Nyelvelő

Horváth Tibor kedves olvasónk arról ír, hogy a VH-ban is előfordulnak felesleges angol kifejezések. A rendszerváltás óta látjuk, hogy a magyar nyelvbe mind nagyobb ütemben szivárognak be a szükségtelen angol szavak. A mai világ rohanó műszaki fejlődése az új berendezésekkel értelemszerűen magával hozza az azokat leíró, elnevező új szavakat is. Ezek közül meghonosodhatnak azok, amelyeknek nincs magyar, vagy a magyarba már beépült megfelelőjük. Ezek a szavak azonban többnyire nem a köznapi  élet szavai. Az értelmiség, főleg a kutatók ma már nem lehetnek meg a világnyelv, az angol nélkül, sőt, nemzetközi viszonylatban egymás közt is ezen a nyelven értekeznek, de otthon magyarul kérnek vacsorát.
Nem csak nekik, a fiataloknak is oda kell figyelniük a magyar nyelv ápolására. Itt vannak a mindenféle hordozható elektromos eszközök, persze angol nevekkel, a magyar értelmiségnek pedig nincs elég ereje, hogy rászorítsa a profit mindenható urait a megfelelő magyarításra.
Az angol szavak ilyen ütemű beszivárgása a magyar nyelvbe olvasónk szerint aggasztó a magyar nyelv további létére nézve. A mai magyar nyelvben 10% körüli a honfoglalás előtti szavak száma, amelyből 6,5% ősi finnugor és uráli eredetű. A jövevényszavak száma 37,5%, amelyből  10-10% a latin és a német eredetű (a többi török, szláv, neolatin és más). Belső keletkezésű szavaink száma 40%, míg a nemzetközi szavak száma  10%. Valószínű, hogy a nemzetközi szavak az elmúlt 150-200 év ipari fejlődése következtében meghonosodott szavak. Szent István uralkodásától a hivatalos nyelv a latin volt és tartott 850 éven át. A Habsburgok is kerek 400 évig uralkodtak. A köznyelvbe a latin és a német az egyház és az uralkodó osztály tagjainak közvetítésével kerülhetett. A létszámában csekély értelmiségi réteg akkor nem tudta megakadályozni hogy a nyelvünkbe nagy számban kerüljön latin és német szó. Ezt a folyamatot csak a nyelvújítás értelmisége fordította vissza, hiszen a belső keletkezésű szavak és a magyar nyelv hivatalossá tétele a munkásságuk eredménye.
 Ma viszont az eszmék szabad áramlása idejében úgy látszik, hogy az értelmiség akar a legfőbb nyelvváltoztató lenni, és az angol nyelv uralmát megteremteni – véli olvasónk. Szerinte a nyelv védelmében nem nyelvtörvény kell, elég, ha a humán értelmiség felébred álmából, és a maga eszközeivel megakadályozza, hogy végleg  eltűnjön a magyar nyelv.

Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!