Bár a hírverés mind több hazai és külföldi érdeklődőt vonz a több mint
900 éves Mohácsra, azért ne gondolják, hogy csak ott van busójárás!
Ugyanis Mohácson február 11-től 16-ig tart a hagyományos télűző
program, és a turisztikai látványosság, ám a mohácsi busók már ezen e
héten „jártak” – kereplőkkel, tülkölőkkel tambura- és dudaszóval – a
Magyar Fejlesztési Bank kupolatermében.
Vizitjük nem az első volt ott, s a látogatás oka sem a busójárás „főpróbája” volt. Azért jártak a bankban, mert a világhírű mohácsi népszokás – amit 2009 őszén az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének részévé nyilvánított – kiemelt támogatója immár évek óta – az MFB. Így mi sem természetesebb, mint az, hogy a mohácsi követek budapesti „házról házra” járása az idén is az ország fejlesztési bankjából indult.
Ami a busók minapi első látogatását illeti: a zajos bevonulás után a Mohácsi Tambura Iskola zenekara muzsikált, majd dr. Erős János, az MFB vezérigazgatója fogadta a népes delegációt, és Kovácsné Bíró Ágnes, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára méltatta a világörökségi mintára az emberiség szellemi kulturális örökségét soroló reprezentatív listát. Végül Szekó József, Mohács polgármestere arról beszélt, hogy a nemzetközi elismerés elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busó- csoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, az ottani hagyomány jelölését segítő munkatársaké és az intézményeké, amelyek a támogatásukkal segítették őket az UNESCO hivatalos elismeréséhez.
Mint az idei „busórajtot” követő csütörtöki sajtótájékoztatón Boda István, a mohácsi Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke elmondta, a magas szintű művészeti és kulturális, és a népi értékeket képviselő rendezvényekre specializálódott az egyesület, s ezek közül a legkiemelkedőbb a busójárás.
A banki programot a Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület szervezte, amely egyébként a mohácsi busójárás négy helyszínén a hagyományos népi, nemzetiségi és busó bemutatók, események mellett kulturális csemegéket kínál idén a karnevál vendégeinek: negyedízben rendezik meg az Országos Népzenei Tehetségkutató Versenyt, és harmadízben a Nemzetközi Farsangi Dudás Találkozót. Boda István elmondta azt is: az új programok elindítását épp azért kezdeményezték, hogy a busójárásra látogatók a szabad farsangoláson és a tradicionális busóműsorokon túl más kulturális választékot is találjanak. Ehhez Mohács önkormányzata kizárólagos jogot adott nekik, s az MFB kultúra és hagyományőrzés iránti elkötelezettsége révén valóban magas színvonalú és sokrétű programot tudnak kínálni az érdeklődőknek.
– Elődeink évtizedekig hasztalanul próbálták rávenni a fiatalságot a népzenei hagyományok ápolására, most pedig, a mohácsi találkozónak is köszönhetően, egy komoly mozgalom van kibontakozóban, ahol újabb és újabb generációk fedezik fel maguknak zenei gyökereiket. Ennél szebb dolgot nehezen tudok elképzelni – így beszélt Sebő Ferenc a budapesti Hagyományok Házának szakmai igazgatója.
A busókat dr. Erős János, az MFB vezérigazgatója azzal bocsátotta útjukra: – Amikor e fontos ügy mellé álltunk, még nem tudtuk, hogy milyen eredménye lesz az összefogásnak. Elismerés illeti a mohácsiakat és azt kívánjuk, hogy a Mohácsi Busójárás különlegességével váljék Európa és a világ fontos hagyományőrző karneváljává. A mohácsiak mertek nagyot álmodni és olyan értéket teremtettek, amelyre az egész ország büszke lehet…
A karnevál bevezető eseményét Egervári Mátyás sokác dudazenéje zárta, s a hagyományos öltözetű, maszkos, csörgős, kereplős mohácsi busók elindultak a budapesti hírverésre.
G.V.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!