Az euróövezet tagállamai 20-25 milliárd eurós hitelcsomagot nyújtanának
a súlyos gazdasági és pénzügyi válságba került Görögországnak – közölte
a Der Spiegel című német hírmagazin szombaton internetes oldalán.
A német pénzügyminisztérium által meg nem erősített jelentés szerint minden ország annak arányában járulna hozzá a mentőcsomaghoz, amilyen arányban részesedik az Európai Központi Bank alaptőkéjében. Németországra eszerint 20 százalék, vagyis 4-5 milliárd euró jutna. A Spiegel szerint a pénzügyminisztérium első megközelítésben egy ekkora hitelcsomagot fontolgat.
Az euróövezet országainak állam- és kormányfői az elmúlt héten tartott csúcstalálkozójukon elvi támogatást ígértek Görögországnak, de semmilyen konkrét segítségről nem tettek említést.
A Görögországot és néhány más dél-európai országot sújtó pénzügyi válság ellenére Magyarország minden korábbinál jobban elkötelezett az euró mielőbbi bevezetése mellett, még akkor is, ha ennek a célnak az elérése további megszorításokat jelent – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a The New York Timesnak. AZ MTI arról tudósított, hogy a kormányfő az újság pénteki on-line kiadásában megjelent cikk szerint azt mondta: azt szeretné, hogy az országnak 2014-re eurója legyen, és gazdasága fenntartható módon növekedjen. A lap idézte Soros György magyar születésű milliárdos üzletembert, aki szerint a magyar gazdaságot talpra állító sikeres lépések például szolgálhatnak Görögország, Portugália és Spanyolország számára. A The New York Times megjegyezte: Magyarországon kívül Lengyelország, Lettország és Észtország szintén azon országok közé tartozik, amelyek továbbra is meg van győződve arról, hogy érdemes vállalni a sok fájdalmat egy tartósabb jólét feltételeinek megteremtése érdekében.
A magyar miniszterelnök – aki a múlt héten találkozott George Papandreou görög kormányfővel – Görögországnak is azt tanácsolja, hogy alkossa meg a saját megszorító csomagját. Indoklása szerint ez az egyedüli útja egy olyan gazdaság megteremtésének, amely képes versenybe szállni Európa legsikeresebb országaival, köztük Németországgal, Franciaországgal és Hollandiával.
A The New York Times emlékeztetett arra, hogy Bajnai Gordon szokatlan helyzetben van, hiszen független, nincs kötődése egy politikai párthoz sem, és a közelgő választások miatt hamarosan elveszíti hatalmát. A lap rámutatott: a kérdés az, hogy a Bajnai által favorizált politika fennmarad-e az új kormánnyal, amelyet várhatóan a konzervatív Fidesz fog vezetni? Bajnai az újságnak hangsúlyozta: Magyarországnak elég versenyképesnek kell lennie, hogy az euró bevezetése miatt ne kerüljön nem fenntartható helyzetbe. Emiatt is nagyon fontosak az elkövetkező években végrehajtandó szerkezeti reformok – tette hozzá.
A The New York Times idézte Darvas Zsoltot, a Bruegel brüsszeli független gazdasági kutatóközpont makroközgazdászát, aki úgy érzi, „Bajnai segített abban, hogy Magyarország helyes irányt vegyen. A Bajnai-kormány megkezdte néhány valódi reform bevezetését” – mondta, bár megjegyezte, hogy az IMF-korlátok miatt a kormánynak nem sok választása volt. Értékelése szerint Bajnai Gordon megpróbálta megkerülni a politikai érdekeket. A magyar kormányfő – aki távozása után fél év szabadságra akar menni – azt mondta, reméli, hogy a magyarok megtanulták a leckét. Kifejtette, a pénzügyi piacok bizalma olyan, mint a beszívott levegő, az ember csak akkor jön rá, mennyire fontos, amikor már fulladozni kezd.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!