A mérgek a civilizációs életmód következtében jutnak a szervezetbe. A
lerakódás több fázisban történik, és egyre súlyosabb betegségeket okoz.
Minél korábbi fázisban kezdjük a szervezet tisztítását, annál hamarabb
gyógyulunk. Az első három fázisban még könnyű visszafordítani a
folyamatokat, a saját védekezés még jól működik. Ezt a szakaszt
humorális fázisnak is hívják, mert a mérgek a testnedvekben találhatóak.


A második három fázisnál – összefoglaló néven: celluláris fázis – a mérgek a sejten belüli térben rakódnak le, ekkor már csak külső segítséggel nyerhető vissza az egészség. A szervezet a gyógyulás során visszafelé halad a fázisokon.
1. fázis: Exkréció – normál kiválasztás: verejtékezés, könny, légzés útján, széklet, vizelet, menstruáció.
2. fázis: Reakció – rendellenes kiválasztás: hasmenés, hányás, túlzott izzadás, túl sok vizelet, láz, köhögés, orrfolyás, tüsszentés, heveny gyulladás.
3. fázis: Depozíció – megkezdődik a mérgek lerakódása: leggyakrabban a kötőszövetekbe, üregekbe, mellbe, bélcsatornába, nemi szervekbe. Kövek, ciszták, ödémák, mióma, lipómák, polipok, súlytöbblet keletkezik. A székrekedés is ide tartozik.
4. fázis: Impregnáció – a mérgek a sejten belüli térbe hatolnak: vesekárosodás, májkárosodás, allergia, asztma, fejfájás, migrén, gyomorfekély, szív- és érrendszeri problémák.
5. fázis: Degeneráció – a sejtek leépülése, sorvadása indul meg: csontritkulás, infarktus, agyvérzés, cukorbetegség, reuma, köszvény, sclerosis multiplex, TBC, Bechterew-kór.
6. fázis: Neoplazma – rosszindulatú elfajulások: leukémia, szarkóma, tüdő-, máj-, veserák. (Ebből is van gyógyulás, a www.ujmedicina.hu szerint már a gyógyulási folyamatban diagnosztizálódnak a daganatok, csak semmiképpen hosszan ne böjtöljenek.)
A szervezet a kiválasztó szerveken keresztül igyekszik megszabadulni a méreganyagoktól. Ennek munkáját segíthetjük tudatos méregtelenítéssel, böjtöléssel.
A céltudatosan megválasztott egészséges élelmiszerek sok esetben az első lépést jelentik az önmagunkért való felelősségvállaláshoz. A természeti népek erre még ösztönösen ráéreztek. A hunzák tízezres lélekszámú népcsoportja a Himalája egyik völgyében az utóbbi évtizedekig elzártan élt a külvilágtól. Dr. Ralf Bichner fedezte fel őket. Megfigyelte, hogy a völgy szántói nem teremtenek annyi élelmet, mint amennyi az ott lakóknak szükséges lett volna. Az árpa júniusban ért be, de addigra már a tavalyi élelem elfogyott, az emberek néha hetekig nem ettek. Mégis vidámak és elégedettek voltak, dolgoztak a földeken, rendbe hozták a lavinák miatt megrongálódott vizesárkokat. Orvoshoz nem jártak, rendőrségre sem volt szükségük, hiszen életük természetes magatartási szabályok között zajlott. A völgy ma már jól megközelíthető. A hunza férfiak nagy része Indiában katonáskodik, dolgozik. Cukrot, fehér lisztet, konzerveket importálnak, így a népnek nem kell többet „éheznie”. Azóta náluk sem ismeretlen a fogszuvasodás, a vakbélgyulladás, az epebántalmak, az elhízás, a hűléses betegségek, a cukorbaj. Mind többen küszködnek testi, lelki és magatartási problémákkal.
Miért ajánlatos időnként böjtölni?
l A böjt erősíti az akaraterőt a gyógyszerektől és az élvezeti szerektől való függőség megszüntetésére.
l Áthangolja a vegetatív idegrendszert, tehermentesíti az anyagcsere-folyamatokat, gyulladáscsökkentő hatású. Jót tesz a böjt láz, influenza, mandulagyulladás és lázas hörghurut esetén is.
l Segít megőrizni a testi és a szellemi erőnlétet, különösen a változó korban lévő nők és a „középkorúak krízisében” lévő férfiak számára.
A böjt a biológiai öregedést nem tudja megakadályozni, de feltartóztathatja az idő előtti öregedési folyamatokat. Nehéz elhinni, hogy az önmérgezés (mindenféle étel összeevése a fő oka testi bajainknak, és nem csak az emésztőrendszeri megbetegedéseknek). Ajánlom figyelmükbe Szendi Gábornak Paleolit táplálkozásról szóló könyvét. Genetikailag évmilliók alatt nem igazán változtunk, életmódunk, táplálkozásunk annál inkább. A legtöbb szív-, máj-, vese-, ízületi és érbetegség az elsavasodásból adódik. Gyakran túlterheljük gyomrunkat azzal, hogy akkor is eszünk, amikor nem vagyunk éhesek. Idő előtt ételt adunk neki, mielőtt még megemészthette volna a régit. Amikor túlesszük magunkat, erjedés és rothadás lép fel az emésztőrendszerben, ami táptalajul szolgálhat millió baktériumnak és gombának.
Böjtölés után megtapasztaljuk, hogy az életerőnk meghatványozódik. Oldódnak a savas lerakódások. Csökken a szövetek sótartalma, a felesleges nátrium kiürül. Lebomlik a felesleges cukor, zsír, fehérje. A tudatos böjtölés elősegíti a betegségeket kiváltó egyéb méreganyagok kiválasztását: méregtelenít, salaktalanít, a sejtek, szövetek fellélegeznek.


Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!