Milliárdokat visz el az időjárás

A kisváros polgármestere, az ország közútjainak karbantartója s a gáz- és az ármaszolgáltató illetékese is egybehangzóan állítja: ez a tél többe kerül majd a korábbiaknál, az enyhébbeknél. Kivétel a távhőszámlánk: az a tavalyi alatt maradhat. Ám jön a tavasz – talajvízzel, áradással – és a többi évszak is megcsapolhatja az országos és a családi kasszát… Az már biztos, hogy a 2750 lelket számláló Vas megyei város, Répcelak nagyobb árat fizet ezért a télért, mint a korábbiakért. Németh Kálmán polgármester azt mondja: a hóeltakarításra két vállalkozóval is szerződést kötöttek. Akkor is fizetnek nekik a készenlétért a szezonban 500 ezer forintot, ha egyszer sem ad nekik munkát a tél; átlagosan 1,5 milliót költenek e feladatra, ami – úgy számolnak – most 2,5 millióba lesz nekik.

A téli közvilágításért az E.ON-nal kötött szerződésük szerint nem kell többet fizetniük, sőt… Évi díjat szabtak meg, ami tavaly 8 millió volt, idén 7-8 százalékkal olcsóbb. A közintézmények fűtése viszont most 30 százalékkal kerül majd többe, mint tavaly, amikor bő 18 millió forintjuk ment el erre. Távhő ugyanis Répcelakon nincs; minden középületet gázzal fűtenek, s csak a fűtési rendszerek drága korszerűsítésével takarékoskodhatnának. Ez az iskolában megtörtént 2004-ben, s megérte: a számla ott a kétharmadára csökkent.
– Ilyen kemény és viszonylag „drága” tele az országnak és a társaságunknak is utoljára 1986-ban volt – fog a szóba Légrádi Veronika, a 30 ezer kilométeres hazai közúthálózatot kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője. – A téli üzemeltetési feladataink ellátása az átlagosnál mostohább időjárás miatt november közepétől január végéig nettó 7,03 milliárd forintba került. Hókotróink és sószóróink november vége óta folyamatosan az utakon voltak és sokszor kellett mozgósítani a vállalkozóként hóeltakarítást vagy síkosságmentesítést végző szerződéses partnereinket is. A költségeket jól érzékelteti, hogy a január utolsó hétvégéjén ránk tört nagy havazás után a síkosság elleni védekezés 602,2 millió, a hóeltakarítás pedig 113,3 millió forintot vitt el, s február első hetében további 821,9 milliót költöttünk ezekre. A tél megviseli az útburkolat állapotát is; a Magyar Közút tavaly több mint 700 ezer kátyút szüntetett meg, 6 milliárd forint ráfordítással. Ezen a télen már 70 ezer úthibát javítottunk ki, s közben újabb 80 ezret regisztráltunk. Ami nemcsak azért gond, mert sok munkát ad, hanem azért is, mert a kijavításáig az autósokat érő szinte elkerülhetetlen károkkal is jár; tavaly 1724 kátyúkár-bejelentés érkezett hozzánk, ezekre több mint 50 millió forint kártérítést fizetett ki a társaság a károsultaknak.
Csallóközi Zoltán, a Fővárosi Gázművek igazgatója úgy tájékoztatta lapunkat: idén a januári nagy hideg ellenére sem a napi csúcsfogyasztás, sem a napi összesített gázfogyasztás nem érte el a tavaly januárit. Mégpedig azért nem, mert a válság miatt kevesebb gázt használt fel az ipar, míg a lakossági gázfelhasználás a takarékosság miatt nagyjából azonos maradt a tavaly januárival. Ám éppen januártól változott a gáz ára – az új egyetemes szolgáltatói árakat ugyanis negyedévente „alkudják ki” –, ezért a 2010 januári fogyasztásról szóló számlán a decemberinél úgy 3-4 százalékkal magasabb gázár szerepel majd.
Az országban 650 ezer távfűtéses lakás van, ebből 240 ezer a fővárosban, ahol egy 50 négyzetméteres panellakás havi fűtési díja ebben a szezonban 18-20 ezer forint. – Lehet, hogy a sok hó, a jég láttán meglepőnek tűnik, de ez a tél alig mondható mostohábbnak az átlagosnál. A decemberi középhőmérséklet gyakorlatilag azonos volt a múlt decemberivel, s a januári is csak 0,7 Celsius fokkal bizonyult hidegebbnek a 15 éves átlagnál – így Balogh Róbert, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. szóvivője. Szerinte az emlékeink csalnak meg minket – a tél az bizony ilyen. S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a januári távfűtési energiafogyasztás szinte pontosan egyezik a múlt januárival, ugyanis 2009-ben a január első fele hidegebb, a második fele enyhébb volt, 2010-ben pedig fordítva. Az energiafelhasználásban közrejátszik a fűtéskorszerűsítés is. Ennek hála, több lett az olyan lakás, ahol már jobban szabályozott a távhőrendszer, ami mérsékelte az energiaszükségletet. A januárról szóló távfűtési számla így a 2009-essel lényegében azonos fogyasztás után az áfa és távhődíj csökkentése miatt körülbelül 30 százalékkal kisebb lehet a 2009 januárinál; várhatóan még akkora összeg sem szerepel majd rajta, mint a tavaly decemberin. A február viszont még kétesélyes; lehet, hogy a januárinál „húzósabb” lesz akkor a számla, de az is, hogy nem. Ugyanis a hónap első két hetében lényegesen hidegebb volt az átlagosnál, s ekkor mintegy 25 százalékkal több energia fogyott, mint a múlt év februárjának első két hetében. Ám nem valószínű, hogy az idén januárinál többet kelljen majd fizetniük a családoknak a távhőért, mert a hónap második felére melegedést jósolt a meteorológia, s várhatóan a sokéves átlaghoz fog közelíteni a februári energiafelhasználás is. Így valószínű, hogy a múlt februárit sem éri el a számlán szereplő summa – talán még akkor sem, ha február végén pár napra visszatérne a nagy fagy.
– Görbe volt egypúpú, most kétpúpú, sőt több – szemlélteti az áramfogyasztás szezonális változását Boros Norbert, az Elmű-ÉMÁSZ kommunikációs  igazgatója. – A diagram téli széles „púpja” nem annyira az alacsony hőmérséklettel, mint inkább a nappalok rövidségével függ össze. Ilyenkor főleg a közvilágítás, kisebb mértékben az otthoni világítás és a hosszabb tévézés miatt nőhet meg a villanyszámla. A közületek, az ipari fogyasztók többletköltségéről nem beszélhetek, velük egyedi szerződéseink vannak, ezek tartalma üzleti titok. Legyen elég, hogy a közvilágítás országosan havi sok száz milliós tétel – és télen több áramot „eszik”. A lakosság fogyasztása viszont nem titkos: az legfeljebb 5-10 százalékkal nő meg télen, ám a reális, hogy ilyenkor a havi átlagban 8000 forintos családi villanyszámla 400-500 forinttal magasabb. S az elmúlt évtizedekben mind markánsabban látszik, hogy a háztartásokban a legnagyobb hőségben – ami már egyértelműen időjárási ok – a légkondicionálók és hűtők fogyasztása keskenyebb, meredekebben kiugró második púpot – vagy ha több kánikula-periódus is van egy nyáron, akár hármat-négyet is – okoz a fogyasztási görbén. De a magas áramfogyasztású nyári napok száma együtt is jóval kevesebb, mint a hosszú éjszakájú napoké novembertől márciusig. Így a kánikula miatti fogyasztási többlet átlagban még a havi 6 százalékot sem éri el nyáron. Ám a fogyasztók kisebbségének – akiknek több hűtő- és klímaberendezésük is van egy családi házban – ilyenkor akár havi 5-10 ezer forinttal is nőhet a villanyszámlája.
Persze, a tavasz is sokba kerülhet még nekünk. – Az árvizek a tavaszi olvadáskor tipikusak, ám a 2009 végén, 2010 elején kialakult tartós árvízi, belvízi helyzet, s a jég elleni védekezés súlyos gondokat okozott, ami már eddig is nagy kiadásokkal járt – fejtegeti Láng István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízkárelhárítási főosztályvezetője. – A kormány eddig 824 millió forintot biztosított az árvízi és belvízi védekezés finanszírozására, s a minisztérium költségvetésben előirányzott 260 millió forintos támogatása mellett még a költségvetés általános tartalékából is 564 millió forint folyósításáról döntött. Az ország területét nagyrészt hó borította – a Dunántúlon 20-50 centis, az  Alföldön kisebb – és a talaj telítettsége, valamint várható csapadék alapján is további belvízvédekezésre kell számítani a téli-tavaszi időszakban. A Duna és a Tisza vízgyűjtőjén a sok éves átlagot néhány százalékkal meghaladó hómennyiség halmozodótt fel. Ez okozhat árvizet, de a kialakulása és a mérete attól függ, hogy az olvadás mennyire hirtelen történik és együtt jár-e jelentős csapadékkal. Egyébként az árvizek és belvizek elleni védekezésre 2008-ban 641, 2009-ben 1242 millió forintot költött hazánk, a károk helyreállítására pedig két éve 574, tavaly 684 milliót.
– Általában a tél kivételével minden évszakban érheti a gazdákat elemi kár, de tavaly még február végén is esett egy kisebb fagykár a gyümölcsösökben, majd májusban-júniusban a sok vihar és jégverés okozott súlyos károkat a kalászosokban – eleveníti fel Dékány András, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője. Ez a kettő a szakemberek szerint 35-37 milliárd forintos kiesést okozott a hozamok csökkenésével. Egy aszályos év – ami tipikusan nyári veszteségekkel jár, és főleg a gabonatermést érinti – átlagosan 5-8 milliárd forintos kárral jár. S azért „csak” ennyivel, mert a kieső termés miatt az értékesítési árak megugranak és a kevesebbet többért adhatják el a gazdálkodók.
Az évszakok közül talán a csendes ősz a legkegyesebb hozzánk – már ami az időjárás miatti kiadásainkat illeti. Ám őszre a prognózis szerint drágulhatnak az energiahordozók a világpiacon – a kőolaj a tavalyihoz képest 10-20 százalékkal, s ha a dol-lár-forint árfolyam így marad, akkor nekünk a felével, 5-10 százalékkal kerül majd többe, s ugyanez áll a kőolajéhoz kötött gázárra is.

 (vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!