Úgy tűnik, a magyarra nem vonatkozik a mondás, hogy „nem lehet kétszer
ugyanabba folyóba lépni”. Dehogynem, többször is el tudjuk követni
ugyanazt a hibát! Tessék csak megnézni azt a helyezkedést, ami
napjainkban folyik! Még nincs is lefutva a tavaszi választás, de már
egymást lökdösve tolonganak a várható új vezér környékén, és ha a
törekvők nem kerülhetnek a közelébe, akkor olyan sajtóorgánumokban
nyilatkoznak amit azelőtt messze elkerültek. Hátha elolvassa valaki a
belső körből, a szűken vett tanácsadókból.


Azt tapasztalom, hogy rosszul értelmezve a közismert „nyergelj, fordulj!” szólást, most még ki ide, ki oda próbál igazodni. Többekben nagy a félelem, hogy kiesnek, és akkor mit fognak kezdeni magukkal, hogy számolnak el az eltelt évekkel, mit kezdenek a nem létező szakmai múltjukkal. Lehet, hogy sokuknak csak most kezdődik a hétköznapi lét? Lehet, hogy sokan csak most fogják megtapasztalni, hogy a parlamenten kívül is van élet? Lehet, hogy szembesülnek azzal a ténnyel, hogy sokkal kisebb jövedelemből is lehet (kell!) élni? Sokan, percemberek, kisebb körökben még néhányszor bizonygatják, hogy mennyi jót akartak tenni honfitársaik érdekében csak azok nem értették meg, majd lassan elfeledjük őket és eltűnnek a süllyesztőben. Mások, akik visszamentik magukat, úgy gondolják, hogy itt a nép hálája, felhatalmazást kapnak népet-világot megváltó gondolataik, terveik megvalósítására. Persze senki se gondoljon a választási ígéretek betartására!
Tessék végiggondolni: csak az új évezred első évtizedében mennyi minden bukott meg csak azért, mert a másik kezdeményezte csak azért, mert a gyanú felkeltése, a hírbehozás, a bizonytalanság fenntartása, a lebegtetés célravezetőbb volt, mint a munkahelyteremtés, a kisvállalkozók, a bedolgozók érdeke, a költségcsökkentés, a jó minőség, az élhetőbb emberi környezet megteremtése.
A rossz példa ragadós, ha a „nagyoknak” szabad akkor a „kicsiknek” is, ha „fent” is harácsolnak akkor „lent” is lehet, tisztelet a kivételnek ezt tanulja a fiatal, és a gyerek is ebbe nő bele, pedig nem mindegy, hogy mit tanítunk nekik, mit tapasztalnak.
Úgy gondolom, akkor lesz majd értelmes a gondolkodás, a cselekvés, emberszabású a társadalom, ha egyszer eljutunk oda, hogy  döntés-előkészítő és döntéshozó egyaránt a zsebén keresztül érzi majd munkájának sikerét, kudarcát. A mostani végszámla kiállításánál melyik honatyának okoz gondot a reformok elmaradása, a MÁV, a BKV szétzilálása, a Dunakanyar, a Szigetköz, a Balaton-ring vagy a Kulturális Főváros rendellenességei? Ezen is el kellene gondolkodniuk a választóknak, a felnőtt társadalomnak!
Sógor Ferenc, Sopron

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!