Dubaj színvallásra sürgeti a Moszadot

„Meir Dagan (Moszad-)főnök tartozik magának azzal, hogy elismerje vétkét ..., vagy határozottan cáfolja, hogy szervezetének köze van hozzá. De mostani magatartása a félelemről árulkodik. Vállalja a felelősséget férfiként!” – hangzik Dahi Halfán tábornok felhívása, amely az Emárát al-Jaum című kormánylapban jelent meg. Halfán pénteken azt mondta, hogy rendőrségének birtokában van az egyik gyilkos DNS-ének cáfolhatatlan bizonyítéka és több más gyanúsított ujjlenyomata.
A dubaji rendőrség eddig 26 gyanúsítottat nevezett meg, azt állítva róluk, hogy ellopták 12 brit, hat ír, négy francia, három ausztrál és egy német állampolgár személyazonosságát, és az érintettek nevére kiállított valódi útleveleket felhasználva hajtották végre a gyilkosságot.
A dubaji rendőrfőnök elmondta az emírség egy másik napilapjának, az al-Halídzsnak: eddig annyi biztos, hogy azoknak a többsége, akiknek a személyazonosságát felhasználták a Hamász-parancsnok meggyilkolásához, Izraelben él. Izraeli tisztségviselők közölték, egyelőre semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az izraeli titkosszolgálatnak köze lenne Mabhúh megöléséhez. Az izraeli sajtó ugyanakkor egyértelműen abból indul ki, hogy a Moszad igenis felelős a gyilkosságért.
A dubaji rendőrfőnök azt mondta, kiváló az együttműködés az emírség és az öt érintett nyugati ország között. Dahi Halfán egyúttal megerősítette azt a pénteki bejelentést, hogy nemzetközi akciócsoportot állítanak föl, hogy megtalálják az ügy mind a 26 gyanúsítottját.
Al-Mabhúh a Hamász katonai szárnyának egyik vezetője volt. Január 20-án egy dubaji szállodában holtan találták. Izrael úgy tartotta számon, mint aki felelős két katonájának nyolcvanas évekbeli elrablásáért és meggyilkolásáért, továbbá mint aki a Gázai övezetet uraló Hamász iráni fegyverekkel történő ellátásában vitt vezető szerepet.
Beismerte a Politiken című, nagy példányszámú dán napilap volt főszerkesztője, hogy fiatal korában Izraelnek kémkedett. Az 1927-es születésű Herbert Pundik 1970-től 1993-ig állt a lap élén. Mint azt az Information.dk internetes lapnak elmesélte a szombaton megjelent interjúban, az 50-es években Afrikába utazott mint újságíró, de az izraeli nagykövetségnek írt jelentéseket. „Igen, kémkedés volt..., de hol húzódik a határ a kémkedés és az újságírás között?” – tette fel a kérdést. Tíz éven át írt jelentéseket az izraelieknek, mert, mint mondta, zsidóként elkötelezettnek érezte magát Izrael felé. A szóban forgó időszakban a dán közszolgálati rádió tudósítója volt. 1965-ben lett a Politiken munkatársa, és állítása szerint 1970-ben beszüntette a kémtevékenységet. Palle Weis, az Information.dk főszerkesztője szerint „teljesen összeegyeztethetetlen” az újságírói hivatás és a titkosszolgálatoknak végzett munka. Töger Seidenfaden, a Politiken jelenlegi főszerkesztője ugyanakkor azt mondta, megérti Pundikot, hogy izraeli állampolgárként segíteni akarta az akkoriban fiatal és törékeny Izrael Államot.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!