Mindegyikünknek van legalább egy olyan rokona, ismerőse, akit enyhén
szólva is nevetségesnek tartunk, vagy szánunk, mert folyton „punnyad”,
akár csinál valamit, akár tétlenkedik, állandó fáradtságra panaszkodik.
Az ilyen ember láttán gyorsan ítélkezünk, munkakerülést, restséget, lustaságot gyanítunk. Sajnos ezeknél komolyabb a probléma lehet, a furcsa viselkedés mögött elképzelhető, hogy krónikus fáradtság szindróma (Chronic Fatigue Syndrome – CFS) „lapul”. Napjaikban az allergiásokhoz hasonló ütemben nő a számuk. És miután a csecsemők és a kisgyermekek is érintettek lehetnek, a szülőknek figyelniük kell, ha a picinél tej- és tojásfogyasztás után allergiás reakció, illetve tartós fáradékonyság jelentkezik.
Bár eredete régebbi keletű, de évszázadokig ideggyengeségként, neuraszténiaként tartották számon, a valódi kór létezését legalább 100 esztendeje ismerik. Az orvostudomány egyik legsötétebb területe, alig húsz éve definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek.
Nálunk a lakosság körében jobbára nem tudott ez betegség, miközben az Egyesült Államokban már több mint 1 millió betegről feltételezik a bajt, a kórt azonban alig 20 százalékuknál diagnosztizálják.
Lássuk, a szakemberek mikor mondják ki egy páciensről, hogy az illető krónikus fáradtságban szenved? Akkor, ha 6 hónap, vagy annál hosszabb időnyi pihenés, kikapcsolódás ellenére sem regenerálódik, a teljesítőképességét a szűnni nem akaró fáradtság akár ötvenszázalékos csökkenéssel befolyásolja. Sajátossága, hogy tartósan vagy szakaszosan jelentkezik. Sok érintettnél koncentrációs, memóriazavarokat, fokozott fényérzékenység, átmeneti látótérkiesés, izom-, ízületi fájdalmakat, fej-, torokfájást, érzékeny nyirokcsomókat és enyhe lázat is tapasztal az orvos, viszont gyulladás nem kimutatható. Az állapotromlás során remegés, izzadás, görcsök, hányás, érzékcsalódás és hallucináció, depresszió, tartós fogyás, keringési zavar előfordulhat. Gyakorlatilag a test minden részét terheli.
A fentiek ellenére egyelőre hiányoznak azok a vizsgálatok, mérési módszerek, amikkel a krónikus fáradtság szindróma létét pontosan meg lehetne határozni. A betegségre a páciens kórtörténete utalhat. Talán e hiátusok okán ma még nem kapható olyan készítmény, amely a kellemetlen, nehezen viselhető állapotnak ripsz-ropsz véget vetne.
Amerikai kutatóorvosok a kórkép hivatalos, orvosok, betegek általi elismerését akarják, ami nem tűnik egyszerűnek, pedig a CFS-t a valódi nehéz esetek között tartják számon. Részint, mert a betegek pontosan nem tudják a tüneteket, a fájdalmakat pontosan leírni, éppen ezért a diagnózist felállítandó orvos munkáját nem könnyíthetik meg, hanem sok időt „rabolnak” el tőle. Sokat kell kérdezgetni a pácienst, hogy bajára fény derüljék, s nem egyszerű a végén a betegségére gyógyírt találni.
A betegséget feltehetően egyeseknél a mindennapi stressz túlreagálására hajlamosító gén okozza, ami azután az idegrendszer vérnyomást és szívverést szabályozó részére is kihat. Az ilyen embernél mondjuk a trauma, vagy a súlyosabb fertőzés a krónikus fáradtság szindrómát előidéző túlzott reakciókat válthat ki. Létrejöttének okai közé a krónikus vírusos fertőzéseket, az ételallergiát, a mellékvese rendellenes működését is felsorolják. Amikor a háttérben nincs diagnosztizálható betegség – mindenekelőtt a teljesítményközpontú, a több területen helytálló nőknél a kórkép legfőbb kiváltó oka az immunrendszer gyengesége a túlterheltség lehet. (Egy angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti.)
Miként a kórkép, úgy a kezelése sem egyszerű, megoldásként az egyes tüneteket kezelik, és mellé életmódváltozást ajánlanak a szakemberek. „A krónikus fáradtság orvoslására minden olyan eljárás alkalmazható, ami a test és a lélek felfrissülését szolgálja. Ide sorolható például az egészséges étrend összeállítása, a stresszoldás különböző változatai, az akupunktúra, a masszázs stb., a rendszeres testedzés, a gyógyszeres kezelés és nem utolsósorban a lelki segély.
A rendszeres, a fizikai terhelést fokozatosan erősítő testmozgás, ezen belül a séta, a gimnasztika az állóképességet, a frissességet javítja. És persze rendkívül fontos a stressztől, a lelki traumáktól felszabadító alvás. Elképzelhető, hogy a B 12-vitamin – vörösvértestek képződését és regenerálódását, a stresszellenes hormon termelését segíti –, hiány a kimerültség okozója. Nemcsak tablettával, injekcióval, hanem táplálkozással – tej, sajt, tojás, máj, leveles zöldség, gyümölcs, élesztő – is pótolható. A felsorolásból ne hagyjuk ki az ideg- és izomműködéshez, több mint 300 létszükségletű enzimet aktiváló, nyugtató, lazító hatású, a szellemi és fizikai teljesítőképességet, s nem utolsó sorban az alvást javító magnéziumot. Ez az ásványi anyag éppúgy beszerezhető „sima”, meg pezsgőtabletta formában, mint a tenger gyümölcseiben, a gabonafélékben, a csokoládéban, a fehér kenyérben, az aszalt- és a friss gyümölcsök közül a banánban.
Krasznai Éva
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!