgait valóban megbeszélni akaró netpolgárt”. Bravó!
Érthetetlen, hogy a médiarovat egyébként jó tollú gondozója nem politikai kommunikációval foglalkozó írásaiban tárgyilagos tud maradni. Ellenben mikor a közéleti tájékoztatást veszi górcső alá, feltétel nélkül igazodik kenyéradója szellemiségéhez. Ilyenkor nem számol azzal, hogy az éremnek két oldala van. Ezekben a kritikáiban megfeledkezik a „Hallgattassék meg a másik fél is!” parancsáról. Stílusában kioktatóvá, cinikussá lesz, politikai elkötelezettsége/hovatartozása nyilvánvalóvá válik. (Nem lenne baj, ha tárgyilagos maradna.)
Mindez jelzésértékű arra nézvést, miként vállal szerepet a sajtó a „végső harcban”. Mert vannak orgánumok, amelyeket nem zavarnak a tények. Világéletemben tiltakoztam „a média negyedik hatalmi ág” kijelentés ellen. A sajtó ugyan még valóban nem törvénykezik, de egy része már elkezdett bíráskodni, és attól tartok, hamarosan részt kér a végrehajtó hatalomból. Azt azért nem várnám meg, hogy végképp a média irányítsa gondolataimat.
Dr. Nagy Zoltán, Debrecen
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!