Külföld



Sikeresen földet ért az Endeavour űrsikló Floridában: hatfős legénysége
14 napot töltött az űrben. A nemzetközi űrállomáson felszerelték a
csillagászati megfigyelőt, és berendezték az új modult, a Tranquilityt.
Ebben a hét méter hosszú, négy és fél méter széles egységben él majd az
objektum állandó személyzete.



Irán két új urándúsító üzemet épít márciustól, ezekkel megduplázza teljesítményét, ezt az ország atomenergia-ügynökségének vezetője jelentette be. Ez lesz az első két objektum abból a tízből, amelynek terveiről már tavaly beszéltek az iráni vezetők. A nyugati országok és Izrael ellenzi az iráni nukleáris fejlesztéseket, mert attól tartanak, a perzsa állam titokban atomfegyverek előállítására készül.

Tarolt a Brit Film- és Tévéművészeti Akadémia londoni gáláján A bombák földjén című film. Az iraki háborúról szóló mozi a nyolc jelölésből hatot váltott díjra, egyebek mellett a legjobb rendezőnek és a legjobb filmnek járó elismerést kapta meg. Színészi teljesítményéért a nők között Carey Mulligan és Monique, míg a férfi szerepekben Colin Firth és Christoph Waltz vehette át a brit filmakadémia díját.

A szülési szabadság kérdésében formálódik a közös európai szabályozás: a Nőjogi és Esély-egyenlőségi Bizottság, amelynek Gurmai Zita, szocialista EP képviselő is tagja, nagy többséggel szavazta meg Edite Estrela, a szakbizottság portugál szocialista alelnökének jelentését kedden az EP-ben. A jelentés rendelkezik 20 hét teljesen fizetett szülési szabadságról, ezen belül két hét teljesen fizetett apasági szabadságról.

Az Európai Unió külügyminiszterei élesen elítélték, hogy több tagország hamis útlevelét használták a Dubajban a múlt hónapban elkövetett gyilkosság tettesei, de Izraelt nem nevezték néven. Diplomáciai források szerint a brüsszeli közlemény kiadásának célja az, hogy megrója Izraelt, amiért a jelek szerint egy izraeli kommandó hajtotta végre az akciót, és követte el a visszaélést a dokumentumokkal. A Sunday Times szerint az izraeli kormányfő maga adott utasítást a Hamász-vezér dubaji kivégzésére.

Első ízben hoztak nyilvánosságra olyan repülési naplókat, amelyek megerősítik: a CIA foglyokat szállított Lengyelországba, közölte Varsóban két emberjogi csoport.

Az első vajdasági magyar autonóm felsőoktatási intézményként kezdheti meg működését a szabadkai magyar tannyelvű tanítóképző kar, amely az Újvidéki Egyetem keretein belül indulhat meg. A magyar kormány és a Szülőföld Alap több mint 130 millió forinttal támogatta a kar létrehozását.


Belföld


A magyar országgyűlés ülésezésének utolsó napján fogadta el a holokauszttagadás büntethetőségét. A EU valamennyi tagállamában legkésőbb ez év decemberében szigorú büntetéssel lesz sújtható a holokauszt tagadása – a rasszizmus és idegengyűlölet elleni uniós kerethatározatot 2008 novemberében fogadták el, ennek értelmében a rasszista gyűlöletre vagy erőszakra bujtogató, szándékos és nyilvános kijelentések esetén egy és három év közötti szabadságvesztést kell kiszabni. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem és 144 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.

Az MSZP elnöksége hétfői ülésén egyhangúlag támogatta Horváth Csaba főpolgármester-jelöltségét – közölte Lendvai Ildikó. Az elnökség azt kéri Horváth Csabától és budapesti pártszervezettől, hogy kövessenek el mindent, hogy az egész demokratikus oldal jelöltjévé válhasson. A párt budapesti elnöksége kimondta az országgyűlési képviselő főpolgármester-jelöltségét.

Vitára hívta az MDF kormányfő-jelöltje, Bokros Lajos az MSZP listavezetőjét, aki csak úgy fogadja el a kihívást, ha előbb a Fidesz elnöke is elfogadja az övét. Az MDF-es Bokros Lajos azután vetette fel a nyílt vita lehetőségét, hogy Mesterházy Attila bemutatta az MSZP kormányprogramját. A szocialista politikus kész a találkozóra, de az a véleménye, hogy előbb Orbán Viktornak kellene megadnia a lehetőséget az MSZP és a Fidesz programjának összevetésére.

Maffia-bűncselekmény gyanúja a Honvédelmi Minisztériumban és a tárca egyik cégénél: a Budapesti Katonai Ügyészség példátlan súlyúnak minősítette a tárca tulajdonában álló gazdasági társaságnál történt, a gyanú szerint üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetést. A katonai ügyészségi nyomozók egyelőre öt főtisztet hallgattak ki gyanúsítottként, köztük a tárca védelemgazdasági főosztályának volt és jelenlegi vezetőjét, akik több millió forint kenőpénzt követeltek ki.

A Duna, mint nemzetközi folyó teljes hosszának hajózhatóságáról fogadtak el állásfoglalást Budapesten. Az Európai Duna-stratégia megalkotási folyamatának részeként február 25-26-án 14 dunai ország kormányfői és külügyminiszterei egyeztettek Budapesten a Duna-stratégia kidolgozásáról.
Lefújták a budapesti, március 6-ra tervezett neonáci demonstrációt: a magát Nemzeti Forradalmi Pártnak nevező szervezet nem tartja meg végül a német neonácikkal közösen tervezett budapesti „becsület napját” a Hősök terén, mert szerintük a „rendőrség és az önkormányzatok összefogtak ellenük”.

Bajnai Gordon parlamenti záróbeszédében elmondta: Magyarország a világgazdasági válság alatt állva maradt; a kormány megvédte a polgárokat, utat nyitott a fellendüléshez, 2014-ben bevezethető lesz az euró. Azt javasolja a Fidesznek és az MSZP-nek, hogy legalább a szélsőjobbal szembeni fellépés legyen olyan téma, amelyben összefognak, vagy legalábbis nem játsszák ki egymást egymás ellen. „Demokrata és hazafi Orbán Viktor is, demokrata és hazafi Mesterházy Attila is. Lehet, hogy csak ennyi a közös nevező, de ez közös nevező, és ez elég lehet ahhoz, hogy Magyarország legyőzze a szélsőjobb veszélyt” – fogalmazott a kormányfő. Az elmúlt négy évben, ami a felszólalásokat illeti, a legaktívabb képviselőnek az MDF-esből függetlenné váló Pettkó András számít, ő az abszolút „csúcstartó”: legtöbbször, 550-szer kért szót, megszólalásainak időtartama több mint 32 órát tett ki.

A kommunizmus áldozatairól emlékezett meg február 25-én Bajnai Gordon kormányfő: „emlékezünk azokra, akiknek életét megnyomorította vagy megkeserítette a hazug, embertelen hatalom. Emlékezünk a totális elnyomás, a mindennapi terror áldozataira, a számon tartott életekre, elvett esélyekre, cenzúrázott mondatokra, a szabadságtól megfosztott évekre. E nap nemcsak emlékeztet, de figyelmeztet is: saját felelősségünkre, hogy ne engedjük többé soha, hogy bárki, bármilyen eszme nevében elnyomja az embert, a nemzetet.”
Újabb korrupciós ügy: házkutatást tartott a rendőrség a budapesti Rác-fürdő 9 milliárd forintos bővítése kapcsán hűtlen kezelést és jelentős fővárosi vagyonvesztést gyanítva.


Gazdaság

Bár a forint euróhoz viszonyított árfolyama 271 fölé ugrott, péntek estére már az euró ára 271,70 forintról 270,60 forintra esett, a dollárért 200,50 forintot kértek, szemben a napközbeni 201,48 forinttal. A svájci frankkal nyugodtabban kereskedtek 185,25 és 185,65 között. Hétvégére mérséklődött az euróárfolyam, 269,30-ra. Ezzel együtt a hazai töltőállomásokon a gázolaj ára a „történelmi” 300 forint fölé nőtt, a benzin ára pedig a 330 forint körül alakult. A nemzetközi kőolajárak emelkedése maga után vonja majd a földgázárak emelkedését is: tavasztól akár 10-15 szazalékkal is nőhet a gáz ára.
A Sávolyon épülő Balatonring Moto-GP pálya spanyol-magyar beruházói szerint a Magyar Fejlesztési Banktól várt 15,3 milliárd forintos hitelt kemény piaci feltételekkel kapják, feltétele 5,34 milliárd forintos önerő, fedezete a felépülő pálya. Bajnai Gordon miniszterelnök péntek délután a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter azonnali intézkedését kérte, hogy a bank mielőbb hozza nyilvánosságra a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. projekt dokumentációjával kapcsolatos hatástanulmányt.

A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint a monetáris tanács huszonöt bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Ilyen alacsony még soha nem volt az irányadó ráta.

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 9,5%-kal, 14,7 millióra csökkent hazánkban – derül ki az Eurostat hétfői adataiból. Ezzel Magyarország az idegenforgalmi veszteséget elszenvedő uniós országok közül a 8. helyre került. Az EU-ban tavaly átlagosan 5,1%-kal csökkentek a vendégéjszakák; Ciprus 19,7, Szlovákia 18,1-ot szenvedett el.

A Norvég Finanszírozási Alap 490 ezer eurós támogatásával hulladékgazdálkodási szakképzés indul Tokaj-Hegyalján, ami nem csak munkahelyeket teremt, hanem precedens-oktatóanyaggá is lesz.  Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége a tokaji, ahol az iparosodás és az infrastruktúra hiányával épp úgy küzdenek, mint a munkanélküliséggel – ráadásul jórészt egy világörökséghez tartozó kultúrtájon. A VÁTI Nonprofit Kft. által kezelt projekt teljes költsége mintegy 590 ezer euró, már épülnek a laboratóriumok.

Budapesten tartotta alakuló ülését a Magyar-Azerbajdzsáni Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság. Azerbajdzsán Magyarország legjelentősebb Kaukázuson túli gazdasági partnere a volt szovjet tagállamok közül.

Eddigi legnagyobb adományát adta át szerdán a Tesco Budapesten: az áruházlánc 11 kamionnyi ruhát és egyéb terméket juttatott el a szegénység elleni küzdelem éve alkalmából a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, amely mellett a Magyar Vöröskereszt is részt vesz abban az összefogásban, aminek köszönhetően a lehető legtöbb nélkülöző család kap majd az árukból.

Az euróövezet szétesésének veszélyére figyelmeztetett Soros György. A Financial Timesnak írt cikkében a magyar–amerikai nagybefektető hibásnak nevezi a valutauniós építményt, mert szerinte egy kifejlett valutarendszerben nemcsak központi bankra, hanem kincstárra, pénzügyminisztériumra is szükség van. Görögországban, az euró „gyenge pontján” a gazdasági válság miatt országos sztrájk tört ki a szükséges megszorítások miatt. Az euró ellen spekulál Soros György cége a The Wall Street Journal információja szerint. Az amerikai lap úgy tudja: egyszerre több befektetési alap is a közös európai valuta gyengülésére számít.

Az Ipsos-Reuters nemzetközi közvélemény-kutató cég szerint a világ lakosságának többsége (65%) szerint a pénz fontosabb napjainkban, mint korábban, ám tízből hatan (57%) nem gondolják, hogy a személyes sikerek legfőbb fokmérője a pénz volna. A felmérés olyan 23 országban történt, amely a világ GDP-jének 75%-át reprezentálja.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!