Ma nincs az életünknek olyan kis szeglete, melyet ne fedezne fel
magának a pénzvilág, a tőke. Minden árucikk lett. Árulják a szép
hölgyek a testüket. Van pénzed? Tiéd ez a szépség a maga múlandóságával
együtt.
Van, aki feleséget, van, aki férjet keres, persze jó pénzért. És úgy, hogy mások szórakozzanak. A bulvárlapok címeit csak hányingercsökkentővel lehet olvasni, olyan gyomorforgatóak, hogy evés előtt érdemes rájuk nézni. A szereplők nyilván nem ingyen vállalják. A televíziókban virágkorukat élik a M-, a B- és a J-show-k, ahol pénzért az otrombaság, a tapintatlanság minden lehetséges és lehetetlen változatát bemutatják. Nem számít semmi! Eladó az egész világ!
A színészeink közül sokan már régen eladták Thália papjainak reverendáját, ők – belátva a dolgok lényegét – a politika papjaivá szegődtek. De lényegében ugyanez a helyzet a tanárokkal és az orvosokkal is, hiába akar mást, a nevelőtestület, az orvosok kara, a vezetői munkára, a megfelelő helyre a „megfelelő” embert kell tenni, persze ezért jó pénz jár. A focistákat úgy adják-veszik, mint valamikor a jószágot. Óriási pénzekért kelnek el egyesek, és csődül a nép az ilyen meccsekre (no persze nem nálunk). Az a valamikori, áhítattal figyelt, szép küzdelmek színtere, az Olimpia ma a sportgyártó cégek, reklámbefektetések piaca, és éppen ezért itt kizárólag profik indulnak óriási pénzekért. Az eredményes szereplés ismét nagy pénzt hoz, ezért lesz a versenyek „kísérője” a dopping is! Látva ezt a „perzsa vásárt”, vajon mit mondana Coubertin báró?
Pénzért ma mindenki mindenre képes. Az emberek elhagyják őseik földjét, és, ha kell, megtagadják vallásukat, hitüket is. Egyetemet végzett tanárok mennek el gazdag országba kutyát sétáltatni, gyermekre vigyázni, netán mosogatni. Orvosaink ácsingóznak Angliába, Svédországba persze jó pénzért. Nem számít, hogy itthon, a hazájukban tanulhattak, szerezték meg a diplomát és szükség is lenne rájuk!
Országok (így hazánk is) adják el a fejlett, gazdag országoknak széndioxid-kibocsátási keretüket nem kis összegekért. Nem a természet, nem az élővilág számít igazán, hanem az, hogyan tudunk ebből a helyzetből is pénzt sajtolni. És ott van még a reklám világa! Ott vannak aztán óriási pénzek. Színészek, sportolók valamilyen árucikket képviselnek, miközben önmaguk is azzá válnak. A reklám a nagy „széptevés” világa, és lehet nyugodtan mutogatni bármit, mert a pénz csak a fontos.
Szóval áll a bál a pénz körül! Eladó az egész világ! Legalább azon el kellene gondolkodnia mindenkinek, hogy miért is van ez így!
Ungvári Imre,
nyugdíjas középiskolai tanár, Debrecen
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!