A februári futball-koratavasz hamisítatlan jeleként a héten – hacsak az égiek nem parancsolnak „zárórát” – kinyílnak a kapuk Európa több nagycsapatának stadionjában: megkezdődnek a kontinentális csúcsfoci, a Bajnokok Ligája 2010-es nyolcaddöntős küzdelmei, ami gyakorlatiasabb megközelítésben annyit tesz, hogy slágermeccsek következnek gyors egymásutánban. Olyanok, amelyek az érintett együttesek rajongóin kívül megdobogtatják a labdarúgást „csak úgy”, klubfüggés nélkül kedvelők szívét is. Négy meccs lesz – 2-2–es elosztásban – most kedden és szerdán, majd rá egy hétre ugyanennyi, és micsoda párosításban! A minőséget pedig „formailag” eleve garantálja, hogy döntően a kontinens elitbajnokságainak főszereplői lépnek majd pályára: 3-3 angol, spanyol és olasz, 2-2 francia és német, s 1-1 orosz, portugál és görög alakulat.
Hát lássuk csak: ott van a holnaputáni kínálatban mindjárt két szupercsata is, az egyik izgalmasabb, mint a másik. Merthogy az európai labdarúgó-kupasorozatok legeredményesebbje, a Real Madrid Franciaországban játssza a legjobb nyolc közé jutásért kiírt párharcok nyitótalálkozóját az Olympique Lyon vendégeként. A kilencszeres BEK/BL-győztes spanyol királyi gárda bő fél évtizede képtelen az érdemi sikerre, a csoportküzdelmekből még csak továbbment, de aztán aktuális riválisa rendre borsot tört a blancók orra alá, kiejtve a nagy múltú hispán együttest. Amely az újabb BL-idényt persze a szokásos fogadkozással kezdte: majd most megmutatjuk, s a madridiaknak elkötelezett drukkerek várják is a „mutatványt”, főleg hogy megint van egy „csaknem galaktikus” csapatuk, miután tavaly horribilis pénzekért szerződtették két aranylabdás csillagot, a portugál Cristiano Ronaldót és a brazil világbajnok Kakát, nem beszélve az éppen a Lyontól átcsábított francia Karim Benzemáról és a középpálya spanyol kiválóságáról, Xabi Alonsóról. Az alaposan felerősített Realnak tehát illene túljutnia az Olympique-on, csakhogy a vállalkozás cseppet sem tetszik köny-
nyűnek, már csak a múlt miatt sem. A korábbi BL-es randevúkon ugyanis folyamatosan a lyoniak diadalmaskodtak… Egészen pontosan az utóbbi esztendőkben a felek két ízben is csoporttársak voltak a Bajnokok Ligájában, a kieséses szakaszban azonban eddig nem futottak össze. Viszont intő jel lehet a spanyol gárda számára, hogy a franciák két döntetlen mellett kétszer is – egyszer 3-0-ra, egyszer pedig 2-0-ra – elpáholták a madridi társaságot. A Realnak egy újabb fiaskó több mint kínos lenne, már pusztán azért is, mert a túlköltekezéssel alaposan „kistafírungozott” együttes stadionja, a Santiago Bernabéu ad majd otthont a 2009/10-es Bajnokok Ligája döntőjének, május 22-én. Finálé Madridban a Real nélkül?...
A keddi másik ajánlat sem akármilyen: a szintén 20:45-kor kezdődő összecsapás két szereplője ugyanis az AC Milan és a Manchester United. Micsoda páros ez is! Az itáliai és az angol futballgigász csatározástörténete sem nélkülözi az egymás elleni ütközeteket. Jelesül a felek korábban nyolc alkalommal – egy kivétellel mindig az elődöntőben – mérkőztek meg egymással az eurosorozatokban – konkrétan a Bajnokok Ligájában, és az elődnek tekintendő Bajnokcsapatok Európa Kupájában. Az „összevetésben” az olaszok állnak jobban: öt győzelmükkel szemben a Vörös Ördögök három sikere áll. Legutóbb a szigetországiak – ez a 2006–2007-es kiírásban történt – az elődöntő első meccsét odahaza 3-2-re nyerték, utána azonban a San Siro Stadionban – a másik milánói óriással, az Internazionaléval közösen használt futballszentélyben – 3–0-val vágtak vissza a kék-feketék, akik meg sem álltak a kupagyőzelemig. Ami azt illeti, egy ízben összeakadtak már a felek a legjobb 16 között is, és a 2004–2005-ös idényre is a Milan emlékezhet vissza jó szívvel, hiszen kétszeri 1-0-val, összesítésben kettős győzelemmel ment tovább. Idei találkozásuknak külön pikantériája is akad, méghozzá David Beckham személyében. Az angol labdarúgás ikonja, a nem pusztán médiacsillagként, de focistaként is remeklő játékos a kaliforniai Los Angeles Galaxyból úgy igazolt át kölcsönben – az idén nyárig – erre a fél szezonra, az előző esztendőhöz hasonlatosan az AC Milanba, hogy közben a BL-sorsoláson éppen szülőföldi exklubjával „hozták össze”. Ahol hosszú éveken át szolgált, ahol világsztár lett, ahonnan sokszoros angol válogatottá vált, s amelynek színeiben sikert sikerre halmozott. Most, ha úgy tetszik, éppen az övéivel, köztük több korábbi csapattársával szemben kell bizonyítania. A helyzet fonákságát jelzi, hogy egyfelől Beckham maga úgy nyilatkozott – még a sorsolás előtt –: a legszívesebben korábbi együttese ellen játszana. Hát – akár komolyan mondta, amit mondott, akár nem – megkapta… Most pedig – s itt a másfelől – azt ígéri: ha netán gólt szerez, nem fog ünnepelni, hiszen a Manchester United iránt benne máig él és tart a szerelem, örök hála fűzi össze egykori csapatával. Gondoljunk bele: ha most még ő lenne az, aki ki is ejtené a nyolc közül nevelőegyesületét…
Szerdán újabb két meccs következik, szintúgy remek szereposztásban: a németek futballpatinában abszolút első együttese, a Bayern München fogadja – a csoportkörben a mi Debrecenünket gólgazdag meccseken kétszer is elverő – olasz Fiorentinát, amely kemény diónak ígérkezik a bajor élcsapat számára. A másik duóban pedig a portugálok egyetlen állva maradt képviselője, a Porto a BL-tizenhatok között szereplő három angol gárda közül az Arsenalt próbálja megállítani. Nem lesz egyszerű feladat…
A további négy pár a következő héten, egészen pontosan február 23-án és 24-én lép pályára először, s mindkét napon akad parádésnak „előminősíthető” meccs: noha a görög Olympiakosz Pireusz és a francia Girondins Bordeaux találkozója se rossz, ám kétségtelenül elhalványul a másik mérkőzés mögött. Amelyet a nyolcaddöntő másik német résztvevője, a Stuttgart vív – hazai pályán – a Barcelonával, a legutóbbi BL-sorozat győztesével. A katalán szuperlegénység, a legutóbbi szezonban minden elismerést besöprő, így az Év játékosának is megválasztott argentin Lionel Messivel az élén, viszonylag kedvező ellenfelet kapott, a továbbjutása aligha kerülhet veszélybe, s akár már most, vendégként is nyerhet. A 24-i kínálat ugyancsak tartogat csemegét: egy kisebbet – az orosz CSZKA Moszkva és a spanyol Sevilla meccsét – és egy nagyon nagyot: az itáliai Internazionale és az angol Chelsea közötti párviadal nyitómérkőzését. Utóbbinak különleges kulisszát ad, hogy az Inter vezetőedzője az a portugál José Mourinho, aki éppenséggel korábbi együttese ellen készülhet, merthogy éppen a londoni alakulattól szerződött át – kevésbé finoman: innen kellett mennie a Chelsea orosz milliárdos tulajdonosa, Roman Abramovics „ösztökélése” nyomán – Milánóba. A két csapat most először mérkőzik egymással, s kell-e bizonygatni, hogy a vitatott személyiségű Mourinho mindent megtesz majd, hogy – persze szigorúan a pályán – bosszút álljon a Kékeken. Akiknek meg épp Milánó „adott” szakvezetőt, amennyiben hozzájuk a lombard fővárosból, méghozzá az Inter legfőbb riválisának számító AC Milantól érkezett az új szezonra Carlo Ancelotti. Mourinho, aki két angol bajnoki elsőséget is nyert a Chelsea-vel, de a kimagasló nemzetközi sikerek vele is elmaradtak – éppen a „törékeny” közös múlt miatt – különleges márciusi vizitre készül Londonba. Ahogyan tulajdonképpen Ancelotti is „hazatér”, amikor londoni legényeinek vendégjátéka alkalmából február utolsó szerdáján leül a kispadra a San Siro Stadionban.
(Jamzon)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!