Házaspárbaj lesz az Oscaron

Lesz-e nevető harmadik a legjobb színészek között, kikerülve a Jeff Bridges–George Clooney párharcot? Aki nem rest ébren maradni, megtudhatja a válaszokat ma hajnali két órától.

Az Oscar-gála helyszíne az idén is a Hollywood Boulevardon álló pazar Kodak filmszínház lesz, melynek nézőterét és három gigantikus erkélyét megtölti a filmesszakma legjava – és legalább kétszázötven helykitöltő alkalmazott, nehogy véletlen foghíjas legyen az összkép egy-egy nagytotálban. Tévhit, hogy az Oscar-gálán fantasztikus dolog részt venni. Itt nem asztaloknál ülnek és vacsorázgatnak, mint a Hollywoodi Külföldi Újságírók Szövetségének buliján, az Arany Glóbusz-gálán. Legfeljebb a legjobb színész-színésznő kategóriában jelöltek lubickolhatnak a figyelemben a kivételezetteknek fenntartott első sorokban. A többiek, például a legjobb külföldi film kategóriában jelölt izraeli mozi rendezője, 3300 szardíniatársukhoz hasonlóan a Kodak színház 89. soránál is hátrébb csücsülnek két, kölcsönzői szmokingos egyetemista között. Persze az első sorokon kívül még a vörös szőnyegen is jó eséllyel lehet némi figyelemre szert tenni.
Míg tavaly Angelina Jolie és Brad Pitt a szakításról szóló pletykák ellenére még az est legragyogóbban csillogó szerelmespárjaként vonult végig a 160 méteres vörös szőnyegen, az idén a legnagyobb érdeklődéssel egy már rég elvált házaspárt várnak, James Cameront, az Avatar és Kathryn Bigelow-t, A bombák földjén rendezőjét, aki az első nőként kaphatja meg a legjobb rendezőnek járó, Oscar bácsira (a Filmakadémia egykori könyvtárosának nagybácsikájára) hajazó szobrocskát.
Bigelow-t, aki annak idején azért vált el a Titanicot is jegyző Camerontól, mert az munkamániás volt, nem kevésbé nagy tisztelet és elismerés övezi Hollywoodban, mint volt férjét. Ráadásul A bombák földjén valóban remek film és kiváló rendezői teljesítmény áll mögötte. Az amerikai újságíró iraki háborús tapasztalatai alapján kitalált történet amúgy is az ameri-kaiak szívügye, Hollywoodban pedig a politika legalább olyan fontos (látszólag), mint a szórakozás. De ne legyenek kétségeink, nem csak ilyen szempontok alapján dönt – vagyis már rég döntött, hiszen a szavazást hetekkel ezelőtt lezárták – a Filmakadémia tagsága. Előfordulhat, hogy sokan gondolják úgy, ideje helyrehozni a csorbát és 82 év férfiuralom után végre egy hölgyet kitüntetni, erre pedig jó lehetőséget biztosít egy ilyen remek alkotás.
Hiába jelölték hatszor is az év legreménytelenebb hollywoodi filmjének is tartott Egek urát, az Avatar – akárcsak pár éve A Gyűrűk Ura – minden bizonnyal több kategóriában fog tarolni, bár egyetlen na’vit sem jelöltek Oscarra. Ámbátor ha az Avatar ugyanolyan jól szerepel ezen a megmérettetésen is, mint a mozipénztárakban (észveszejtő, hogy még mindig hetekre előre nem lehet jegyet kapni a film IMAX vetítésére, mert hogy a „mezei 3D” már egy vak és siket rozmárnak sem kell), akkor nem csak vizuális effekt, a hangrendezés meg a többi technikai kategória díjait viszik el, hanem akár legjobb fényképezés, a legjobb művészeti vezetés, sőt, a legjobb film kategóriában is az élre ugorhatnak.
Kissé meglepő, ugyan miért kellett a Fel! című Pixar animációs filmet a legjobb film kategóriában is jelölni, amikor egyértelmű, hogy itt nincs esélye, míg az animációs filmek között párja sincs a mesegyár idei szériatermékének. A Fel! szellemes és látványos, ahogy már a Szörny Rt., a Verdák, a Némó nyomában és a Toy Story óta megszokhattuk a Disney kistestvéreként működő stúdiótól, a felnőttek ugyanolyan jól szórakozhatnak rajta, mint a legfiatalabb fogyasztók. No de hogy a legjobb filmnek járó Oscart is elvigye? Ehhez még lesz egy-két szava az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 5830 nagy tekintélyű tagjának.
Ámbár a szavazást már lezárták, így erre már nem lehet hatással, jókora fiaskók vannak még készülőben A bombák földjének háza táján. Felbukkant egy fickó, aki azt állítja, róla mintázták az egyik szereplőt, de ő erre nem adott engedélyt, valamint előkerült egy e-mail is, melyben a film producere az Oscar-szavazókat buzdítja arra, hogy az ő filmjüket válaszszák, ne az Avatart. Ez persze mind talán nem is számít ahhoz képest, hogy az iraki háborúról szóló filmecskét nem túl sokan látták – szemben az Avatarral, amit viszont csak az nem látott, aki még nem kapott jegyet rá –, és még soha nem választottak a legjobb filmnek olyat, amely ennyire jelentéktelen bevételt hozott volna a hollywoodi konyhára (12 millió dollárt, szemben az Avatar 700 milliós rekordjával). Arról nem is szólva, hogy az Oscart ugye nem a kritikusok osztják ki…
Bár az Avatar de facto az év filmje, mely forradalmian újat alkotott a 3 dimenziós technikák alkalmazásában, a Filmakadémia tagjai között a legtöbben a színészmesterség gyakorlói, akik máris az indokoltnál jobban aggódnak a digitális filmes jövő karrierjükre gyakorolt hatása miatt. Persze ki tudja, hány lelkes na’virajongó lapul soraikban, de ha belegondolunk, hogy a statisztikák szerint többségük középkorúnál idősebb, hagyománytisztelő, bár többségben liberális politikai beállítottságú férfi, akkor joggal feltételezhetjük, talán mégsem a látványos sci-fi szerelmi történetre szavaznak. Bár nagyot fordult a világ még Hollywoodban is, mióta a Csillagok háborúját az Annie Hall, az E.T.-t pedig a Gandhi című filmdráma lenyomta a versenyben, így lehet, hogy mégis csak a na’vik – és a profit – győznek az idén?
A legjobb film díjára jelöltek példátlanul zsúfolt kategóriájában ott tolong még a The Blind Side, a District 9, az Egy lányról, a Becstelen brigantyk, az A Serious Man (a Coen testvérek újabb fergeteges vígjátéka), az Egek ura és a kacifántos című Precious – Based on the Novel Push by Sapphire is, de valószínűbb, hogy ezek között a filmek közt osztják majd szét a többi díjat, mint hogy bármelyik is elsőbbséget kapjon.
Jókora kavarodást okozhat, hogy a jelöltek számának bővítése miatt át kellett alakítani az egész szavazási rendszert, és nem az egy győztest kellett beikszelni a szavazólapon, hanem sorrendbe rakni a három legjobb filmet, amelyek így további támogatáshoz juthatnak és akár be is előzhetik a favoritokat. Mégis a Los Angeles Times Oscar-blogjának előrejelzése szerint legvalószínűbb lehet egy salamoni döntés, miszerint Kathryn Bigelow viszi a legjobb rendező díját, míg az Avatar lesz a legjobb film, ám akár ennek fordítottja is megtörténhet.
Legalább ilyen trükkös kérdés, hogy Sandra Bullock lehagyja-e az Oscar tyrannoszauruszának számító Meryl Streepet? Vagy hogy a korábban ötször is a díjra jelölt Jeff Bridges befut-e a sármkirály George Clooney elé? Bár sokak szerint Bullock megérdemelné már az Oscart „életművéért” (ne a Nász-ajánlatra vagy a Beépített szépség 2-re gondoljunk), alakítása a The Blind Side című filmben nem volt olyan fényes, mint Streepé a Julie és Julia – Két nő, egy recept főszerepében. De Bullock rendkívül népszerű színésznő, Streepet pedig már tucatszor jelölték, még ha évtizedekkel ezelőtt nyert is utoljára (1983-ban a Sophie választásával). 
George Clooneyt a Michael Clayton után két évvel ismét a legjobb színész díjára jelölték, ám egy másik veterán, Jeff Bridges is kitűnő alakítással rukkolt elő tavaly. A Crazy Heart lecsúszott countryzenészének szerepé-ben megmutatja, hogy sosincs késő újra kezdeni, és igazi happy endet prezentál az alkohollal és a bonyolult emberközti érzelmekkel vívott hősies küzdelem után, míg ezt a Clooney főszereplésével készült Egek ura elmulasztja. Talán ez lehet a buktató is a Jason Reitman rendezte dráma számára, hiszen akármilyen sötét is legyen a látóhatár, a felhők fölött már sütnie kellene a napnak…
De mint mindenki, a Filmakadémia tagjai sem szeretik, ha unalmasan kiszámíthatóak döntéseik, így joggal várhatunk meglepetést is tőlük. Ez a legjobb színésznők kategóriá-jában talán nem olyan valószínű, mint inkább a legjobb színészeknél. Bridges és Clooney elé befuthat akár Christopher Plummer is, aki a The Last Station című filmben Lev Tolsztojt alakította, mert rossz nyelvek szerint a Filmakadémia tagjai között még akad, aki ifjúkorából ismeri a nagy orosz realistát.
Nem kérdés, hogy csakis Christoph Waltz, a Becstelen brigantyk Hans Landa ezredese nyerheti meg az Oscart a legjobb férfi mellékszereplőnek jelöltek közül. Ha nem mellékszerepet kapott volna, nincs az a bukméker, aki akár Jeff Bridgesnek, vagy George Clooneynak jobb oddsot adna, mint a briliáns német színésznek, aki nagy filmet csinált Tarantino újabb kategorizálhatatlan műremekéből. Tarantinót pedig úgy tűnik, most már végérvényesen bevették a hollywoodi klubba, akár még a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó szobrot is hazaviheti az idén – ez sokkal valószínűbb, mint hogy a Becstelen brygantik legyen a legjobb film, vagy Tarantino a legjobb rendező. A mindössze 32 éves Jason Reitman, az Egek ura alkotója minden bizonnyal a jövőben vigasztalódhat majd rendezői elismeréssel, már amennyiben így folytatja ígéretes pályafutását.
A hollywoodi egzotikus házikedvenc, Penelopé Cruz az idén nem alakított akkorát a Kilenc című musicalfilmben, hogy megduplázhatná a tavalyi Oscarját, melyet a Vicky Cristina Barcelona vérmes feleségeként kapott, és az Egek ura női főszereplői, Vera Farmiga és Anna Kendrick is boldogok lehetnek már csak a jelölés tényével is.
Már az Arany Glóbusz-jelölések között is kakukktojás volt, mégis egyre bátrabban szerepelt az idei filmes gálaszezonban egy kis független film, a Precious, mely egy elképesztően nehéz sorsú színes bőrű lány életét dolgozza fel. A szereplők valóban csodát műveltek a filmben, ezért nem bánhatnánk azt sem, ha az édesanyát alakító Mo’Nique nyerné el a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscart, ez óriási elismerés lenne az egész szereplőgárdának.
Az is kérdés, vajon a legjobb forgatókönyvek kategóriáiban is érvényesül-e a szokásos minta, miszerint ha egy film számos jelölést begyűjt, automatikusan köré gyűlnek a támogatók, hiszen jóval több esélye van a győzelemre, mint kevésbé népszerűsített versenytársainak. Eszerint az Egek uráé lehet a legjobb adaptált, a Becstelen brigantyké pedig a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó szobor. Feltéve hogy a második világháború végét is átíró áltörténelmi vígjátékot jegyző Quentin Tarantino legyőzi a szintén álháborús A bombák földjén első filmes íróját, Mark Boalt.
A legjobb külföldi filmek versenyében már két éve tart az a furcsa tradíció, miszerint a jobbnál jobb filmek közül a leginkább nézőbarát alkotás viszi haza a szobrot. Bár az idén is kiváló filmeket jelöltek a díjra – a német A fehér szalag, az izraeli Ajami, vagy a francia A próféta is megérdemelné az elismerést –, a legesélyesebb mégis a legkönnyebben fogyasztható argentin El Secreto de Sus Ojos, mely egy hagyományos hollywoodi történet aktualizált és erősen korhatáros változata. Magyar film sajnos az idén se jutott be a legjobbak közé, pedig Goda Krisztina Kaméleonja bizonyosan megállta volna a helyét ebben a mezőnyben. Némi vigaszt nyújthat, hogy a Kells titka című animációs film a Kecskemétfilm stúdió kiváló alkotóinak keze nyomát viseli, még ha a kézzel rajzolt film sok eséllyel nem is indul az Oscarért a Fel! 3D csodája ellenében. Ebben a kategóriában már két lépéssel előrébb jár a jövő, nagy kérdés, hogy a „felnőttek kategóriáiban” is így lesz-e.

Bálint Orsolya

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!