Somogy, 1848 március

Az 1848-as márciusi események első hírei 16-án késő este jutottak Kacskovics Ágoston tudomására, aki az Eszterházy hercegi uradalom ügyésze volt. A latifundium kaposvári „szürke eminenciása” üstöllést riadt levelet intézett az uradalom főtisztnökéhez a hírek ellenőrzése végett: „Éppen a‘ midőn ezen Levelemet küldeni akarom, azon szomorú hír futtya el Kaposi vidéket, hogy folyó hó 13-án Bécsben ütött ki a Revolutio, és nem kis  vérengzés után az ausztriai Kormány Constitutiót (alkotmányt) adott az Osztrák nemzetnek;  – melly hír 14-én estve Pestre is megérkezvén, 15-én délután ott is zavar történt – de minden vérontás nélkül; mert a‘ népnek kívánatára a Császári Katonaság a Casárnyákba vonult, a Polgári Katonaság pedig a posztokat el-elállván, minden Királi Házakat el-foglalt; Budán pediglen a‘ N. M. Helytartó Tanács és Kamara részéről tett kijelentés szerint a‘ népet biztosították: hogy a‘ nemzet kívánatához képest felelős Minisztériumot Pestbudán felállítandót – Nemzeti Őrsereget, Nemzeti Bankot, évenként Budán tartandó Ország Gyűlést – és népképviseletet úgy az úrbéri viszonyok megszüntetését Ő felsége megadandja.
Úgy mondják, ezen hírt Mezey 2-ik Al-Ispány úr írta volna meg Első Al-Ispány úrnak s tafetaliter (szigorúan bizalmasan, a szerk.) Pestről; – és hogy a‘ jövő hétfőn állandó gyűlés fog itt Kaposvárott összve ülni, nemhogy valami véletlen történnyen a köznép között is. Mennyire legyenek ezen hírek igazak? Holnap tán bővebben megtudjuk. Addig is midőn ezekről sietve tudósítom, s magamat kegyeibe ajánlva tisztelettel maradtam a Tekintetes úrnak alázatos szolgája Kacskovics Ágoston urad. főügyész.” (Forrás: 30 nemzedék vallomása Somogyról.)
A ’48-as forradalom megdöntötte a feudális rend pilléreit; az új törvények eltörölték a jobbágyságot: a paraszt  szabad birtokosa lett annak a földterületnek, melyet az úrbérrendezés révén birtokában tartott, s amely után adót fizetett. (1847–49-ben az 1828. évi cenzuséhoz hasonlóakkal számoló éves jelentések szerint a 204 286 fő népességű Somogyban 14664  népes jobbágy- és 3857 (ugyancsak népes) zsellércsalád élt. (Zsellér volt az, akinek egynyolcad jobbágyteleknél kisebb földje, vagy semmije sem volt, és napszámosként márol holnapra élt, ha egyáltalán kapott munkát.)
A somogyi parasztok a forradalom mellé álltak nemcsak a Jellasics-támadások, hanem  a megye osztrák megszállásának idején is. A  forradalom eszméivel tevőlegesen egyetértett, és a jobbágytelkeken kívül általuk művelt földek (megváltás ellenében történő) felszabadításáért folyó küzdelmükben az ő oldalukra állt a kisnemesek köréből kinőtt  honoráciorok (értelmiségiek) java része.
Az 1848–49-es somogyi értelmiség, a kézművesek és a parasztság forradalom (majd szabadságharc) alatti viselkedése  dicső ok arra, hogy a 6653 négyzetkilométer területű vármegye földjeinek és erdeinek megművelőire, a 13 mezőváros és  a 293 község dolgos,’ „egyenes derekú” népére – mint elődeinkre – büszkék legyünk csakúgy, mint Noszlopy Gáspárra, aki 1949 tavaszán kormánybiztosként megszervezte a megye osztrák megszállás alóli felszabadítását.
Dr. Györky Zoltán, Kaposvár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!