Mit válaszol a Jobbik delegáltja a 43-as kérdésre?

Akár ez is lehetett volna az apropója Tölgyessy Péter alkotmányjogász legutóbbi analízisének, amely szerint végeredményben a Jobbik majd „a nyugati világ legerősebb rendszertagadó pártja lehet”. Súlyos állítás ez, kiváltképp, ha hozzátesszük, magyar szempontból olyan helyzetről tanúskodik, amelyhez hasonlóra a múlt század negyvenes évei óta nem volt példa: a szélsőjobb jelentős tényezőként léphet be a magyar országgyűlés üléstermébe.
Az ügy nemzetközi kihatását mérlegelve jelezni érdemes, hogy a Jobbik nézetei szélsőségesebbek – több tekintetben is –, mint az európai számottevő „jobbszélsőké”.

Nem köztudott például szélesebb körben, hogy Vona Gábor, aki sokak szerint vezető szerepet kíván betölteni az európai szélsőjobb pártvezetők között, elégedetlenül fogadta a brit testvérpártja (BNP) alelnöki posztját betöltő Nick Griffin nyilatkozatát a Gázai-övezetben Izrael számára biztosítandó önvédelemhez: a magyar és a brit párt között polémia előzte meg a vita elsimítását. Vona kötődése az iszlamista–arab harcosokhoz akár politikai pályája kezdeteitől is eredeztethető.  Ismeretes, hogy 2003-ban még a katolikus egyház által támogatott Jobboldali Ifjúsági Közösség alelnökeként utazott Jemenbe, ahol a Szaddám Huszein támogatta Baath Párt „antiimperialista” konferenciáján szólalt fel. Meghívója a palesztinok budapesti képviselete volt. (Állítólag ez a képviselet időnként túlterjeszkedett a diplomácián és köze lehetett a hazai Magyar Érdek Pártjának nyújtott szaddamista támogatáshoz is, amelyet egy amerikai kongresszusi bizottság derített fel.)
A Vona vezette pártra kifejezetten jellemző a markáns oroszbarát álláspont. Amikor 2009-es moszkvai látogatásáról beszámolt, jelezte, hogy tervezett politikai találkozói ugyan nem jöttek létre, de részt vett és felszólalt egy konferencián, amelyet orosz akadémikusok, történészek szerveztek. (A konferenciának  később a sajtó az orosz médiában nem találta nyomát.) Az orosz kérdésről  leszögezte, az az ország „közel van, és amíg az EU tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot a konkurencia felszámolása végett, addig az orosz piac fel tudná vásárolni a magyar termékeket…” A Vona keze nyomát viselő pártprogram szerint nem lehet tovább haladni az elmúlt húsz év útján, amikor egyoldalúan euroatlantista kiszolgáló jellegű külpolitika folyt, gesztusainkat nem viszonozták, az USA nyomására tett nemzetközi szerepvállalásaink nem hoztak előnyt. Ennek fényében is  érdekes értelmezni Tarlós hétvégi utalását arra, hogy a Fidesz és a Jobbik sok kérdésben egyetért („még a cigánykérdés kezelésében is”), a vita a módszerekben rejlik.
A Jobbik esetében nemcsak a különösen harsány külpolitikai programelemekről, nemcsak a nézetrendszerről van szó. A jobbszélső párt már tavaly az EU-választás után lépéseket tett olyan szervezetekkel való együttműködésre, amelyek hajlanak az erőszakos cselekvésre, és nézeteiknek kevés köze van a hatályos alkotmányhoz. A Vona által levezényelt tavalyi szegedi találkozón ott volt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselője. (A szervezet nevét a Trianon előtti ország 64 megyéjéről kapta és a elnöke Zagyva Gy. Gyula most már jobbikos képviselőjelölt, csakúgy mint Sneider Tamás, cigányverésért bíróság elé állított szkinhed-vezér). Jelen volt az említett szegedi összejövetelen Budaházy György is, aki súlyos cselekmények gyanúja miatt ül jelenleg rács mögött. Az ügyészség szerint 2007. elején Hunnia Mozgalom nevű csoportot hozott létre azzal a céllal, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal befolyásolják a parlamenti döntéseket. A gyanú szerint e csoport Budaházy utasítására hajtott végre 2007 decemberében Molotov-koktélos támadást Hiller István oktatási miniszter és Kóka János frakcióvezető háza ellen. A csoportot gyanúsítják a Szilvásy György korábbi titkosszolgálati miniszter háza elleni gyújtópalackos támadással is, valamint feltételezhetően  az ő instrukciójára verték meg Csintalan Sándort 2007 decemberében, és dobtak Molotov-koktélt a Hollán utcai jegyirodára 2008. áprilisban. A gyanú: terrorcselekmény, robbanóanyaggal való visszaélés, emberölés előkészítése, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés. (Budaházyt végül nem indították jobbikos jelöltként, de Morvai Krisztina támogatásával „függetlenként” indulna…) A Hunnia-történettel kapcsolható össze Rihó Krisztiánnak, a bicskei Jobbik szervezet elnökének múlt heti lemondása erről a pártpozícióról. Ő a Budaházy ügyében folyó nyomozás legújabb gyanúsítottja, állítólag töltényeket szerzett be akciózó társainak.
A Jobbikra ma már erősödő nemzetközi figyelem is irányul, a külföldi megfigyelők is regisztrálják: ha a jelenlegi trend folytatódik, mindenképpen érdekes helyzet alakulhat majd ki a parlamenti bizottságokban is. A külügyi bizottság, továbbá a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság szövetségi rendszerek bizalmas adataikhoz is hozzájuthat, és ez utóbbi két testület tagjai C-típusú ellenőrzésen is átesnek. A kérdőív csak kitöltés után titkos, így az fellelhető az interneten. A 43. kérdés ez: „Áll, illetve állt-e kapcsolatban a demokratikus jogállam alapelveit tagadó, vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő mozgalommal, csoporttal stb. (ha igen, fejtse ki részletesen)”.

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!