Az Alkotmánybíróság egyik magas rangú tisztségviselője bosszúsan ébredt
szombaton reggel. Telefonáló kollégája megkérdezte, támogatná-e a
Debrecenbe való költözést, amire a hívott fél – inkább ne idézzük…

Ha már felverték, leballagott az utcára, megvette a polgári napilapot, amelyben megtalálta Kósa Lajos interjúját. Debrecen polgármestere – egyébként is pártja egyik fenegyereke – valóban felveti az AB és más központi intézmények áttelepítését. „Magyarország egy hihetetlenül centralizált ország… Kívánatos lenne, ha Magyarország úgy épülne fel, hogy a fővároson kívül is lennének országos feladatot ellátó közintézmények, hatóságok, közgyűjtemények. Miért ne költözhetne az Alkotmánybíróság vidékre? Miért ne lehetne a Néprajzi Múzeum vagy valamelyik állami nagyvállalat székhelye valamelyik nagyvárosban? Az agrártárca fővárosi székhelye amúgy is furcsa. Ha Magyarországon decentralizációban gondolkodunk, azt mondom, Debrecen azok között a városok között van, amelyek székhelyet tudnának adni ilyen szervezeteknek.”

A Magyar Nemzet munkatársai azért megkérdezték, az egész apparátus leköltözne-e Debrecenbe. Kósa válaszából: „Aki nem akar ilyen feladat miatt elköltözni, ahelyett biztos lennének rátermett munkavállalók. Ráadásul ezeknek az embereknek a szemlélete gyökeresen eltér a fővárosiakétól…” E Kósa-nyilatkozat valószínűleg bekerül e kampány „nagyot mondóinak” gyűjteményébe. A motívumra is van valószínű magyarázat: a Jobbik továbbra is emelkedő trendje. A Fidesz által mind jobban érzékelt az a veszély, amelyről Kósa is szól interjújában: az agresszió és a stílus, amelyet a Jobbik képvisel, egy korlátozott körben szavazatot hoz a pártnak. Ezért is kér a polgármester arra minden szavazót, hogy ne ossza meg szavazatát, egyéniben, illetve listán is csak a Fideszre szavazzon. Kósa pozícióját a helyi Jobbikkal szemben talán javítani fogja a most felengedett „lufi”: valójában azért nagyon nehéz elképzelni, hogy az AB az Arany Bikába (úgyszintén AB) költözzön (ha egyszer hivatalos székhelyén, Esztergomban is hasztalan keresnénk, viszont a budai Donáti utcában rálelhetünk).
Más jelekből is kivehető, hogy a Fidesz nem készült fel a szélsőjobb most megtapasztalt megerősödésére a választási harcban. Ezzel függ össze, hogy némely epizódszereplők, a Fidesz–KDNP-koalíció jobbszélének reprezentánsai kerülnek váratlanul reflektorfénybe. Mint Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, aki egyik legutóbbi beszédében előrevetíti az egyházalapítás szigorítását, amit a püspöki kar, úgy tudni, régóta pártol. A mai viszonyok szerinte ugyanis olyanok, hogy akár egy kupleráj is bejelentheti magát egyháznak. (A pontosság kedvéért: a teológus pártvezető a nyilvánosház kifejezést használta.) Vagy olyanok kerülnek címoldalra, mint Lezsák Sándor, az egykori lakitelkieket egyesítő Nemzeti Fórum feje, akinek legutóbbi kijelentése szerint e szervezet lesz a Polgári Szövetség erős pillére. Ennek bizonyítékául szolgál majd szerinte a küszöbön álló következő lakitelki találkozó is.
Van olyan jobbszélső párt is, amely mandátumokra nem számíthat, mégsem fér ahhoz kétség, hogy Orbánt támogatni fogja. De előbb egy kis kitérő: talán kevesen ismerik Osztie Zoltán plébános, teológiai tanár, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökének nevét. Pedig e szervezet a legbefolyásosabb katolikus civil tömörülés, és úgy tudni, a Püspöki Kar szellemi-kézi vezérlése alatt áll. Osztie legutóbbi megnyilatkozása szerint ma „egyesek elvitatják a kereszténység meghatározó szerepét Magyarország kialakulásában és fejlődésében, ezzel a magyar történelmet is megtagadják. Nyugodtan kijelenthető, hogy az újpogányságnak magyarellenes vetülete is van, ami egyfajta politikai radikalizmusban ölt testet, mindezt pedig a Jobbik jeleníti meg”. Ezek a sorok a Püspöki Kar korábbi körlevelének nyomvonalán haladnak, ám attól abban különböznek, hogy megnevezik, melyik politikai erőről van szó: a Jobbikról. Érdekessége ennek egyrészt, hogy maga Osztie egykor Vonával szoros munkakapcsolatban állt. Az idő tájt volt azonban ez, amikor Vona még Zázrivecz néven a klérushoz kötődő Jobboldali Ifjúsági Közösség zászlaja alatt elkezdte építeni karrierjét. Osztie fentebb idézett mondandóját viszont a megcsappant befolyású MIÉP-vezér, Csurka István Magyar Fórumának első oldalán olvashatjuk ezzel a címmel: A keresztény értelmiségiek elutasítják a Jobbikot. A MIÉP ugyan már rég nem ugyanaz, ami volt, de a Fidesz nyilván úgy érzi, hogy ez a csökkent erőtartalék még mindig hasznos lehet a szélsőjobb voksok megszerzésében, különös tekintettel esetleges második fordulókra. Ezt a voksvadászatot nem zavarja, hogy Csurka némely cigányozó-zsidózó szövegét megirigyelhetne akár a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) is. A „nemzeti rock” pártjának is nevezett HVIM betagozódását a Jobbikba egyébként a napokban regisztrálhattuk. Amikor is sajtótájékoztatón jelentették be Szegeden, hogy Csongrád megye 1. választókerületében Zagyva György Gyula, a HVIM elnöke indul saját szervezete és a Jobbik színeiben: erre maga Vona Gábor kérte föl. Zagyvát tavaly két évre kitiltották Szerbiából, és a vezetése alatt álló szervezet erdélyi és csallóközi tevékenységét, tagtoborzását a legszélsőségesebb romániai és szlovákiai szerveződések használják fel az ott élő magyarság elleni uszításra.


B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!