Levendovszky János




Egyetemi tanár, a villamosmérnöki és informatikai kar dekánhelyettese saját egykori alma materében, a budapesti Műegyetemen, ahol 1986-ban végzett. „Fun-Levendovszky” címszó alatt a neten a prof aranyköpései is olvashatók.
– Jó a lágymányosi címük: Magyar Tudósok krt. 2… Nemzetközi partnerük számára jelképes is lehet.
– Azért nem hiszem, hogy merőben postacím után esett volna ránk a választásuk… A BME-n folyó pénzügyi informatikai kutatások centruma az amerikai Morgan Stanley – a világ egyik legnagyobb befektetési bankja – magyarországi leányvállalatának a támogatásával létrejött Pénzügyi Informatikai Innovációs Központ. Az amúgy 2005 óta létező együttműködésünk új állomása pedig annak a kutató laboratóriumnak a megnyitása, amely még nincs kéthetes. A cég a közép-kelet-európai régióban először Budapesten nyitott kutatás-fejlesztő irodát öt esztendeje, megalapítva a Matematikai Modellező Központot, aztán a szerintük is kimagasló magyar pénzügyi és informatikai felsőoktatásra, a helyi munkaerő szakmai felkészültségére és nyelvtudására alapozva, rá egy évre létrehozta ügyviteli és technológiai szolgáltató központját is. Velük dolgozunk. A diákjaink, a „kölykök” egy része is náluk kap munkát – úgy látjuk, itt éppen a sokat rettegett agyelszívás fordítottja megy végbe, még New Yorkból is jönnek. A laboratóriumban az algoritmusos kereskedés területén már elért eredmények, információs rendszerek továbbfejlesztése, illetve a technikai kereskedésre vonatkozó új kutatások, kockázatelemzések folynak. Ez így – tudom – meglehetősen „barokkosan” hangzik, hogy finoman fogalmazzak… A közös projektjeink arra irányulnak, miként lehet a legjobb, legkézenfekvőbb pénzintézeti kereskedési stratégiákat kifejleszteni idősorok megfigyelése alapján, mesterséges intelligencia segítségével. Mivel a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása nagyon időérzékeny, ezért a kutatásaink – vagy húsz kolléga és félszáz diák dolgozik a projekteken – a matek, azaz az algebraelmélet, mint háttér mellett a szoftverprogramok sőt a hardver fejlesztését is maguk után vonják. Így az elméleti eredmények innovatív, gyakorlati módszerekké alakulnak, támaszkodva az egyetemi tudományos és műszaki potenciálra, amelyben egy másik kar, a természettudományi  is részt vesz. A labort egyébként február 16-án David Legg ügyvezető igazgató és Péceli Gábor rektor avatta fel. Az új labor „lakásnyi”: 75 négyzetméteres, amelyben tizenhat számítógépes munkaállomás van. Az együttműködés más szempontból is hasznos: azt hiszem, mondanom sem kell, hogy egy egyetemnek mennyit jelent a saját bevétel a megbízatások, szerződések teljesítésével.
– Ön az egyetemi doktori iskolát is vezeti a karon…
– Jó érzés látni a doktoranduszoknál, hogy mire mentünk együtt az évek során. A diákok nem szakbarbárok, bár szeretik a szakterületüket, nem csupán a net, de a mozik, könyvek világában is elvannak. Jómagam is szenvedélyes olvasó vagyok, s bevallom: nem csupán olvasok, de írok is. Novellákat. Itt lapulnak a fiókomban, még eddig nem próbálkoztam a kiadásukkal, bár ki tudja – egyszer még az is lehet, hogy bekopogtatok egy könyvkiadóhoz.

(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!