Mint lapjuk rendszeres olvasójának, szokásommá vált, hogy a nekem tetsző írásokból elteszek lapkivágásokat.

A VH 2009. november 8-i számában a Ha Krisztus ezt látná címmel egy levelező a Fidesz „mocskos választási kampány lesz” rágalmával, és ezen belül a magyar katolikus egyháznak az említett pártot támogató szerepével foglalkozott. Nem kifelejtve az említett hitfelekezetnek az állammal, azaz mindnyájunkkal szemben támasztott, és a Fidesz-kormányzattól remélt mohó vagyoni igényeinek kielégítését. Említés történt a magyar katolikus püspöki palotákról is.
Nos, hogy jön ez ide? Járom a várost, nem autón. Az aluljárók, mint harmadik világbeli film csavargótanyái, rongycsomókba burkolt alvó, vagy molesztálva kéregető „polgárok” gyülekező helyei. A fűtött Combino villamosok hajléktalanszállóként üzemelnek. Alvó és bűzlő embertársaink mellett és szemben érthetően üres ülések.
A minap Szombathelyre, majd Pécsre voltam kénytelen utazni – vonaton. A Keleti pályaudvar hideg nagycsarnokában több százan fagyoskodtunk az Inter Cityre várakozva. Gyermekes anyák próbáltak egy kis melegedőre bemenni a fűtött várócsarnokba. Odabenn görénybűz, padokon alvó mosdatlan testek. Igen, embertársaink, de mégis, ki váltotta meg a menetjegyet, a bérletet?
Nyugat-Európában számtalan esetben nyitják meg a templomokat a fedél nélküliek, a menekültek előtt, hetekre,
A hivatkozott olvasói levél szerint az SCV (Stato Citta del Vatican) rendszámú püspöki luxusautók kapcsán mondják az olaszok: se Cristo vedesse! Ha Krisztus ezt látná! Talán azt mondaná: Nyissátok meg Isten hajlékait a megfáradtaknak, a fagyoskodóknak, az éhezőknek! A templomok fűthetőek, éjszaka üresek (gyakran nappal is).
A baloldal elleni heves, püspöki szintre emelt kirohanások is talán hitelesebbek lennének egy kis egyházi irgalmasság láttán.
Kárász Nelli, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!