Kommentár

A feladat a geometriában tudnivalóan megoldhatatlan, a közel-keleti politikában alighanem szintúgy. Most éppen az ENSZ és a nagyhatalmak „kvartettje” próbálkozik azzal, ami 1947 novembere, az ezt kimondó világszervezeti döntés óta soha sem sikerült, holott már annyi Nobel Béke-díjat is adtak érte: megteremteni a történelmi Palesztina földjén két, egy zsidó és egy arab államot. Amint megalakult 1948 tavaszán Izrael, az arab szomszédai rögvest rátámadtak. Csak több háború után kerített sort egy, persze a legnagyobb arab ország a különbéke megkötésére, s noha ezért (és jeruzsálemi történelmi látogatásáért) elnökét, Szadatot merénylők meggyilkolták, Egyiptom kiválásával még reménytelenebbé vált az arabok számára az, amiről azonban szélsőségeseik mindmáig nem tettek le: Izrael felszámolása. Igaz, most e célt elsősorban a perzsa papi állam vállalta át, amelynek törekvése az atombomba megszerzésére ismét létkérdéseket vet fel a zsidó állam számára.
A kört akként négyszögesítené a nagyhatalmi négyszög, hogy egyfelől nyomást gyakorolna az egykori Palesztina két népére, kössék meg végre a békét, jöjjön létre annyi késedelem után az önálló palesztin állam, másfelől keményebb szankciókkal próbálná elvenni Teherán kedvét az atombombától. A kettő persze nyilvánvalóan összefügg, hiszen egy izraeli–palesztin békekötés nyomán elfogyna a zsidó államot likvidálni igyekvők összes ürügye. De persze nem kérlelhetetlenségük Izrael létének elutsasítására, ami viszont eleve megnehezíti az palesztin állam elfogadását és ahhoz a megszállt területek átadását. Amúgy az izraeli kormányok régóta főként azért folytatták, különböző intenzitással, a zsidó telepesítést e területeken, nehogy az arab szélsőségesek azt képzeljék: az idő mindenképpen nekik dolgozik. Az emiatt most kirobbant amerikai–izraeli kötélhúzást is érdemes ennek vetületében megítélni, hiszen Washington kormányai ugyancsak régóta hunytak szemet, alighanem e logikát megértve, a formálisan persze elítélt telepítési politika felett. Most alighanem Obama és Netanjahu kölcsönös személyes ellenszenve is hozzájárult a vita kiéleződéséhez, de már javában igyekeznek mindkettőjük hátországában csillapítani. Mert amúgy senki sem akarhatja, hogy a palesztin állam szélsőségesek, s akként a nemzetközi terrorizmus bázisa legyen, ám az együttműködni képes palesztinok megerősítése eleddig elegyes eredménynyel járt, s így a kvartett inkább a vágyat fejezte ki, mint a realitásokat. A feladvány pedig tovább várat megoldására, ami talán a politikában mégsem lesz lehetetlen.

A.J.  

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!