CFS, a krónikus fáradtság szindróma

Az ilyen ember láttán gyorsan ítélkezünk, munkakerülést, restséget, lustaságot gyanítunk. Sajnos ezeknél komolyabb a probléma lehet, a furcsa viselkedés mögött elképzelhető, hogy krónikus fáradtság szindróma (Chronic Fatigue Syndrome – CFS) „lapul”. Napjaikban az allergiásokhoz hasonló ütemben nő a számuk. És miután a csecsemők és a kisgyermekek is érintettek lehetnek, a szülőknek figyelniük kell, ha a picinél tej- és tojásfogyasztás után allergiás reakció, illetve tartós fáradékonyság jelentkezik.
Bár eredete régebbi keletű, de évszázadokig ideggyengeségként, neuraszténiaként tartották számon, a valódi kór létezését legalább 100 esztendeje ismerik. Az orvostudomány egyik legsötétebb területe, alig húsz éve definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek.
Nálunk a lakosság körében jobbára nem tudott ez betegség, miközben az Egyesült Államokban már több mint 1 millió betegről feltételezik a bajt, a kórt azonban alig 20 százalékuknál diagnosztizálják.
Lássuk, a szakemberek mikor mondják ki egy páciensről, hogy az illető krónikus fáradtságban szenved? Akkor, ha 6 hónap, vagy annál hosszabb időnyi pihenés, kikapcsolódás ellenére sem regenerálódik, a teljesítőképességét a szűnni nem akaró fáradtság akár ötvenszázalékos csökkenéssel befolyásolja. Sajátossága, hogy tartósan vagy szakaszosan jelentkezik. Sok érintettnél koncentrációs, memóriazavarokat, fokozott fényérzékenység, átmeneti látótérkiesés, izom-, ízületi fájdalmakat, fej-, torokfájást, érzékeny nyirokcsomókat és enyhe lázat is tapasztal az orvos, viszont gyulladás nem kimutatható. Az állapotromlás során remegés, izzadás, görcsök, hányás, érzékcsalódás és hallucináció, depresszió, tartós fogyás, keringési zavar előfordulhat. Gyakorlatilag a test minden részét terheli.
A fentiek ellenére egyelőre hiányoznak azok a vizsgálatok, mérési módszerek, amikkel a krónikus fáradtság szindróma létét pontosan meg lehetne határozni. A betegségre a páciens kórtörténete utalhat.  Talán e hiátusok okán ma még nem kapható olyan készítmény, amely a kellemetlen, nehezen viselhető állapotnak ripsz-ropsz véget vetne.
Amerikai kutatóorvosok a kórkép hivatalos, orvosok, betegek általi elismerését akarják, ami nem tűnik egyszerűnek, pedig a CFS-t a valódi nehéz esetek között tartják számon. Részint, mert a betegek pontosan nem tudják a tüneteket, a fájdalmakat pontosan leírni, éppen ezért a diagnózist felállítandó orvos munkáját nem könnyíthetik meg, hanem sok időt „rabolnak” el tőle.  Sokat kell kérdezgetni a pácienst, hogy bajára fény derüljék, s nem egyszerű a végén a betegségére gyógyírt találni.
A betegséget feltehetően egyeseknél a mindennapi stressz túlreagálására hajlamosító gén okozza, ami azután az idegrendszer vérnyomást és szívverést szabályozó részére is kihat. Az ilyen embernél mondjuk a trauma, vagy a súlyosabb fertőzés a krónikus fáradtság szindrómát előidéző túlzott reakciókat válthat ki. Létrejöttének okai közé a krónikus vírusos fertőzéseket, az ételallergiát, a mellékvese rendellenes működését is felsorolják. Amikor a háttérben nincs diagnosztizálható betegség – mindenekelőtt a teljesítményközpontú, a több területen helytálló nőknél a kórkép legfőbb kiváltó oka az immunrendszer gyengesége a túlterheltség lehet. (Egy angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti.) 
 Miként a kórkép, úgy a kezelése sem egyszerű, megoldásként az egyes tüneteket kezelik, és mellé életmódváltozást ajánlanak a szakemberek. „A krónikus fáradtság orvoslására minden olyan eljárás alkalmazható, ami a test és a lélek felfrissülését szolgálja. Ide sorolható például az egészséges étrend összeállítása, a stresszoldás különböző változatai, az akupunktúra, a masszázs stb., a rendszeres testedzés, a gyógyszeres kezelés és nem utolsósorban a lelki segély.
A rendszeres, a fizikai terhelést fokozatosan erősítő testmozgás, ezen belül a séta, a gimnasztika az állóképességet, a frissességet javítja. És persze rendkívül fontos a stressztől, a lelki traumáktól felszabadító alvás. Elképzelhető, hogy a B 12-vitamin – vörösvértestek képződését és regenerálódását, a stresszellenes hormon termelését segíti –, hiány a kimerültség okozója. Nemcsak tablettával, injekcióval, hanem táplálkozással – tej, sajt, tojás, máj, leveles zöldség, gyümölcs, élesztő – is pótolható.  A felsorolásból ne hagyjuk ki az ideg- és izomműködéshez, több mint 300 létszükségletű enzimet aktiváló, nyugtató, lazító hatású, a szellemi és fizikai teljesítőképességet, s nem utolsó sorban az alvást javító magnéziumot. Ez az ásványi anyag éppúgy beszerezhető „sima”, meg pezsgőtabletta formában, mint a tenger gyümölcseiben, a gabonafélékben, a csokoládéban, a fehér kenyérben, az aszalt- és a friss gyümölcsök közül a banánban.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!