Együttműködést a politika kriminalizálása helyett

z A különböző felmérések, közvélemény-kutatások és a pesti közbeszéd is egyértelműen azt igazolják: a tizenharmadik kerületben jóval nagyobb arányban szeretnek élni az emberek, mint más fővárosi kerületekben. Ráadásul ez nem csupán Új-Lipótvárosra, de Angyalföldre és a Vizafogóra is érvényes. Mitől jobb önöknél, mondjuk, egy lakótelepen, mint máshol Budapesten – akár esetleg Buda elegánsabb részein?
– Ez a kérdés minket is rendszeresen foglalkoztatott az elmúlt húsz évben. Kétszer is végeztettünk komolyabb közvélemény-kutatást és valóban az derült ki: az emberek 86 százaléka kifejezetten szeret itt élni és ha lakáscserére kerül sor, fontos szempontnak tartja, hogy - lehetőség szerint – ismét itt találjon új otthont. Ez kifejezetten jó eredmény. Igazából nem is Budapesthez, inkább a legkellemesebb magyar kisvárosok eredményeihez hasonlítható. Ha jól tudom, a hazai legjobb eredmények valamivel kilencven százalék felettiek, de ezeket természetesen csak a legkitűnőbb természeti, építészeti, gazdasági adottságokkal rendelkező kisvárosok némelyike tudja elérni.
A legnagyobb gond egyébként az, hogy a rendszerváltást követően országszerte túl kevesen és nagyon keveset foglalkoztak azzal: valójában hogyan is érzik magukat a mindennapjaikban az emberek ott, ahol élnek. Túl sokan és nagyon sokáig el voltak foglalva a világmegváltással, a makro összefüggésekkel, nagypolitikával, sajnos az önkormányzati szférában is. Így aztán elsikkadt az, ami hitem szerint a legfontosabb feladata egy helyi politikusnak: az emberek mindennapi kényelmének, komfort- és biztonságérzetének, jó közérzetének megteremtése. Szerencsére mi itt a XIII. kerületben mindig is ezt tekintettük fő célkitűzésünknek. Politikai viták, veszekedések helyett igyekeztünk ezt az elégedettséget szem előtt tartani, mérni és lehetőség szerint fokozni.
z De hogyan lehet ezt fokozni, akkor, amikor kevés a pénz és – különösen önöknél – elég sok például a zavaró építkezés, folyamatban lévő nagyberuházás....
– Talán a legfontosabb a tervszerű, tudatos városvezetés és fejlesztés. Fontos, hogy legyen stratégia, és ezt ismerjék is az itt élők. Mi a kilencvenes évek végén felvázoltunk egy hoszszabb távú perspektívát az itt élőknek – és az ide költözőknek. Minőségi lakónegyedek bővítése, kereskedelem, szolgáltatás és rekreáció. Ezek voltak a fejlesztés irányai. Ezzel az itt élők és az ide költözők számolhattak, kalkulálhattak. Ez kiszámíthatóvá, ha úgy tetszik, biztonságossá tette az itteni létet. Ne felejtse el: a  biztonság és a kiszámíthatóság elemi igénye az embernek. Mi pedig ezekkel a kiszámítható irányú és ütemű fejlesztésekkel egyfajta megtervezhető jövőt és kalkulálható gyarapodást kínáltunk. Annak, aki  a vagyonát lakás, ház vagy vállalkozás formájában ide hozza vagy, ha úgy tetszik, „nálunk fekteti be”, az jogosan elvárja és megérdemli ezt a fajta biztos jövőképet. De ez csak az egyik eleme a jó közérzetnek. Fontos, hogy mi mindig a békét kerestük, nem a békétlenséget, a politika kriminalizálása helyett az együttműködés lehetőségeit. Ebből adódik egyfajta hitelesség és nyugalom, ami szerencsére évtizedek óta jellemzi ezt a kerületet.
De van egy hosszabb távú programunk, amely kifejezetten az életminőség apró összetevőinek javítását célozza: biztonságos szolgáltatások hálózatát alakítottuk ki egészségügyi, szociá-lis, oktatási, közművelődési, sport és városüzemeltetése területen. Azt hiszem, ezekből a mozaikokból adódik össze az a fajta jó közérzet, amelyről a felmérések tanúskodnak. Ahol pedig nem szeretnek élni az emberek, bizonyosan ezek hiányára vezethető vissza. Mindig az lebegett a szemünk előtt, hogy aki legnagyobb vagyontárgyát, a lakását ebben a kerületben veszi, az bizalmat szavaz ennek a kerületnek és áttételes módon a vezetésnek is. Ezt a bizalmat pedig illik megszolgálni.
z De azt csak nem állítja, hogy az emberek ott is elégedettek, ahol a közelükben akár évekig építkezések és az ezzel járó felfordulás uralja a városképet?
– A mi jövőképünk megvalósulásai ezek az építkezések, amelyek fokozzák majd a kerület verseny- és tőkevonzó képességét, munkahelyteremtő cégek, vállalkozások, szolgáltatások székhelyei lesznek. Vagy éppen új otthonok, amelyek jó minőségükkel emelik a szomszédos területek presztízsét, értékét is. Úgy érzem, ezzel az itt élők tisztában vannak, és egyetértenek. Ezzel együtt mindig és mindenhol a legnagyobb dilemma a helyben lakók és a jövőben ide költözők érdekeinek összehangolása. Teljesen természetes attitűd, hogy amíg az én házam épül, addig nincs probléma. Ha viszont a szomszédé, az már zavar. De a jövőbeli, még jobb állapot érdekében létezik egy elviselhető mértéke a beruházásoknak. Ennek a mértéknek az eltalálása, nos, az maga a városvezetés szakszerűsége. Ráadásul úgy gondolom, nekünk sikerült tudatosítani az itt élőkben és ide költözőkben, hogy minden újabb fejlesztés, szolgáltatás hozzáad az ő ingatlanjuk értékéhez is. Vagyis a fejlesztésekkel mindenki fejlődik és gyarapodik. Így közüggyé és közcéllá tehető még egy átmenetileg zavaró építkezés is...
z És mi lesz a Népszigettel, amely a Margitsziget és a Hajógyári-sziget mellett Budapest éke – lehetne… Sokan viszont féltik: a beépítéstől, a lepusztultságtól és attól is, hogy megszűnnek azok a még megmaradt csónakházak és sportlétesítmények, amelyek a kevésbé jó módúaknak évtizedek óta lehetőséget adnak a pihenésre, sportolásra vagy éppen kiindulópontként a vízi túrázásra.
– A Népsziget tulajdonviszonyai jelenleg még rendezetlenek. Néhány tulajdonossal még nincs megegyezés. Ha sikerül megállapodni, csak ezt követően lehet bármifajta fejlesztést elkezdeni. A Népsziget hosszú távú terveink szerint elsősorban a szabadidő, a rekreáció, a vízi sportok fellegvára lesz. Megnyugtathatok mindenkit: nem szándékozunk lakóparkok építését engedélyezni. Csak történelmi emlékeztetőül: annak idején a Margitsziget is három szigetből épült össze és hosszú évszázadok, türelem és konfliktusok vezettek a mai rendezett viszonyokhoz.
z A Hollán Ernő utca egy rövid szakaszának sétálóutcává tétele felvillantotta, micsoda lehetőségek kínálkoznának a sétáló-, pihenő-, zöld zónák bővítésében önöknél a tizenharmadik kerületben is. Ezek további kialakításához – ami persze egyet jelent az autóforgalom korlátozásával – van önben kellő bátorság és elszántság?
– Ahogy mondtam, szeretünk hosszú távú tervek alapján dolgozni. Hosszú előzetes egyeztetések és a szakma javaslatai alapján választottuk ki a Hollán Ernő utca körút felőli végét egy sétálóövezet kialakítására. Idén ugyanezt tervezzük a Ditrói Mór utcában, később pedig a Déryné köz felé is. A sétálózónák kis helyi rendszert alkotnak majd, nem hirtelen jött ötlet szülöttei. Büszke vagyok arra, hogy a helybeli lakosok és üzlettulajdonosok nagy többsége elfogadta, támogatta, és mára meg is kedvelte. Remélem, így lesz a jövőbeli sétálóutcákkal is, hiszen ezeknek is fő jellemzője, hogy nyugalmat, jobb közbiztonságot, tisztább levegőt és a helybeli ingatlanok értékének növekedését eredményezik. Így tehát ezekben az esetekben is be tudjuk tölteni azt a funkcióját az önkormányzatnak, hogy munkánkkal a lehetőségeink szerint hozzátegyünk az emberek vagyonához.
z Nagyon hangulatos hajóállomás létesült a Duna Plaza magasságában a Duna-parton két nagy lakópark tőszomszédságában. Mikorra épülhet ki egy teljes budapesti vízi tömegközlekedési hálózat. Olyan, amely igazán versenyképes és kellemes megoldás lehet a környezetszennyező és ma már igen drága, stresszes autózás helyett?
– A dunai vízi közlekedést régóta pártolom és hangoztatom szükségességét, a kerületek közül az egyik leghosszabb folyamszakasszal rendelkezünk. A tömegközlekedés fővárosi feladat, ennek ellenére elsőként készítettünk tervet a Duna-part hasznosítására, közterület lett a parti sáv, a képviselő-testület a közelmúltban hozott döntésével támogatta a vízi tömegközlekedés megindításának lehetőségét.
z Mi lesz a jövője Angyalföld egykori gyárnegyedének, a mai rozsdaövezetnek? Anglia nagyvárosaiban ezeknek az egykori gyárvárosoknak lett mára a legnagyobb presztízsük. „Trendi” városrészek, szórakoztató és művésznegyedek alakultak ki. De mi a terv önöknél?
– A rozsdaövezet sokkal inkább a tegnapra, hamarosan a tegnapelőttre lesz jellemző kerületünkben. Az egykori Váci úti gyárnegyed átalakításával korszerű, látványnak is beillő irodaházak sorakoznak, mára csaknem a főút teljes hosszában. A Váci úti irodafolyosó, sokak szóhasználatában „irodabulvár”, közkeletű fogalommá vált. A volt Hajó- és Darugyár egykori területére gondolva, nincs szégyenkezni valónk, bármely nyugati várost tekintve kibírná az összehasonlítást.
z Ön a választók eddigi döntései alapján az egyik legsikeresebb magyar és budapesti polgármester, de egyúttal talán a „legcsendesebb” is. Ahogy a bulváron szocializálódott ember mondaná: „Semmi izgalmas nem történik önnel.” Tudatos döntés ez vagy esetleg habitusából adódóan ilyen? Nem okoz hátrányt ez manapság – különösen választások idején –, amikor szinte minden politikus a lehető legtöbb médiamegjelenés lehetőségeit keresi?
– Ha a kérdés vezetői stílusomra vonatkozik, kiabálós nem vagyok, de határozott igen. Minden esetben a legtovább elmegyek a kerület érdekében. Menedzserként próbálom vezetni a kerületet, amelyről a következő 20 évre is megvan a vízióm. Nem médiapolitikus, sokkal inkább a munka híve vagyok, az elvégzett feladatokban és a kimutatható fejlődésben hiszek. Bízom benne, hogy eredményeink eladják önmagukat, és saját magam helyett sikereink bemutatását tartom fontosnak. Nem hiszek az öncélú, önös érdekből született megjelenésekben, magam lakótársaimmal – akik esetemben választóim is – jobban szeretek személyesen, mint az újságokon keresztül kommunikálni. Úgy vélem, aki hangos médiahadjáratba kezd anélkül, hogy bármi eredményt fel tudna mutatni, az a köz helyett saját magát tartja fontosnak Ezáltal a kerületünk jövőjét veszélyezteti.
z Önt, mint az egyik, ha nem a legnagyobb átalakuláson, fejlődésen átmenő kerület vezetőjeként említik, de ismert, hogy két cikluson keresztül egyéni választókerületében nyerve, parlamenti honatyaként is felelősséget vállalt országos ügyekért. Hogyan tudja összeegyeztetni a két funkciót?
– A két megbízatás egymást kiegészítő, még inkább egymást erősítő tevékenység. Mindvégig azon voltam, hogy e kettősségből haszna legyen az országnak, egyúttal profitáljon a XIII. kerület. A kérdések, a napirend előtti hozzászólások, interpellációk egyik eredményeképpen említhetem az egykori Honvéd Kórház mai nevén Állami Egészségügyi Központ építésének folytatását, befejezését; a panelprogram kiteljesedését; a színesfémhulladék-kereskedelemben meglévő anomáliák felszámolását. Személyes ügyemnek is tekintve, emeltem szót a jelzőrendszeres segítségnyújtásért; a szűrővizsgálatok bővítéséért; az üdülési csekket igénybe vehetők körének kiterjesztéséért; a megváltozott képességűek, a hajléktalanok biztonságosabb életkörülményeiért. A másik énem sikerként éli meg a 3 és fél milliárd forintnyi pályázati pénz elnyerését. Jól jött az az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ teljes átalakítására, a más települések által is elismert bérlakások építésére, utak felújítására, 3,7 km új kerékpárút építésére.

Bóday Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!