Nemrégiben eladtam a lakásomat, és szeptem-berben egy kisebbet vettem
helyette, hogy csökkentsem a fenntartási költségeket. A beköltözést
követően megkötöttem a szerződést az Elművel. Egy fiatalember jött
megnézni a villanyórát, és vele egyeztetve határoztuk meg, hogy vajon
hány kilowattot fogyasztok egymagam havonta egy másfél szobás,
távfűtéses, gáztűzhelyes lakásban.
December elején – legnagyobb megdöbbenésemre – kaptam egy több mint 15 ezer forintos villanyszámlát. Reklamálásomra az Elmű munkatársa közölte, hogy a számítógép az éves fogyasztás alapján így határozta meg a fizetendő összeget. Megkérdeztem, ez hogy lehet, hiszen én szeptember óta lakom itt, és semmi közöm az elődöm fogyasztásához. A válasz: nem mi döntöttünk így, hanem a számítógép. Mire én: ha ilyen, egyébként gyakori körülményt nem vesz a gép figyelembe, akkor rossz a programja.
Miután erősködtem, hogy nem vagyok hajlandó ennyit fizetni, és majd a következő éves elszámoláskor hozzájutni a túlfizetéses forintokhoz – ha ugyan visszaadják, és nem mondják azt, hogy jóváírják a további fogyasztásnál – nagy kegyesen közölték, nézzem meg, mit mutat az óra és hívjam vissza őket. Aztán a dolog kezdődött elölről: másik munkatárs, ismételt magyarázat, majd menjek, nézzem meg az óra számát is. Miután megtettem, végre megérdeklődhettem, hogy mégis, mennyi volt az előző leolvasáskor a fogyasztás. Ahogy gondoltam, a növekmény 100 kilowatt körül volt. Végre megegyeztünk, hogy eszerint kapok új számlát. Ám azért elhangzott a fenyegetés: ha a következő éves elszámolásnál kiderül, hogy mégis volt képem többet fogyasztani, nem marad el a büntetés. A túlfogyasztás árára renitens magaviseletem miatt nem kaphatok részletfizetési kedvezményt.
Eddig úgy tudtam, hogy uniós tagország állampolgáraiként végre nem mi vagyunk a szolgáltatóért, hanem a szolgáltató van értünk. Lehet, hogy én tudom rosszul?
Jánosi Judit, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!